Bogáti Fazakas Miklós históriás énekei és bibliai parafrázisai, sajtó alá rendezte Ács Pál, Etlinger Mihály, Pap Balázs, Szatmári Áron, Szentmártoni Szabó Géza, Zsupán Edina, Régi Magyar Költők Tára, XVI. század, 13/A (Budapest: Balassi Kiadó, 2018).
Bogáti Fazakas Miklós életműve a 16. század magyar költészetében a legjelentősebbek közé tartozik. A kötet az erdélyi unitárius szerző nagyrészt kiadatlan históriás énekeit és bibliai parafrázisait tartalmazza, tizenöt profán, illetve vallásos szerzeményt: antik görög történeteket és dialógusokat, az ószövetségi líra gyöngyszemeiből készült parafrázisokat, Eszter históriáját, mózesi diadalverseket, valamint egy Szkenderbégről szóló epikus hőskölteményt. Az életmű a következő, XIII/B kötettel válik majd teljessé, ebben jelenik meg Bogáti főműve, a teljes magyar Psalterium, valamint teológiai munkásságának összegzése, az Apocalypsis-kommentár.
A szerkesztők köszönetet mondanak Csörsz Rumen Istvánnak a kottagrafikákért, Petneházi Gábornak a latin versek fordításáért, Szamák Ágnesnek a kötet szerkesztéséért.
További részletek a kiadó honlapján érhetők el.
Ács Pál és Tóth Gergely szerk. „A magyar történet folytatója”: Tanulmányok Istvánffy Miklósról, Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések (Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2018)
A kötet az MTA BTK Történettudományi Intézet Lendület-projektjének keretében jelent meg, elkészítésében a Reneszánsz Osztály munkatársa, Ács Pál társszerkesztőként vett részt. A legfrissebb kutatások alapján ismerteti meg az olvasót a kora újkori magyarországi történetírás egyik legnagyobb alakjának életével és munkásságával.
További részletek a kiadó honlapján érhetők el.
Máté Ágnes, Fabula és história határán: Vándormotívumok és anekdoták magyar történelmi alakokra vonatkozó itáiai elbeszélő forrásokban (Szeged: Lazi Kiadó, 2018)
A kötet a magyarság Itáliával ápolt több évszázados kapcsolatrendszerébe ad betekintést. Új fénybe állít már ismert történeti tényeket, emellett tíz hosszabb-rövidebb, eredetileg latinul vagy olaszul írt novella szövegét tartalmazza, amelyek magyar fordításban most olvashatók először. Középiskolákban és az egyetemi oktatásban is hasznosítható segédkönyv.
Tíz nagy fejezetéből egyebek mellett megtudhatjuk, mi köze volt egy sienai származású Valois trónkövetelőnek Nagy Lajos királyunkhoz; milyen vicceken nevetett, s hogyan élcelődött másokon Luxemburgi Zsigmond császár; hogyan lépett elő Eneas Silvius Piccolomini Historia de duobus amantibusának főszereplőjévé maga Zsigmond, „a hermelinősz szerelmes császár” egy itáliai krónika szerint, és hogyan kapcsolódik a császár és a siénai Lucretia egy másik híres-hírhedt Lucreziához, a nápolyi király és egy pápa szeretőjéhez; meghalt-e I. Ulászló királyunk Várnánál, és ha nem, hogyan lett belőle egyesek szerint remete, mások szerint Kolumbusz Kristóf apukája.
A Szent Istvántól Báthory Istvánig című, a piemonti Saluzzo őrgrófok állítólagos rokonságát a magyar szent királyokkal feldolgozó fejezet önálló tanulmányként is megjelent az Irodalomtörténeti Közlemények hasábjain, s 2018-ban elnyerte a korábban csak történészeknek odaítélt Kubinyi András-díjat.
