Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, a Budapesti Francia Intézet és az ELTE BTK Egyetemközi Francia Központja 

Les relations littéraires entre la France et la Hongrie au XXe siècle 
[20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok] 

címmel 2018. december 5–7-én nemzetközi konferenciát rendezett. 

A konferencia célkitűzései közé tartozott a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok feltérképezése a legújabb kutatások tükrében. 

A háborúkkal és forradalmakkal teli 20. század történelmi eseményei több fordulópontot hoztak az európai irodalomban, befolyásolva a (leendő) írók, költők, műfordítók, szerkesztők, riporterek, újságírók és színházi rendezők életét és munkáját. A kulturális szervezetek, a felsőoktatás, a színházak és a kiadók lehetőségei folyamatosan változtak.

A konferencia témái:

– Kulturális és történelmi kapcsolatok 
– Fordítási, szerkesztési és kiadási stratégiák 
– Önkéntes száműzetés és kivándorlás 
– A lexikográfia mint híd a két ország között

A konferencia több mint negyven előadója olyan jelentős személyiségekkel foglalkozott, mint Ambrus Zoltán, Andor Gábor, Cserépfalvi Imre, Déry Tibor, Eckhardt Sándor, Eötvös József, Faludy György, Fejtő Ferenc, Anatole France, François Gachot, Gara László, Guillevic, Gyergyai Albert, Hubay Miklós, Hunyady Sándor, Illyés Gyula, József Attila, Karátson Endre, Kassák Lajos, Kont Ignác, Kosztolányi Dezső, Kuncz Aladár, Bajomi Lázár Endre, Márai Sándor, Antoine Meillet, Nemes Nagy Ágnes, Németh Andor, Jean Perrot, Radnóti Miklós, Jean Rousselot, Aurélien Sauvageot, Szerb Antal, Jérôme és Jean Tharaud. A konferencia alkalmat ad megemlékezni a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsoltok két kiemelkedő alakjáról: 2018. december 5-én lesz a nyelvész, műfordító és lexikográfus Aurélien Sauvageot halálának 30. évfordulója, valamint 2019-ben az író, újságíró és műfordító Gara László születésének 115. évfordulója.

A tanácskozás része volt annak a rendezvénysorozatnak, amely az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete, az egyetemek Francia Tanszékei, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemközi Francia Központja, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budapesti Francia Intézet támogatásával és szervezésében valósult meg.

A konferencia fővédnöki tisztét Őexcellenciája Pascale Andréani, Franciaország magyarországi nagykövete vállalta. 

Szervezőbizottság:

Tüskés Anna (MTA BTK ITI), Karafiáth Judit (MTA BTK ITI), Földes Györgyi (MTA BTK ITI), Bénédicte Williams (IFB), Szabó Dávid (ELTE BTK CIEF)

Tudományos bizottság:

Angyalosi Gergely (MTA BTK ITI), Ádám Anikó (PPKE BTK), Elisabeth Cottier-Fábián (Paris Diderot Egyetem), Martonyi Éva (PPKE BTK), Guillaume Métayer (CELLF-CNRS), Szász Géza (SZTE BTK), Tverdota György (ELTE BTK)

A konferencia francia nyelven az alábbi helyszíneken zajlott:
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Klaniczay terem (Budapest, Ménesi út 11–13.), Institut français de Budapest, Amphithéâtre (1011 Budapest, Fő u. 17.) és ELTE BTK Centre Interuniversitaire d’Études Françaises, Salle Sauvageot (1088 Budapest, Múzeum krt. 4.f). 

A konferencia programja, az előadások összefoglalói és a konferenciáról készült beszámoló letölthetők.

A konferencián készült videófelvételek megtekinthetők. 

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet 2018. november 23-án 

Angewandte anthropologische Ästhetik um 1800 
(Alkalmazott antropológiai esztétika 1800 körül)

címmel német és angol nyelvű nemzetközi workshopot rendezett az MTA Könyvtár és Információs Központ Konferenciatermében.

A két részből álló rendezvényen a délelőtti minikonferencia előadásai az 1800 körüli időszak közép-európai antropológiai esztétikaelméletének korabeli alkalmazási formáit vizsgálták. Délután a témához kapcsolódó új német tudományos kiadványokat mutattak be: Sandra Richter Eine Weltgeschichte der deutschsprachigen Literatur című munkáját, valamint a Carsten Zelle által szerkesztett Bochumer Quellen und Forschungen zum achtzehnten Jahrhundert címet viselő könyvsorozatot. A sorozat legújabb darabjairól külön ismertetések is elhangzottak.

