Kutatócsoportunk munkatársa, Vaderna Gábor Komárom 18. századi kultúrtörténetéről tartott előadást a European Association for Urban History 14. konferenciáján (Urban renewal and resilience. Cities in comparative perspective) Rómában 2018. augusztus 31-én.
A konferencia honlapja itt érhető el.
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. Századi Osztálya és az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport 2018. május 15-én tartotta legutóbbi előadását.
DÓBÉK ÁGNES
Olvasók, könyvek, könyvgyűjtők
Győr városában (1770–1820)
Az előadás egy olyan korszak könyvtári kultúrájának feltárásához járult hozzá, amely iránt az utóbbi évtizedek kutatói kevésbé érdeklődtek. Az 1970-es évektől meginduló országos könyvtártörténeti kutatásokban Győr város nem kapott szerepet, könyves kultúrájáról nem álltak rendelkezésre addig még publikálatlan levéltári források. A kutatás Győr könyves múltjának 1770–1820 közötti időszakára irányul. Az egyházi személyek esetében fontos értéket jelentettek a könyvek, így egyházi, hivatali okok miatt is szükség volt összeírásukra. Az előadás a feldolgozott kanonoki hagyatéki iratok közül azokra tér ki, amelyek a korban népszerű papi segédkönyveken, teológiai műveken túl egyéb szépirodalmi, világi tematikájú munkákat is összeírtak. A polgárok hagyatéki jegyzékében ritkán találhatók könyvek; csak abban az esetben került sor részeletes, tételszerű feljegyzésükre, ha az összeíró érdeklődött a könyvek iránt, vagy az örökül hagyó szempontjából fontosak voltak. Az előadás négy különböző foglalkozású személy könyveit ismerteti: Pray János ügyvéd 106 kötet nagyrészt jogi témájú könyvet hagyott hátra, Nemes Nagy Ilona, egy tehetős győri polgár özvegye 95 könyvet őrzött almáriumában, egy német polgár hagyatéki jegyzékébe 130 könyvcímet jegyeztek fel, Lakner Márton kereskedő 54 könyvét írták össze. A feldolgozott források – ha a könyvekre vonatkozó adatok olykor hiányosak is – a feljegyzett könyvek száma és tematikája alapján jellemzik a város és a megye kulturális életét, az olvasók érdeklődésének főbb irányait, valamint azt is jelzik, hogy az ezekben az évtizedekben virágzó Streibig nyomdában kiadott művek közül melyek voltak a legnépszerűbbek az olvasók körében.
Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon (1770–1820) címmel tartott nemzetközi konferenciát 2018. április 25–27-én Győrben és Pannonhalmán az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom kutatócsoportja. A tanácskozás célja az volt, hogy a felvilágosodás korának ismertebb, valóban irodalmi profilú folyóiratain (Uránia, Magyar Museum, Orpheus stb.) túl tudatosan ráirányítsa a figyelmet a kevésbé ismert, vegyes tartalmú, de irodalmi szerepet is vállaló sajtótermékekre, mint a Pressburger Zeitung, a Magyar Hírmondó, a Sokféle, a Mindenes Gyüjtemény vagy akár a Magyar Kurír. E lapok Pozsony, Bécs és Nyugat-Magyarország olvasóközönségére építve országosan terjedtek, és közvetlen utódaik, a Kultsár István gondozásában meginduló Hazai és Külföldi Tudósítások, majd 1818-tól a Hasznos Mulatságok egyaránt nagy hatással voltak az irodalmi élet működésére. Szerzőik, szerkesztőik sorában nagy számban képviseltette magát a korszak literátus értelmisége, elsősorban Révai Miklós tanítványai, barátai.
A konferenciát Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora és Vaderna Gábor, a Nyugat-magyarországi irodalom kutatócsoport tudományos főmunkatársa nyitották meg. Az első szekcióban Antal Alexandra előadása hangzott el, aki az 1789-ben indult Hadi és Más Nevezetes Történetek, majd Magyar Hírmondó néven tovább működő sajtóorgánum híreinek vizsgálatán keresztül mutatta be a lapot fenntartó bécsi magyar tudós társaság kultúra- és tudományszervezési törekvéseit. Ezt követően Csörsz Rumen István, a kutatócsoport vezetője Sándor István Sokféle című folyóiratának irodalomtörténeti vonatkozású anyagát tekintette át, elsősorban a Révai-féle értékmentő program nézőpontjából.
Az MTA BTK Irodalmi nyilvánosság a polgárosodó Nyugat-Magyarországon, 1770–1820 Lendület-kutatócsoportja
2018. április 25-27-én konferenciát rendezett
Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon (1770–1820) címmel.
A tudományos tanácskozás elsődleges célja az volt, hogy a korszak ismertebb, valóban irodalmi profilú folyóiratain túl tudatosan ráirányítsa a figyelmet a kevésbé ismert, vegyes tartalmú, de irodalmi szerepet is vállaló sajtótermékekre, különösen a Pressburger Zeitung, a Magyar Hírmondó, a Sokféle és a Magyar Könyves-Ház, a Mindenes Gyüjtemény, a Hazai és Külföldi Tudósítások, valamint a Hasznos Mulatságok jellegzetességeire.
A konferencia programja letölthető, a konferenciáról készült beszámoló a Lendület-kutatócsoport honlapján olvasható.
Kutatócsoportunk egyik főmunkatársa, Vaderna Gábor nemrég nagymonográfiát adott ki a XVIII–XIX. század fordulójának magyar költészetéről A költészet születése. A magyarországi költészet társadalomtörténete a 19. század első évtizedeiben címmel. A kötet bemutatójára 2018 január 22-én került sor a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A Kutatócsoport a XVIII. századi Osztállyal közösen szervezett könyvbemutatót. A bemutatott kötetek:
Fénykeresők: Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában: Kommentált forrásgyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum kamarakiállításához, 2017. október / Lichtsucher: Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa. Kommentierte Quellensammlung zur Kabinettausstellung des Ungarischen Nationalmuseums, Oktober 2017, írta, összeállította CSÖRSZ Rumen István, HEGEDÜS Béla, KISS Margit, LENGYEL Réka, TÜSKÉS Gábor, Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum–MTA BTK Irodalomtudományi Intézete, 2017, 218 l.
Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-century Hungary: A Collection of Documents and Sources, ed. by Réka LENGYEL, Gábor TÜSKÉS, Budapest, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2017, 247 l.
CZIBULA Katalin, Theater und Öffentlichkeit: Beiträge zur ungarischen Theaterkultur des 18. und 19. Jahrhunderts, Budapest, Protea Kulturverein, 2016, 180 l.
Római költők a 18–19. századi magyarországi irodalomban: Vergilius, Horatius, Ovidius, szerk. BALOGH Piroska, LENGYEL Réka, Budapest, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2017, 376 l.
A könyveket bemutatták:
Vaderna Gábor, Balogh Piroska, Dukkon Ágnes, Fórizs Gergely
2017. július elsején hivatalosan megalakult az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet első Lendület-kutatócsoportja Csörsz Rumen István vezetésével. A sikeres pályázat címe: Irodalmi nyilvánosság a polgárosodó Nyugat-Magyarországon (1770–1820). A kutatócsoport vezetőjével és tagjaival az Irodalmi Szemle készített interjút.
