A Szláv Történeti és Filológiai Társaság 2021. június 26-án tartotta éves tudományos felolvasóülését. A Hagyomány és megújulás a szláv népek történelmében és kultúrájában című tanácskozássorozaton a társaság 1997-es meglapítása óta gyűlnek össze a szláv népek nyelve, irodalma, történelme és kultúrája iránt érdeklődő, illetve az ezekkel a területekkel hivatásszerűen foglalkozó tanárok, kutatók, szakemberek. Az idei tudományos előadások középpontjában a Természeti és társadalmi kataklizmák álltak.
Az előadások egy része különböző pandémiák történeti tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal az orosz és a szovjet történelem folyamán a lakosságot sújtó járványokat és azok társadalmi következményeit, illetve politikai vonatkozásait vizsgálva. Több előadás tért ki az ember gigantikus természetátalakító törekvéseinek, a természetet uraló vágyának megjelenéseire a szovjet történelemben és az ezek eredményeképpen végigvitt építkezések/rombolások ideológiai és morális vonatkozásaira, amelyek a „tökéletes természetet tönkretevő tökéletes társadalom” paradoxonának felismeréséhez vezettek a kortárs szovjet szépirodalomban. Az Orosz Birodalom válságából következő polgárháború és az első orosz forradalom történészi szempontú bemutatásait irodalomtudományi előadások követték, amelyek a város mint kiürülő, megszűnő tér kataklizmákat követő drámai tapasztalatát mutatták meg 20. századi lengyel és orosz regények világában, illetve a természeti és társadalmi katasztrófákra reagáló individuális cselekvési stratégiákra hívták fel a figyelmet, amilyenek például a traumafeldolgozás módjai, a gyász megélése, az elnémulás vagy a hallgatás választása a kortárs orosz regényekben.
A felolvasóülést ebben az évben a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa, Kalavszky Zsófia nyitotta meg Irodalom és társadalom: az irodalmi anekdota és a dekabrista felkelés című előadásával, amelyben egy szóbeli műfaj, a klasszikus orosz irodalmi, más néven történelmi-életrajzi anekdota virágkoráról, társadalmi beágyazottságáról, majd a dekabrista felkelés leverését követő lassú átalakulásáról beszélt a műfaj és a művelt orosz nemesség társalgási kultúrájának szoros egymásra utaltságát hangsúlyozva.
Dr. Szabó Tünde habil. egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Szlavisztika Intézetének vezetője, a Szláv Történeti és Filológiai Társaság elnöke zárszavában elmondta, hogy a történészeket, irodalomtörténészeket, nyelvészeket és zenetörténészeket tömörítő társaság a hagyományokhoz híven az idei tudományos ülésen elhangzott előadásokat is szerkesztett kötetben jelenteti meg.
