| Előadó: | Generál |
| Szövegírók: | S. Nagy István |
| Zeneszerzők: | Ihász Gábor |
Dalszöveg
Ha mosoly helyett vendéged egy könnyes pillanat,
Elhagytak a jó barátaid.
Legyints egyet, ne gondold, hogy mindig így marad,
A derűs ég majd újból rád tekint.
Ha lábad elé halott fákról hull a rőt avar,
S megborzongat a hűvös őszi szél.
Legyints egyet, a tavasz úgyis visszajön hamar,
Addig, míg az emlék benned él.
A felhők fölött mindig kék az ég, kék az ég.
Menj el egyedül arra, s láthatod, láthatod.
A felhők fölött mindig kék az ég,
Messze űzi minden bánatod.
A felhők fölött mindig kék az ég,
Menj el egyedül arra, s láthatod.
A felhők fölött mindig kék az ég,
Messze űzi minden bánatod.
Ha éjszakánként felriadsz, és csendesen bámulod,
Falak mentén megnőtt árnyakat.
A kedvesedre ne gondolj, ki hűtlenül elhagyott,
Keress inkább újabb álmokat.
A felhők fölött mindig kék az ég, kék az ég.
Menj el egyedül arra, s láthatod, láthatod.
A felhők fölött mindig kék az ég,
Messze űzi minden bánatod.
A felhők fölött mindig kék az ég, kék.
Menj el egyedül arra, s láthatod, láthatod.
A felhők fölött mindig kék az ég,
Messze űzi minden bánatod.
A felhők fölött mindig kék az ég.
Felhők fölött mindig kék az ég.
A felhők fölött mindig kék az ég.
A felhők fölött kék az ég. Felhők fölött kék az ég, kék ...