A könyvbemutatókat követően a Bochumer Quellen… eddig megjelent tíz kötete a sorozatszerkesztő felajánlásából az akadémiai könyvtár állományába kerül, így a jövőben a hazai olvasók is hozzáférhetnek e művekhez.

Az esemény programja letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet 2018. november 21-én 9:00 órától

Literature Across Frontiers
(Az irodalom határok nélkül)

címmel angol nyelvű konferenciát szervez a Magyar Tudomány Ünnepe 2018 alkalmából.

Helyszín: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Ménesi út 11–13., Klaniczay Terem

Az idei tudományünnepi tanácskozáson határainkon túli kutatóintézetben, egyetemen dolgozó kutatók lesznek az előadók, akik az irodalomtudomány olyan részterületével foglalkoznak, amely intézetünkben jelenleg kevéssé reprezentált. A Literature Across Frontiers (Az irodalom határok nélkül) című rendezvény az általunk művelt irodalmi keretrendszert kibővíti, és egyúttal a határainkon kívül esők munkásságát hozza közelebb hozzánk.

Az esemény programja letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete 2018. szeptember 4-én konferenciát rendezett
Bojtár Endre emlékére. 

A konferenciáról készült felvételek a Videotorium oldalain megtekinthetők.

Helyszín: 1118 Budapest, Ménesi út 11–13., Eötvös Könyvtár, Klaniczay Terem 

A konferencia programja

9:45 Megnyitó

10:00–11:20

Jerzy Snopek: Bojtár Endréről

Veres András: Mit gondolt Bandi az irodalomtörténetről?

Berkes Tamás: Bojtár Endre és a hatvanas évek cseh irodalma

Vörös István: Mi az ironikus tudomány?

11:20–11:35 Vita, hozzászólások

11:35–11:50 Kávészünet

11:50–13:10

Baár Mónika: A kicsi szép. Miért érdemes néha a bevett szemléletmódok mögé nézni?

Laczházi Aranka: Útjelzők: merre induljon egy baltista, ha magyar?

Tölgyesi Beatrix: Bojtár Endre és a (magyar) irodalmi baltisztika

Radics Viktória: Az utolsó könyv

13:10–13:25 Vita, hozzászólások

13:25–14:00 Ebédszünet

14:00–15:00

Dávidházi Péter: „…jellemző módon A vallástalan címmel”. Kései vita Bojtár Endrével egy Kazinczy-versről

Kőrizs Imre: Bumbaj Feró ébresztése

Szörényi László: Emlékezés Bojtár Bandira az Eszmélet jegyében

15:00–15:15 Vita, hozzászólások

15:15–15:30 Kávészünet

15:30–16:30

Görözdi Judit: Bojtár Endre szlovák kapcsolatai

Krasztev Péter: Baltisztika és balk-analógiák. A regionális kutatások Bojtár-féle olvasata

Balogh Magdolna: Bojtár Endre portréjához

16:30–16:45 Vita, hozzászólások, zárszó

A reformációs emlékév szelleméhez méltóan Debrecenben kerül sor a III. Neolatin Konferenciára
2017. december 7–9. között
A reformáció és a katolikus megújulás latin nyelvű irodalma címmel.

Jelentkezni rövid (1000–1500 n terjedelmű) szinopszis elküldésével lehet. A szervezők a szinopszisokat a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várják.

Jelentkezési határidő: 2017. június 11.

A konferenciával kapcsolatos további részletek és információk
a letölthető konferenciafelhívásban olvashatók.

A Magyar Tudományos Akadémián májusban két jelentős eseményre került sor, amelyeken Arany János élete és munkássága állt a középpontban. 

***

A NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYOK OSZTÁLYA

2017. május 15-én (hétfőn)

„… és palota épül a puszta beszédből”
A 200 éves Arany János

címmel tudományos ülést tartott az MTA székházának felolvasótermében. 

A konferencia részletes programja letölthető.

Az eseményen készült fényképek az MTA honlapján láthatók.

***

Az MTA 188. KÖZGYŰLÉSE keretében
megrendezett tudományos előadások délutánján, május 9-én intézetünk munkatársa, Korompay H. János is előadást tartott. 

