Az Arany János-emlékév jelentős eseményeként három új könyv bemutatására került sor 2017. november 6-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Az új, Arany János munkái című kritikai kiadás első kötete a Lapszéli jegyzetek I. Folyóiratok I. Sajtó alá rendezője Hász-Fehér Katalin, kiadója az Universitas és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete. Bemutatta: Szörényi László.

Két összesen 25 tanulmányt tartalmazó kötet jelent meg az emlékévben. Közülük az egyik címe: „Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!” Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai. Szerkesztője Cieger András, kiadója az Universitas, az MTA BTK és az Országos Széchényi Könyvtár. Bemutatta: Szilágyi Márton.
Ennek párdarabja az „Óhajtom a classicus írók tanulmányát". Arany János és az európai irodalom, amelynek szerkesztője Korompay H. János, kiadója az Universitas és az MTA BTK. Bemutatta: S. Varga Pál

A Helikon 2017/1. számának bemutatójára A százéves dada címmel 2017. július 3-án került sor a Kelet Kávézóban Dobó Gábor, Kálmán C. György és Kappanyos András részvételével. A Földes Györgyi által vezetett beszélgetésen a dada mint a régi világ szétesésének szimptómája, a dada mint attitűd, a dada mint határátlépés, a dada mint út az emancipáció felé, a dada mint avantgárd utópia, illetve a dada a 70-es évek Magyarországán témák kerültek előtérbe.

***

A PIM-Kassák Múzeum és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete 2016 novemberében konferenciát rendezett a dada zürichi kezdetének századik évfordulója tiszteletére. A konferencia a dada általános jelenségein kívül elsősorban a dada közép-kelet-európai jelenségeire, nevezetesen az Osztrák-Magyar Monarchiában és utódállamaiban megjelenő dada technikákra koncentrált. A dada a közép-kelet-európai művészekre az első világháború vége felé gyakorolt hatást, amikor az intézményesült gazdasági, politikai és identitásstratégiák válságon, illetve átalakuláson mentek keresztül. Ezekben az években számos határ átjárhatóvá vált például centrum és periféria, politika és politikaellenesség, a nemek, a művészi szerepek, a művészi kifejezési formák között. A dadára jellemző attitűd a határátlépés, amelynek alapvetően emancipatorikus szerepe van, a hagyományos társadalmi normák felfüggesztésével utat nyit a határok nélküli művészi önmegvalósítás felé. A dada negligálta az eredetet, a vallási hátteret, a sztereotip női szerepeket vagy a formális művészi képzést. Elmozdította a morális korlátokat, és hajlandónak mutatkozott a művészi alkotásra és befogadásra, az intézményekre, a társadalomra és a közízlésre vonatkozó, addig provokatívnak tűnő vagy egyenesen elképzelhetetlen kérdések feltevésére is. A dada a régi világ szétesésének szimptómája, radikális nyelvezete pedig olyan művészekre is hatással volt, akik magukat sohasem tekintették dadaistának.

Intéztünk munkatársa, Nagy Csilla tanulmánykötetének bemutatója Balassagyarmaton:

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ-ban került sor december 1-én a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Zrínyi Kiadó közös kiadásában meg-jelent, magyar–angol nyelvű Zrínyi-album című kötet bemutatójára. 

Köszöntőt mondott: Monok István,
az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója 

A kötetet bemutatta:
Fodor Pál főigazgató (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
Szörényi László (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet)

Zrínyi Miklós korabeli dalokat játszott Csörsz Rumen István (Musica Historica).

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen

2016. november 8-án, kedden 15³⁰ órakor sajtónyilvános könyvbemutatót rendez.

A bemutatott könyvek:

Csörsz Rumen István: A kesergő nimfától a fonóházi dalokig:
Közköltészeti hatások a magyar irodalomban 1700–1800, Budapest, Universitas, 2016
(Irodalomtudomány és Kritika: Tanulmányok), 446 l.

Nunquam autores, semper interpretes: A magyarországi fordításirodalom a 18. században,
szerk. Lengyel Réka, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Irodalomtudományi Intézet, 2016, 422 l.

Számítógép az irodalomtudományban, szerk. Kiss Margit, Magyar Tudomány, 2016/11.
 
British Freemasonry, 1717–1813, 1–5, general editor Róbert Péter, volume editors
Cécile Révauger, A.M. Snoek, New York, Routledge, 2016, 2606 l.
 
Knapp Éva: Martin von Cochem Magyarországon, Második rész, Pótlások és kiegészítések az első részhez, Jó illatú rózsáskertek, Sigray Erzsébet Róza Jó illatú rózsáskertje,
Zebegény, Borda Antikvárium, 2016 (Régi Magyarországi Vallásos Nyomtatványok, 2), 267 l.

 
A könyveket bemutatják:
Margócsy István, Szilágyi Márton, Vadai István, Szentpéteri Márton, GáborCsilla
 
A bemutatott könyvek egy része kedvezményes áron megvásárolható a helyszínen:
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Eötvös Könyvtár (Budapest XI., Ménesi út 11–13, 1. emelet)

Az eseményre a meghívó letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A Helikon Irodalomtudományi Szemle 2016/2, Biblioterápia, irodalomterápia című számát 2016. október 7-én 17⁰⁰ órakor Bartos Éva és Kamarás István mutatja be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A kötetbemutatón fellép Ács Ferenc, a MÁV Szimfonikus Zenekar csellóművésze.

Noha a magyarországi biblioterápiás gyakorlat nagyjából egyidős az angolszásszal, a társadalmi elismerés hiánya miatt nem fejlődhetett töretlenül. Angolszász nyelvterületen ezt a terápiát szinte folyamatosan létjogosultnak tekintették, s így elmélete is korábban tudatosult, és az intézményes gyakorlat is hamarább elkezdődhetett. A biblio- és az irodalomterápia az utóbbi harminc évben Magyarországon is kiemelt és egyre terjedő gyakorlattá vált. Tapasztalati és elméleti irodalma is szerteágazó. Része a könyvtárosi irányított olvasás, az oktatásban reménytkeltően teret hódító fejlesztő e-biblioterápia, a meseterápia, és része a klinikumban pszichológus társterapeutával végzett irányított foglalkozás is.

A kötet tanulmányai a kortárs magyar biblio- és irodalomterápia sokszínű világába nyújtanak betekintést. Igen különböző területekről érkező, eltérő elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek írták, más-más érdeklődéssel, szemlélettel és írásmóddal. Írásaikban az a közös, hogy mindannyian irodalomterápiával foglalkoznak – vagy gyakorlatban, vagy elméletben. A szövegeket tagoló két fordítás, amely itt és most jelenik meg először magyar nyelven, egy-egy kiragadott példa az alkalmazható bőséges nemzetközi elméleti irodalomból.

A kötetet szerkesztette Jeney Éva.