Hírek - BTK Irodalomtudományi Intézet

Új kiadvány: Augustinus Moravus Olomucensis

Megjelent az Augustinus Moravus Olomucensis 500 nemzetközi konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazó kötet.

AMO borito 1

Az Augustinus Moravus életével, tevékenységével foglalkozó cseh, osztrák, német és magyar kutatók 2013 novemberében – Augustinus halálának 500. évfordulója alkalmából – nemzetközi tudományos ülést tartottak. A konferencia az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete (MTA BTK ITI) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) együttműködésének eredményeképpen valósult meg, az OTKA, az NKA és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával.

A kötet az előadások szerkesztett változatai mellett 3 függeléket is tartalmaz: 1) Augustinus Moravus költeményeit (latinul, teljes terjedelmükben, jegyzetekkel); 2) Valentin Eck Augustinushoz írt Panegyricusát (az első teljes terjedelmű közlés!); 3) Augustinus életére, műveire és korára vonatkozó bibliográfiát. A könyvet névmutató és színes illusztrációk zárják.

***

Augustinus Moravus Olomucensis („Olmützi Ágoston”, 1467–1513) a morvaországi és közép-európai (egyúttal magyarországi) humanizmus egyik legfontosabb alakja. Krakkói és padovai tanulmányok után 1496-tól II. Ulászló magyar és cseh király budai udvarában tevékenykedett a cseh kancellária szolgálatában.

„Magyarországra már jelentős munkássággal a háta mögött érkezett: csillagászati kiadványok mellett Padovában írta és Velencében ki is adta Dialogus in defensionem poetices (1493) és De modo epistolandi (1495) című, az irodalmi műveltség szempontjából nem érdektelen könyvecskéit, melyekre a magyar kutatásnak illenék végre felfigyelnie, hiszen e műveket bizonyára olvasták Augustinus budai barátai” – olvasható Augustinus Moravus Olomucensisről Klaniczay Tibor tollából (A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete, Budapest, Balassi, 1993, 63.).

***

Augustinus Moravus Olomucensis. Proceedings of the International Symposium to Mark the 500th Anniversary of the Death of Augustinus Moravus Olomucensis (1467–1513). 13th November 2013, National Széchényi Library, Budapest. Edited by Péter Ekler and Farkas Gábor Kiss. Budapest, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet – Országos Széchényi Könyvtár, 2015. 216 p.
ISBN 978-963-200-636-9

Ferenczi László (1937–2015)

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete szomorúan tudatja, hogy

Ferenczi László

író, irodalomtörténész, az MTA doktora,

az MTA Irodalomtudományi Intézet ny. tudományos tanácsadója

2015. június 22-én elhunyt.

1937-ben született Budapesten. 1960-tól publikált Ferenczi írói néven. 1961-ben az ELTE magyar-történelem szakán szerzett tanári diplomát. 1961-től 2006-ig, nyugdíjba vonulásáig, az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott. 1961–64 között a PEN szervező titkára volt. 1978-ban kandidátus, 1993-ban az MTA doktora. 1990-től különböző egyetemeken tanított. 2007-ben a Miskolci Egyetem professzor emeritus címet adományozott a számára. Négy világrészben járt előadóként vagy tanulmányúton. Főbb kutatási területei az európai és magyar felvilágosodás, az esszé változatai és a belga irodalom. Tagja volt nemzetközi Maurice Carême-díj zsűrijének, a PEN Clubnak, 1977-től a Magyar Írószövetségnek. 2014-ig, másfél évtizeden át, a POLISZ belső munkatársa volt. Tizenhat önálló könyve, több tucat könyvfejezete, sok száz tanulmánya, esszéje, kritikája, verse és elbeszélése jelent meg itthon és külföldön, magyarul, franciául, angolul, németül és svédül. Könyvei közül a legutóbbiak: „Csak a máé a rettenet…” (Politika és költészet kapcsolatai, tanulmányok) Kráter, 1999.; Egy barátság margójára – Egy betegség anatómiája (prózák) Orpheusz 2009.; „Még egy kicsit nézni…” (esszék, tanulmányok) Hungarovox 2009.; 74 (versek, 1956–2010) magánkiadás 2012., Találkozások és tapasztalatok, Kráter Műhely, 2015.

2015. július 3-án, pénteken, 15 órakor helyezték végső nyugalomra a Budakeszi temetőben.

Emlékét kegyelettel megőrizzük.

Akadémiai Díjat kapott Kőszeghy Péter

Kőszeghy Péter Tizenhárom tudós vehette át a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által adományozott Akadémiai Díjat az MTA 186. közgyűlésének első napján. A kiemelkedő tudományos munkásság elismerését jelentő kitüntetéseket Lovász László elnök adta át a díszünnepségen. A kitüntetettek között van Kőszeghy Péter, intézetünk tudományos főmunkatársa is, aki a Magyar Művelődéstörténeti Lexikon főszerkesztőjeként, illetve jelentős részének szerzőjeként végzett kiemelkedő tevékenységéért részesült az elismerésben. "Munkásságával olyan kézikönyvet és korszerű, folyamatosan bővíthető és szabadon elérhető adatbázist hozott létre, amely a magyarországi keresztény kultúra első kilenc évszázadát valamennyi művelődési területen bemutatja" – fogalmaz az Akadémia közleménye.

Kollégánknak ezúton is gratulálunk, a közgyűlés kitüntetettjeiről további részletek itt olvashatóak.

A II. Neolatin Konferencia felhívása

A magyarországi latin nyelvű tudományos irodalom a 15–18. században

Szeged, 2015. november 5–7.

Két évvel ezelőtt, 2013 novemberében került sor az I. Neolatin Konferencia megrendezésére Szegeden. A szervező intézmények nem titkolt célja volt, hogy a neolatin stúdiumok művelői számára megfelelő fórumot teremtsenek, ahol a kutatók tapasztalatot cserélhetnek, számba vehetik az elvégzett és még elvégzendő feladatokat, illetve inspirációt meríthetnek további munkájukhoz. Az első konferenciát övező örvendetesen nagy érdeklődésen és a kedvező tudományos visszhangon felbátorodva határozta el a rendezvényt jegyző három intézmény, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete, az SZTE BTK Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszéke mint a rendezvény házigazdája, valamint a Magyar Neolatin Egyesület, hogy rendszeressé teszi, és kétéves időközönként megrendezi, valamint ha az anyagi feltételek biztosítottak, nemzetközivé teszi a konferenciát.

Az első konferencia sikere igazolta, hogy szükség van az ilyen jellegű hazai tanácskozásokra, egyben azt is láthattuk, hogy hazai és európai neolatin irodalom esetében bőven van feltárandó terület és elvégzendő munka. Reményeink szerint a 2015. november 5–7. között Szegeden megrendezésre kerülő II. Neolatin Konferencia, melynek szervezéséhez a fenti három intézmény mellé felsorakozott az MTA-ELTE Humanizmus Kelet-Közép-Európában is, lehetőséget fog biztosítani újabb gyümölcsöző eszmecserék számára. Ennek szellemében várjuk jelentkezésüket a konferenciára az alábbi felhívás alapján.