A teljes program letölthető.

Verseghy Ferenc születésének 260. és halálának 195. évfordulója alkalmából a Szolnokon létrejött Verseghy Emlékbizottság és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya 2017. április 3–4-én In memoriam Verseghy Ferenc címmel tudományos konferenciát rendezett Szolnokon a 18. és a 19. századi irodalomtörténet kutatóinak részvételével.

A tanácskozás az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi Osztálya és a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény rendezésében zajlott további szolnoki szervezetek és intézmények, a Verseghy Kör, a Verseghy Alapítvány és a Verseghy Ferenc Gimnázium együttműködésével. A Verseghy-kutatás és a város kulturális élete kiemelkedő eseményének megrendezésével a szervezők célja az volt, hogy újra felélesszék, tovább vigyék a korábban, 1972 és 2007 között Szolnokon ötévente megrendezett, Tarnai Andor és Szurmay Ernő korábbi szolnoki könyvtárigazgató, Verseghy-kutató nevével fémjelzett emlékülések, emlékkonferenciák szép hagyományát.

A konferencia Czakóné Gacov Katalin könyvtárigazgató, Szalay Ferenc polgármester és Szörényi László köszöntőivel vette kezdetét. Ezt követően a két nap során öt szekcióban tizenhárom tudományos előadás hangzott el nagyobb részt az MTA BTK ITI XVIII. századi Osztályának, az MTA TKI – DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoportjának, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének, az ELTE BTK Mai Magyar, illetve Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékeinek munkatársaitól. A tanácskozáson elhangzott előadások, amellett, hogy felelevenítették a korábbi szakirodalomban olvasható megállapításokat a sokszínűségével, magas színvonalú írói, költői, fordítói, tudományos tevékenységével kiemelkedő életművet maga után hagyó Verseghy Ferenc életét és műveit illetően, számos új, korábban már vizsgált vagy éppen egyáltalán nem tárgyalt témára vonatkozó kutatási eredményt ismertettek. A legfrissebb kutatások által feltárt adatok révén fény derült Verseghy munkásságának eddig nem vagy kevéssé ismert aspektusaira személyes életpályája, a fogság alatti életkörülményei, nyelvészeti, lexikonszerkesztői, esztétikai szakírói munkássága, valamint szépirodalmi művei, fordításai vonatkozásában.

A konferencia programját több kísérőrendezvény színesítette. Április 3-án a város több intézményének képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit Verseghy emléktáblájánál, majd sor került a Verseghy életét és munkásságát a szélesebb közönség számára népszerűsítő kültéri molinókiállítás megnyitójára. Az este folyamán a könyvtár Művészeti Galériájában nyitották meg Verseghy Ferenc keramikusművész kiállítását, majd Verseghy költői és prózai munkáinak részleteiből hangzott el zenés összeállítás Hovánszki Mária, Csörsz Rumen István és Szabó András közreműködésével. Április 4-én nyílt meg a könyvtár Verseghy életpályáját, kultuszát és műveinek kutatástörténetét bemutató időszaki kamarakiállítása. A szakmai program megkezdése előtt a Verseghy Gimnázium zenés irodalmi műsora hangzott el.

A tudományos tanácskozás indította el a szolnoki intézmények összefogásával megszervezett Verseghy-emlékévet, melynek keretében számos további kulturális és tudományos rendezvény, középiskolásoknak meghirdetett vetélkedő, pályázat lebonyolítását tervezik.

A tanácskozás részletes programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

Az eseményen készült képek a fotógalériában láthatók. 

2017. március 29-én már harmadik alkalommal került sor Az értelmezés hatalma című módszertani konferenciára, ahol ezúttal A kora újkori kéziratos nyilvánosság működésének módszertani kihívásai és tanulságai témához kapcsolódó előadások hangzottak el.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya által szervezett tanácskozás a 2015-ben elindított sorozat (Az értelmezés hatalma I–III.) befejező részeként a kora újkori magyarországi kéziratosságról, a kéziratok és nyomtatványok kapcsolatáról szólva az írásbeliség, olvasáskultúra és irodalmi szövegprodukció azon történeti sajátosságához nyúlt vissza, amely egyszersmind mediális és médiatörténeti jelenség: a kéziratosság találkozása a nyomtatott írásbeliséggel.

A konferencia részletes programja letölthető.

Az eseményen készült képek a fotógalériában láthatók.