Az addikció kulturális és kritikai elméletei címmel jelent meg a Helikon 2016/1. száma, amelynek bemutatójára november 10-én a 130 éves az Angol Tanszék című konferencián került sor az ELTE Angol-Amerikai Intézetében.

A kerekasztal-beszélgetést Friedrich Judit vezette, beszélgetőpartnerei a szerkesztő, Timár Andrea és a fordítók voltak: Vásári Melinda, Jászay Dorottya, Gyuris Kata, Jásdi András, Tamás Péter, Kiss Kristóf, Szép Eszter, Hamerli Nikolett, Major Réka.

A CEU szervezésében zajló Conversations in the Digital Humanities című előadássorozat részeként 2016. november 3-án Text Analysis címmel megtartott rendezvény témája a szövegelemzéseket támogató korszerű informatikai módszerek alkalmazási területeinek bemutatása volt. A szakmai tanácskozáson a módszertani fordulat nyújtotta lehetőségek értékelése mellett az egyéni kutatások, intézményi profilok ismertetésére is sor került. Legújabb eredményeiről Maciej Eder, a Lengyel Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatóhelyettese tartott előadást, intézetünket Kiss Margit, az ELTE műhelyét Seláf Levente képviselte.

2016. október 27-én az MTA Könyvtár és Információs Központban tartott záró rendezvénnyel fejeződött be a Bethlen Miklós-emlékév. Pontosan a kancellár halálának 300. évfordulóján került tehát sor a Bethlen Miklós válogatott bibliográfia (bev. és vál. Tóth Zsombor, Bp., Reciti, 2016), illetve az Irodalomtörténeti Közlemények Bethlen Miklósnak szentelt tematikus száma (2016/3) bemutatására. Az esemény keretében az emlékévet Tóth Zsombor összegző beszámolója zárta le. Az emlékév megszervezésére létrejött BM300 munkacsoport (Máté Ágnes, Fajt Anita, Papp Ingrid, Szilágyi Emőke Rita, Jankovics József, Kecskeméti Gábor, Tóth Zsombor és Zászkaliczky Márton) 2015 januárjában állt fel, és 2016. január 27-től október 27-ig öt eseményt szervezett meg. A nyitó rendezvény az emlékév szakmai koncepcióját és rendezvénystruktúráját ismertette, ugyanakkor megjelölte azokat a kutatási perspektívákat, amelyek az emlékév lezárulása után is folytatódnak és publikálható eredményekhez vezetnek. A rendezvénysorozat második állomása Kolozsvár volt, ahol a Refo500-partner Lucian Blaga Egyetemi Könyvtárral közös szervezésben tudományos konferenciára (Solitudo transylvaniae, Bethlen Miklós és kora) és kiállításra került sor 2016. április 15-én. Az emlékév legfontosabb eseménye, a Miskolci Egyetemmel közösen megrendezett nemzetközi Refo500 konferencia angol és magyar nyelvű előadásokkal emlékezett meg Bethlen Miklósról a magyar és nyugat-európai kortárs börtönirodalom történeti és kulturális kontextusában (Bethlen Miklós és a kora újkori börtönirodalom európai hagyománya / Tribute to Miklós Bethlen [1642–1716]: Sources, Genres and Scribal Habits of Early Modern Prison Literature). A konferencia anyagából magyar és angol nyelvű tanulmánykötetek készülnek. 2016. szeptember 24-én került sor „A nehezebb olvasat” témájú kerekasztal-beszélgetésre, amely Bethlen Miklós élettörténetét járta körül történeti, irodalmi és filozófiai szempontok alapján.

A kancellár halálának 300. évfordulóját méltó szakmai és érzelmi megemlékezés kísérte, jelezve Bethlen Miklós személyének és életművének fontosságát az egész magyar kultúra számára.

Az emlékév záróeseményén készült fényképek a fotógalériában láthatók.

2016. október 25-én az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet a Közép- és kelet-európai és az Irodalomelméleti Osztály meghívására vendégül látta Marija Ribakova orosz írónőt, az amerikai San Diego Egyetem Klasszika-Filológia Tanszékének docensét, a CEU Institute for Advanced Study művészeti ösztöndíjasát.

Marija Ribakovát arra kértük, hogy előadásában beszéljen az őt most leginkább foglalkoztató, February 21st, 1989 – Space and Place című, új projektjéről, amelynek középpontjában Márai Sándor életműve áll, továbbá hogy ismertesse a Yale és a Berlini Egyetemen folytatott kutatásait.

Kitért arra is, hogy miként látja egy – a latin és ógörög irodalmat oktató – kutató a kortárs orosz irodalmat, és hogy miként tud részt venni rangos irodalmi díjakkal jutalmazott szépirodalmi szövegeivel az orosz irodalmi életben, illetve az amerikai orosz emigráció életében.

Az angol nyelvű előadáson arról is szó esett, hogy vendégünk mit gondol ma, 2016-ban íróként és unokaként Anatolij Ribakov orosz író híres regényéről, Az Arbat gyermekeiről.

Az eseményről készült fotógalériában további képek láthatók.

