A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után – beszámoló a konferenciáról

szlovak konferencia3

Az utóbbi években a kortárs szlovák irodalom valóságos boomját tapasztaljuk: ennek a konjunktúrának a magyar kultúrában észlelhető nyomait, a magyar irodalom folyamataival való összefüggéseit kerestük a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet közös konferenciáján, amelyet a budapesti Szlovák Intézet támogatásával rendeztünk 2017 őszén. A rendszerváltás utáni időszak szlovák irodalmának befogadását állítottuk középpontba, kiemelten a 2016-os év termését, amikor az évi átlagot jelentő 2-4 könyvhöz képest magyarul 34 kötetnyi fordítás és 7 tematikus folyóiratszám jelent meg északi szomszédunk irodalmából. Célunk elsősorban az volt, hogy feltérképezzük a 2016-os Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelent szlovák művek visszhangját.

A konferencia előadásai a tágan értelmezett befogadás, recepció tárgykörén belül az egyes művek recipiálásának jelenségeivel foglalkoztak különböző szempontok szerint: a fordítás műhelyproblémáitól a befogadás intézményi feltételeinek, kereteinek, folyamatainak vizsgálatán át a jelenségek társadalomtörténeti értelmezéséig, és górcső alá vették a befogadás, a kultúraközvetítés, a kulturális csere feltételeit is.

Intézetünk munkatársai közül Balogh Magdolna a Kalligram Kiadó szlovák publicisztikai és esszéköteteinek magyar és közép-európai kontextusáról, Berkes Tamás a szlovák önszemlélet újabban tapasztalható kritikai attitűdjéről beszélt, Deczki Sarolta pedig Daniela Kapitáňová Könyv a temetőről című nagy sikerű groteszkjét elemezte úgy, hogy kitért a szlovák sztereotípiáknak tükröt tartó mű és az ügynökügyek körüli magyar viták összefüggéseire is.

 

szlovak konferencia1

Balogh Magdolna

 

szlovak konferencia2

 

 

 

 

 

 

Fotók: Ľudové noviny/Andrea Kiššová