Ez a szöveg keletkezésére fókuszáló módszer azért válhatott a hagyományos, történeti-kritikai kiadásokkal egyenrangúvá, mert újra a kéziratokra irányította a figyelmet. Szemléleti újdonsága, hogy a hierarchikus szerkezetű kiadásokkal szemben a különböző szövegváltozatokat egyenrangúként tüntette fel. A genetikus kritika az elmúlt négy évtizedben új, korábban ismeretlen fogalmakat vezetett be. Emellett kialakított egy kiadásonként eltérő, a szövegközlést segítő jelrendszert, amellyel a lehető legpontosabban igyekszik a rendelkezésre álló kéziratokat átírni – ezzel is megkülönböztetve magát a hasonmás kiadások gyakorlatától. Ahogy egyre bővül a modern írói életművek kéziratainak feldolgozása és önmagában álló vagy a nyomtatott kiadásokkal párosuló (akár digitális) kiadása, úgy prognosztizálható a genetikus kritika hatókörének növekedése is.

Résztvevők:
Buda Attila, Major Ágnes (szerkesztők), Józan Ildikó, Szénási Zoltán (szerzők)
A beszélgetést felvezeti: Földes Györgyi 

 

A Literatura című folyóirat textológiai blokkja betekintést nyújt abba, hogy milyen körülmények formálják egy kritikai kiadás létrehozatalát, mi zajlik a zárt textológiai műhelymunka során. A tematikus szám tanulmányai óhatatlanul keresztezik egymást az alábbi csomópontokat alkotva: a textológiai, koncepcionális elvek megtartásának és revideálásának a kérdése; a kutatásfinanszírozás alakította körülmények kényszere; a digitális kiadások készítése során felmerülő, a korábbiaktól eltérő lehetőségek és a bennük rejlő csapdák; valamint a sajtó alá rendezői, kötetszerkesztői munka mint szerzői arculatformáló tevékenység.

Résztvevők:
Kecskeméti Gábor, Kappanyos András, Mihály Eszter, Onder Csaba, Veres András (szerzők), Kiss Margit (szerkesztő)