A tours-i Université François Rabelais Egyetem nagyszabású nemzetközi konferenciát szervezett La figure martinienne: Essor et renaissance de l’Antiquité tardive à nos jours (Szent Márton alakja: fellendülés és újjászületés a késő antikvitástól napjainkig) címmel. A nemzetközi tudományos konferenciára 2016. október 12–15. között került sor Tours-ban, a város patinás megyei önkormányzati székhelyén. Az előadások bemutatták a szent kultuszának változásait a késő antik kortól a Karoling korszakon és a középkoron át egészen napjainkig. A Tours-i egyetem Középkori történelem tanszékének professzorai által szervezett rendezvényen előadóként képviselte az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontot Tóth Ferenc, valamint poszterrel szerepelt Újváriné Tüskés Anna. Tóth Ferenc előadását a Szent Márton-tiszteletnek Szombathelyen betöltött szerepéről tartotta. Tüskés Anna poszterével bemutatta Szent Márton változó alakját a 17–18. századi magyar prédikációkban. További magyar vonatkozású poszterrel szerepelt Kiss Gábor, Zágorhidi Czigány Balázs és Zsámbéky Monika „Szent Quirintől Szent Mártonig: keresztény kontinuitás Szombathelyen” és „Szent Márton-ereklyék Szombathelyen” címmel.

A konferenciával szinte egy időben, október 8-án nyílt meg a Martin de Tours. Le rayonnement de la cité (Tours-i Márton. A város kisugárzása) című jubileumi kiállítás, amely a római alapokra épült püspöki palota egy részét elfoglaló tours-i Szépművészeti Múzeumban kapott helyet. A kiállításra számos ország gyűjteményeiből – köztük Szombathelyről és Budapestről is – érkeztek műtárgyak. A kiállítás szervezésében és a katalógus elkészítésében szintén közreműködött az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont részéről Tóth Ferenc és Újváriné Tüskés Anna.

A szervezők a konferencián elhangzott előadásokat francia és német tanulmánykötet formájában is meg kívánják jelentetni.

A konferencia programja, a kiállítás katalógusának részletei, a poszterek ismertetése és a részletes beszámoló letölthetők, illetve az eseményről készült fotógalériában további képek láthatók.

2016. október 14–15-én emlékeztek meg Celldömölkön, a Kemenesalji Művelődési Központ Kresznerics Ferenc Könyvtárában a névadó tudós-tanár születésének 250. évfordulójáról.

Kresznerics Ferenc (1766–1832) szombathelyi tanárként, majd sági plébánosként tevékenykedett. A Celldömölk melletti Ságon húsz évig élt, ott is eltemetett polihisztort nyelvészeti munkásságáért 1831-ben tiszteleti tagjává fogadta a Tudós Társaság. Élete fő műve a Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal, amely 1831–1832-ben jelent meg két kötetben, és máig meghatározó a magyar lexikográfiában. Emellett Kresznerics közmondásgyűjtése, irodalmi-közköltészeti érdeklődése, illetve matematikai és régészeti munkássága is figyelemre méltó.

A nevét viselő intézményben október 14-én kamarakiállítást avattak Kresznerics Ferenc tiszteletére, 15-én pedig egyházi és világi kutatók tartottak előadásokat a tudós szerteágazó életművéről. A konferencia fő szervezője Németh Tibor, a könyvtár igazgatója volt, levezető elnöke az Irodalomtudományi Intézet nyugalmazott főmunkatársa, Németh S. Katalin. Az intézet kutatóit Csörsz Rumen István képviselte, az MTA Nyelvtudományi Intézete nevében Ittzés Nóra foglalta össze a hajdani és az új szótárszerkesztői elveket. A tanácskozás résztvevői Ságon megkoszorúzták Kresznerics Ferenc szobrát és síremlékét.

Az eseményekről videótudósítás is készült.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen

2016. november 8-án, kedden 15³⁰ órakor sajtónyilvános könyvbemutatót rendez.

A bemutatott könyvek:

Csörsz Rumen István: A kesergő nimfától a fonóházi dalokig:
Közköltészeti hatások a magyar irodalomban 1700–1800, Budapest, Universitas, 2016
(Irodalomtudomány és Kritika: Tanulmányok), 446 l.

Nunquam autores, semper interpretes: A magyarországi fordításirodalom a 18. században,
szerk. Lengyel Réka, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Irodalomtudományi Intézet, 2016, 422 l.

Számítógép az irodalomtudományban, szerk. Kiss Margit, Magyar Tudomány, 2016/11.
 
British Freemasonry, 1717–1813, 1–5, general editor Róbert Péter, volume editors
Cécile Révauger, A.M. Snoek, New York, Routledge, 2016, 2606 l.
 
Knapp Éva: Martin von Cochem Magyarországon, Második rész, Pótlások és kiegészítések az első részhez, Jó illatú rózsáskertek, Sigray Erzsébet Róza Jó illatú rózsáskertje,
Zebegény, Borda Antikvárium, 2016 (Régi Magyarországi Vallásos Nyomtatványok, 2), 267 l.

 
A könyveket bemutatják:
Margócsy István, Szilágyi Márton, Vadai István, Szentpéteri Márton, GáborCsilla
 
A bemutatott könyvek egy része kedvezményes áron megvásárolható a helyszínen:
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Eötvös Könyvtár (Budapest XI., Ménesi út 11–13, 1. emelet)

Az eseményre a meghívó letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

2016. október 4–8. között rendezték meg Trabzonban (Törökország) a Karadeniz Teknik Üniversitesi szervezésében a CIEPO (Comité International des Études Pré-Ottomanes et Ottomanes) huszonkettedik nemzetközi konferenciáját. A konferencián az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetét a Közép- és kelet-európai Osztály tudományos munkatársa, F. Molnár Mónika képviselte The Ottoman Empire, Hungary and Vienna in the Network of Antonio Caraffa at the End of 17th Century című előadásával, amely az itáliai származású, ám a bécsi udvar szolgálatában álló nápolyi gróf, Antonio Caraffa magyarországi tevékenységét mutatja be.

A konferencia teljes programja letölthető.