2017. március 29-én már harmadik alkalommal került sor Az értelmezés hatalma című módszertani konferenciára, ahol ezúttal A kora újkori kéziratos nyilvánosság működésének módszertani kihívásai és tanulságai témához kapcsolódó előadások hangzottak el.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya által szervezett tanácskozás a 2015-ben elindított sorozat (Az értelmezés hatalma I–III.) befejező részeként a kora újkori magyarországi kéziratosságról, a kéziratok és nyomtatványok kapcsolatáról szólva az írásbeliség, olvasáskultúra és irodalmi szövegprodukció azon történeti sajátosságához nyúlt vissza, amely egyszersmind mediális és médiatörténeti jelenség: a kéziratosság találkozása a nyomtatott írásbeliséggel.

A konferencia részletes programja letölthető.

Az eseményen készült képek a fotógalériában láthatók.

Az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet és az MTA I. Osztálya

Narratíva, kánon, fordítás:
Újraolvasó konferencia
Szegedy-Maszák Mihály emlékére 

címmel 2017. március 16–17-én tudományos ülést rendezett, amelyen intézetünk igazgatója és több munkatársa (Hajdu Péter, Bezeczky Gábor, Kálmán C. György) is előadást tartott. 

A meghívó és a részletes program letölthető.

Az eseményről készült tudósítások:
I. nap: „Mindnyájan más könyvekhez képest olvasunk”
II. nap: „Egy mű magyarázata mindig szükségképpen lezáratlan…”

Nemzetközi tanácskozás és Humboldt Kollégium a Magyar Tudományos Akadémián
és a Magyar Nemzeti Múzeumban
Budapest, 2017. október 11–15.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi Osztálya által rendezendő tanácskozás célja, hogy új forrásfeltárásokat és módszeres alapkutatásokat ösztönözzön, lehetőséget teremtsen a felvilágosult társaságok irodalmi és tudományos tevékenységével, eszmei törekvéseivel kapcsolatos eredmények összekapcsolására, és az eddiginél pontosabban meghatározza a közép-kelet-európai régió szerepét a társasági mozgalom európai történetében. A koncepció lehetőséget ad a különféle társaságtípusok és az egyes tagok irodalmi, tudományos jelentőségének bemutatásra, szerzők, művek, könyvtárak és más gyűjtemények komparatív vizsgálatára, nemzetközi kontextusba helyezésére. Elősegíti a titkos társasági tematika irodalmiasítási folyamatainak, műveket strukturáló funkciójának műfaj-, eszme- és kommunikációtörténeti szempontokat is figyelembe vevő elemzését, és megkönnyíti a társasági vonatkozású művek felvilágosult ismeretanyagokat közvetítő szerepének pontosabb megítélését. Ösztönzi a tudományágak önállósulásával és a morállal, neveléssel kapcsolatos elképzelések nyomon követését, és hozzájárul a folyóiratok körüli kapcsolathálók eddiginél részletesebb feltérképezéséhez.

A tervezett keretprogramok között szerepel kirándulás a dégi és a keszthelyi Festetics-kastélyokhoz, kiállítás a társaságokkal kapcsolatos kiadványokból, kéziratos forrásokból, képekből és tárgyakból, valamint egy hangverseny. A tanácskozás hivatalos nyelvei az angol, a francia és a német.

Az előzetes program letölthető.

A nagyszalontai ünnepségek 2017. március 2-án református istentisztelettel kezdődtek. 

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete által szervezett tudományos ülésszakot a Városháza nagytermében tartották. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a házigazdák nevében köszöntötte a vendégeket. Áder János, Magyarország köztársaság elnöke megnyitotta az emlékévet, Török Ádám, az MTA főtitkára Arany János tudományszervező munkájáról beszélt. 

Az ülésszak elnökei Fodor Pál és Kecskeméti Gábor voltak. 

A következő előadások hangzottak el: 

Dánielisz Endre: Az Arany-ősök letelepedése Szalontára
Korompay H. János: Az Arany János által 1834-ben készített prédikáció
Hász-Fehér Katalin: Az Arany-arcképek ikonográfiája
Dávidházi Péter: Egy szalontai utazás válságköltészete: a Leányomhoz
Szörényi László: Arany János kiadatlan jegyzetei a Nagyszalontán őrzött Szakál Lajos-verskötetben
Csörsz Rumen István: „…melyben a dal megfoganhat”: Arany János Dalgyűjteménye (1874) mint ihletforrás

Délután Jankovics Marcell mutatta be az Arany Szalontája, Szalonta Aranya című könyvet, a szoborparkban pedig ünnepi műsor, majd koszorúzás következett. A résztvevők gyertyás menettel tisztelegtek Arany János szülőhelye előtt, és a nagyváradi Szigligeti Színház Honnan és hová? című előadását hallgatták meg a Zilahy Lajos Művelődési Házban.

Az eseményekről készült fényképek a fotógalériában megtekinthetők.

Intézetünk egykori tudományos tanácsadója, Fenyő István, az MTA Irodalomtudományi Bizottságának tagja 2017. február 25-én, életének 88. évében elhunyt.

