Beszámoló a Határjelenségek. Oroszország és Magyarország Kelet és Nyugat vonzásában, határok és keresztutak című nemzetközi projekt novemberi workshopjáról

2018. november 22-én Budapesten tartotta meg első közös rendezvényét az orosz és magyar kutatókból álló nemzetközi kutatócsoport, amely idén nyert el egy hároméves, kétoldalú tudományos pályázatot Határjelenségek. Oroszország és Magyarország Kelet és Nyugat vonzásában, határok és keresztutak (The Border Zone Paradigm: Russia and Hungary, Borderland and Crossroads in Cultures between East and West / Россия и Венгрия на перекрестке культур Востока и Запада: проблемы пограничья) címmel. 

A munkacsoport központi témái ezúttal a „név és identitás”, az „arc és identitás” és az „olvasó és identitás” kérdései voltak. A kutatók irodalmi, képzőművészeti és történeti szövegek elemzésén keresztül vizsgálták az elnevezéssel, névadással összefüggő olvasói és szerzői identitás(ok) formálódásának, alakulásának problémáját.

Natalja Zlidnyeva (RAN ISz, orosz témavezető) a név és a portré, illetve a név és az önarckép kapcsolatának változatait mutatta be és vezette le történeti szempontból egy rendkívül gazdag képzőművészeti anyagon, különös tekintettel az orosz avantgárd festészetre, az arcfestés és testfestés ősi és modern jelentéseire, az ikonicitás és üres arcok szövegbeli és vizuális megjelenítésére a modern művészetben.

Hetényi Zsuzsa (ELTE, magyar témavezető) a szerzői névadási stratégiát mint narrációs kérdést vizsgálta több szempontból, aminek alapján egy emigrációs irodalmi paradigma létrehozását célozta meg az 1920-as évek Berlinjébe emigrált, illetve onnan hazatért orosz íróinak szövegkorpuszmintáján, felvetve, hogy ez az értelmiségi lét, a marginalitás és a sokszoros határhelyzetek paradigmájaként is alkalmazható.

Mikola Gyöngyi (SzTE) a szerzői névválasztás és a műveket átszövő névadási stratégiák poétikáját elemezte Tolnai Ottó életművében, kiemelve az orosz irodalmi allúziók és intertextusok hangsúlyos szerepét, valamint a nevek képviselte történelmi rétegek egymásra vetülését.

Alexandra Urakova (Helsinki Collegium; IMLI) és Kalavszky Zsófia (MTA BTK ITI) előadásaiban az irodalmi kultuszok és a kollektív identitás kérdése irodalomszociológiai szempontból került előtérbe. Szó esett a nyugat-európai és amerikai könyvkiadók marketingfogásaként értelmezhető úgynevezett kultikus vagy kultuszkönyveket, filmeket enciklopédikusan soroló kiadványokról, szerzői névsorokról és alakításukról a könyvpiac függvényében. Borisz Dubin orosz irodalomszociológus elméletét is továbbgondolták, amely szerint az államilag támogatott, klasszikus irodalommal (pl. Puskinnal mint „szuperklasszikussal”) szemben épp a szubjektum és a kollektív identitás másként értése az ismérve a később, az 1970–80-as években a szovjet underground irodalom terében formálódó kultikus irodalomnak (pl. Venyegyikt Jerofejev kultuszának).

Polina Korolkova (RGGU) részletesen vizsgálta a mese műfaji megnevezéssel jelölt, átmeneti műfajú, felnőtteknek szóló, a kortárs orosz irodalomban igen népszerű művekben megjelenő névadási gyakorlatot (pl. Ilja Kabakov, Ljudmila Ulickaja, Ljudmila Petrusevszkaja), amely az úgynevezett klasszikus mesék hőseit, alakjait áttételesen idézi meg.

Kalafatics Zsuzsa (BGF) előadásában a név és identitás, a határhelyzetű műfaji meghatározások kérdése állt a középpontban, példája Jevgenyij Vodolazkin Laurosz című műve volt és annak sajátos szerzői műfaji definíciója, a „nem-történeti” regény mint átmeneti műfaj jelensége.

Dmitrij Poljakov (RAN ISz) az orosz kultúra Közép-Európa, Kelet-Európa és Közép-Kelet-Európa fogalmát mutatta be, amely szerint a Közép-Európa elnevezés az orosz kulturális közegben máig nemcsak furcsa, idegen, de lényegében jelentés nélküli marad. Külön kitért az orosz olvasói és befogadói reakciókra is, majd a névadás és identitás kapcsolatát lengyel, cseh és magyar írók esszéiben vizsgálta.

A kutatócsoport közös munkája 2019 októberében egy ELTE-n megrendezett, többnaposra tervezett nemzetközi konferencia keretében folytatódik.

A munkát az Oroszországi Alapkutatási Alap (RFFI/RFBR) támogatja, a projekt száma: 18-512-23002.

A workshop előadásainak angol nyelvű összefoglalói letölthetők.