A PTE BTK Reneszánsz Kutatóközpontja, valamint az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, együttműködve a régi magyar irodalom kutatásában érdekelt műhelyekkel (egyetemi intézetek és tanszékek, doktori iskolák, doktori programok és kutatócsoportok) 2019. május 23–25. között rendezte meg 50. közös konferenciáját Imitáció és parafrázis: Szövegváltozatok a magyar régiségben címmel Pécsett, a PTE Vargha Damján Aulájában.

A konferencia a címében szereplő fogalmak árnyalását tűzte ki célul. A közkeletű felfogás szerint ugyanis az eredetiség a modern irodalom egyik legfontosabb jellemzője. Ezzel szemben a régiség alkotói a hitelesség és tekintély kritériumának a követendő irodalmi minták imitálását tekintették. Ugyanakkor be kell látnunk, hogy a régiségben éppúgy volt invenció, mint ahogy a modernitás az imitáció végtelenül gazdag formakincsét hozza játékba. Az „eredetiség” merev felfogását jelentősen módosíthatják a régi irodalom kutatásának eredményei.

Az elhangzott 27 előadás főbb kérdéskörei az alábbiak voltak:

• a kompiláció szövegalkotási gyakorlata. Átvétel más szerzőktől: kivonatolás, egybeszerkesztés. Saját korábbi művek felhasználása: átfogalmazás, átszerkesztés, újraírás.
• a szövegek átalakításának kontextuális és textuális vonatkozásai, azaz a kihagyások, bővítések, átalakítások technikája, oka, célja és eredménye, mind mentalitástörténeti, mind retorikai, poétikai összefüggésekben.
• a parafrázis és a fordítás viszonya. Egyes szövegtípusok (zsoltárparafrázisok, bibliai históriák) vizsgálata. Műfaji átalakulások (novella és széphistória, humanista história és eposz)
• átjárás a médiumok között; a különböző médiumok egymásra hatása (oralitás, kézírás, nyomtatás, digitális rögzítés)

A bemutatott esettanulmányok témája a középkori kódexektől II. Rákóczi Ferencig terjedt. Az irodalmi műfajokból vett példák előkerültek mind lírai életművekből (Balassi Bálint, Rimay János), mind az epikus költészetből (Gyöngyösi István). Az egyházi prózát képviselték legendák (Marcellus-legenda és későbbi változatai), prédikációk (Pázmány Péter, Csete István), hitviták (Wolfgang Schreck, Laskai Csókás Péter), hitbuzgalmi művek (Drégelypalánki János). Több előadás is foglalkozott a történetírás és a politikai publicisztika területén megfigyelhető imitációval (Somogyi Ambrus, Bethlen Farkas, I. Rákóczi György, Bethlen István) éppúgy, mint filozófiai kérdésekkel (Bethlen Miklós).

A rendezvényen, amely körülbelül nyolcvan kutató részvételével zajlott, sor került a Klaniczay Tibor-díj átadására, amit ez alkalommal Túri Tamás kapott Textustól a kontextusig: Unitárius Apokalipszis-kommentárok Erdélyben a 16–18. század között címmel 2018-ban megjelent könyvéért. Kiegészítő programként a résztvevők szakmai vezetéssel megtekinthették a Klimo Könyvtár régi gyűjteményét.

A konferencián készült képek a fotógalériában megtekinthetők.