Búcsúztatására és temetésére március 21-én 9:45 órától került sor a Farkasréti temetőben.

***

Fenyő István 1929-ben született Budapesten, és itt érettségizett 1948-ban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-magyar szakán 1953-ban szerzett tanári oklevelet, és már tanulmányai folytatása közben, 1952-ben is dolgozott középiskolai tanárként Szombathelyen. 1955-től Budapesten tanított, 1957-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője, majd 1965-ben a Népszabadság irodalmi szerkesztője lett.

Az MTA Irodalomtudományi Intézetének 1966-tól volt munkatársa, 1970-től főmunkatársa, 1977-től pedig tudományos tanácsadója. 1999-ben vonult nyugdíjba. 1992–2012 között az Intézet Irodalomtörténeti Füzetek sorozatát szerkesztette. Fő kutatási területe a 19. század magyar irodalma volt, különösen a reformkor kritika- és sajtótörténete területén folytatott alapvető kutatásokat; a centralistákkal kapcsolatos vizsgálódásai nagyban hozzájárultak a korszak történeti és eszmetörténeti megismeréséhez. Sajtó alá rendezett számos fontos szöveget – így Bajza József 1832-ben a Társalkodóban, valamint Eötvös József 1846–1848 között a Pesti Hirlapban megjelent írásait; szerepet vállalt több 19. és 20. századi szerző szépirodalmi műveinek kiadásában is.

Tudományos munkássága mellett oktatóként tevékenykedett: 1984-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem világirodalmi tanszékének vezetője, 1990-től az ELTE címzetes egyetemi tanára, 1990–1996 között pedig a Janus Pannonius Tudományegyetem tanára volt. 1960-ban az irodalomtudományok kandidátusa, 1976-ban pedig az MTA doktora címet szerezte meg. Munkásságát 1985-ben József Attila díjjal ismerték el.

Élete utolsó éveiben is lankadatlan munkakedvvel és szellemi frissességgel alkotott.

Nyugodjék békében.

Kecseméti Gábor, az MTA levelező tagja, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója 2017. február 13-án tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását Rámizmus: a humanista műveltség felszámolása vagy megújítása? címmel, amelyben a rámizmus európai és magyarországi történetének átfogó és több szempontú értékelésére vállalkozott.

Pierre de La Ramée (Petrus Ramus, 1515–1572), a francia humanista filozófus reformtörekvéseiben, tudomány-rendszertani újításaiban az ismeretszerzés leghatékonyabb módozatainak az elérését tűzte ki célul. A mai eszmetörténeti kutatások nem annyira egy kiemelkedő tudós hatástörténetére, mint inkább eszmeiségének számos más gondolkodó munkásságában való lenyomataira, továbbfejlődésére koncentrálnak. A rámizmus meghatározó szellemi törekvésként a kora újkori Angliához, Németalföldhöz, Németországhoz, a skandináv államokhoz és nem utolsósorban Magyarországhoz, valamint Erdélyhez köthető.

„Értékelése természetesen szorosan összefügg azzal, mit gondolunk általában a reneszánsz humanista nemzedékek klasszikus műveltségének jellegéről és végső értelméről. A kora újkori európai értelmiség műveltsége, technikai közege, szereplehetőségei, befolyási övezete folyamatos változásban volt, a ramusi kezdeményezések pedig e réteg életképességéről, adaptációs erejéről, új tudásszociológiai trendekben való akklimatizációs potenciáljáról tanúskodtak.”

Az előadáshoz kapcsolódó prezentáció – egyúttal az egész eseményről készített videofelvétel, benne Kulcsár Szabó Ernő laudációjával –, valamint a fényképgaléria az MTA központi honlapjának tudósításában is elérhető.

Szívből gratulálunk!

A Helikon szerkesztősége 2017. február 17-én kerekasztal-beszélgetést rendezett a műfaj kérdéséről a folyóirat Műfaj és komparatisztika (2016/3.) című összeállítása kapcsán, melynek témája a részben vitatott, ugyanakkor újraértelmezett fogalom volt: a műfajokról és a műfajelméletekről különböző nyelvterületek képviselőivel beszélgettek a lapszám szerkesztői.
A beszélgetés észtvevői voltak:
Szávai Dorottya és Z. Varga Zoltán (szerkesztők, francia) és vendégeik: Sári B. László (angol), Kulcsár-Szabó Zoltán (német) és Horváth Géza (orosz); moderátor: Földes Györgyi (főszerkesztő)

2017. február 14-én az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Eötvös Könyvtárában vendégül láttuk Victoria Frede-Montemayor történészt, az amerikai Berkeley Egyetem Történelem Tanszékének docensét, a CEU Institute for Advanced Study ösztöndíjasát (Senior Thyssen Fellow), aki The Sentimental Cult of Friendship in 18th Century Russia: From Poems to Letters címmel tartott angol nyelvű előadást.

Az az Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai és Irodalomelméleti Osztálya által szervezett esemény plakátja és az előadás összefoglalója letölthető.