Faludi Ferenc kötetkompozíciója a kéziratok és a kiadások „feszületén”

 

Faludi

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság
a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen

2016. május 10-én, kedden 16:00 órakor vitaülést tart, ahol

BORIÁN ELRÉD

Faludi Ferenc kötetkompozíciója a kéziratok
és a kiadások „feszületén”

című előadása hangzik el.

Az előadás rezüméje:

A jezsuita Faludi Ferenc (1704–1779) verseit szerető összes szerkesztőnek, kiadónak hálával tartozunk nagy munkájukért, mert lehetővé tették, hogy ma is olvashassuk a költeményeit. Szent keresztjük volt a nehezen elérhető, eltérő szövegű kéziratok alapján a kötet kiadása, hordozandó keresztjeként Faludi végső akaratának. Faludi tisztában volt azzal, hogy versei szövegvariánsokban terjednek, sőt ő maga lehetett sok esetben a változatok forrása, ezért kezdhetett hozzá költeményeinek letisztázásához, másrészt egységes egészbe akarta illeszteni őket a híres ókori latin és rokokó olasz, német, francia költők, illetve Zrínyi Miklós kötetének példájára. Révai Miklóstól kezdve minden szövegkiadó hangsúlyozta, hogy hű akar lenni az ultima manusnak tekinthető Szombathelyi kézirathoz (1777–1779), a verssorendet tekintve mégis alapvetően hűtlen hozzá. Batsányi János hosszasan meg is magyarázza, hogy miért tudja ő jobban a kötetet megtervezni, mint Révai vagy maga Faludi. Ha arra gondolunk, hogy Zrínyi Miklós 1651-ben kiadott, Faludi által imitált Syrena-kötetében levő szövegek sorrendjét önkényesen, vagy ahogy a klasszicista gondolkodású kiadók gondolták, „racionálisan” átalakították, nem csodálkozhatunk azon, hogy Faludi műveit is a klasszicizmus racionális szempontjai alapján, műfajok szerint csoportosították, és így adják ki egészen a mai napig. E kiadásokban „természetesen” Faludi verseit is műfajokba gyűjtve, „racionális sorrendben” találhatjuk. Az előadás megpróbál szembe nézni ezzel a már szinte filológiai tragédiának nevezhető jelenség történeti okaival. Az alaptézis: a Faludi-kötet kiadása a kezdettől klasszicista tévúton jár, és eltér a szerző által – élete vége felé – megtervezett kötettől.

Az előadás helyszíne:

MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, I. emelet, Tanácsterem

(Budapest, XI., Ménesi út 11–13).

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.