Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya
a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen
2019. április 30-án 16:00 órakor vitaülést tartott az intézet I. emeleti tanácstermében.
Tárgy:
Szőnyi György Endre
A humanisták táguló horizontja – az antikvitástól az újvilágig
Kik voltak a humanisták, és mivel járultak hozzá a reneszánszhoz? Az előadás fő mondanivalója a humanizmus és az utazás, illetve a tudományos tevékenység eszmetörténeti kontextusának bemutatása volt olyan humanisták vizsgálatával, akik az antik szövegekkel kapcsolatos filológia mellett más területeken is emlékezetünkre méltók: utazók, tudósok, politikai szereplők voltak, bizonyítva, hogy a humanista foglalatosság korántsem zárta ki, sőt, inkább inspirálta egyéb tevékenységeiket. Részben közép-európaiak, vagy legalább hosszabban itt éltek, és elhozták a reneszánsz különféle vívmányait hazánk környékére, de akár innen indulva a „művelt nyugaton” bizonyítottak: Callimachus Experiens; Conrad Celtis; Kopernikusz; Giordano Bruno; Richard Hakluyt és Budai Parmenius István.
Szőnyi György Endre 1977 óta a JATE, majd SZTE Angol Tanszékén dolgozik, 2005-től egyetemi tanár. Jelenleg az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola és az angol nyelvű irodalmak és kultúrák doktori program irányítója. 2006 óta a budapesti Közép-európai Egyetem félállású professzora a Középkorász és a Történelem Tanszékeken. Irodalom- és kultúrtörténész, aki az angol és magyar irodalom tanulmányozása mellett a reneszánsz tudomány- és kultúrtörténetével (ide tartozik a mágia és az okkultizmus kultúrtörténete), valamint a kultúraelmélet történetével foglalkozik (pl. verbális/vizuális rendszerek elméletei, szemiotika).
