A Helikon Irodalomtudományi Szemle 2016/2, Biblioterápia, irodalomterápia című számát 2016. október 7-én 17⁰⁰ órakor Bartos Éva és Kamarás István mutatja be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A kötetbemutatón fellép Ács Ferenc, a MÁV Szimfonikus Zenekar csellóművésze.

Noha a magyarországi biblioterápiás gyakorlat nagyjából egyidős az angolszásszal, a társadalmi elismerés hiánya miatt nem fejlődhetett töretlenül. Angolszász nyelvterületen ezt a terápiát szinte folyamatosan létjogosultnak tekintették, s így elmélete is korábban tudatosult, és az intézményes gyakorlat is hamarább elkezdődhetett. A biblio- és az irodalomterápia az utóbbi harminc évben Magyarországon is kiemelt és egyre terjedő gyakorlattá vált. Tapasztalati és elméleti irodalma is szerteágazó. Része a könyvtárosi irányított olvasás, az oktatásban reménytkeltően teret hódító fejlesztő e-biblioterápia, a meseterápia, és része a klinikumban pszichológus társterapeutával végzett irányított foglalkozás is.

A kötet tanulmányai a kortárs magyar biblio- és irodalomterápia sokszínű világába nyújtanak betekintést. Igen különböző területekről érkező, eltérő elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek írták, más-más érdeklődéssel, szemlélettel és írásmóddal. Írásaikban az a közös, hogy mindannyian irodalomterápiával foglalkoznak – vagy gyakorlatban, vagy elméletben. A szövegeket tagoló két fordítás, amely itt és most jelenik meg először magyar nyelven, egy-egy kiragadott példa az alkalmazható bőséges nemzetközi elméleti irodalomból.

A kötetet szerkesztette Jeney Éva.

170 éve, 1846-ban jelent meg az első magyar népköltészeti antológia, a Népdalok és mondák első kötete Erdélyi János szerkesztésében. Ezt két további kötet követte 1847-ben és 1848-ban, és a sorozat páratlanul gazdag forrásává vált a későbbi folklorisztikai és irodalomtörténeti kutatásoknak.

Erdélyi Jánosra emlékeztek 2016. szeptember 29-én szülővárosában, a felvidéki Nagykaposon (Veľké Kapušany), illetve 30-án Sárospatakon, ahol tanulmányait folytatta, és ahová tanárként is visszatért. A tanácskozás díszvendége T. Erdélyi Ilona irodalomtörténész, Intézetünk nyugalmazott főmunkatársa volt, akinek a közelmúltban jelent meg életrajzi monográfiája nagyapjáról, Erdélyi Jánosról. A kötetről Tarjányi Eszter (PPKE) beszélgetett a szerzővel. A tanácskozáson elsősorban a PPKE tanárai és doktoranduszok tartottak előadásokat, az MTA BTK ITI-t Csörsz Rumen István, az MTA BTK ZTI-t Tari Lujza képviselte. A tudományos programot diákszínjátszók előadása, népzenei koncert és koszorúzási ünnepségek kísérték.

Az eseményekről videótudósítás és fotógaléria  is készült.

2016. szeptember 17–20. között idén második alkalommal rendezték meg a Rencontre franco-polonaise des dixhuitièmistes című konferenciát Poznanban, ahol az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont két munkatársa, Tóth Ferenc és Újváriné Tüskés Anna előadással vett részt  A francia, lengyel, cseh és magyar történészek, irodalom- és művészettörténészek részvételével tartott tanácskozás központi témája A változás dinamikája a felvilágosodás-kori Európában volt. A 2015 szeptemberében a Lengyel Tudományos Akadémia párizsi székházában tartott első francia és lengyel 18. századot kutatók találkozója után a második eseményt a poznani Adam Mickiewicz Egyetem Történelem Intézetének Modern Tanszéke szervezte Maciej Forycki vezetésével. Tóth Ferenc a Stanislas Leszczynski lotaringiai herceg (1737–1766) környezetében levő magyar nemesekről tartott előadást, Tüskés Anna pedig bemutatta kutatásait a narancsfáról mint luxuscikkről a főúri kertekben és szimbolikus jelentéséről a 17–18. századi emblémakönyvekben. További magyar vonatkozású előadást tartott Adam Szabelski, a poznani egyetem történelem szakos doktorandusza Stanislas Leszczynski és a magyarok címmel, valamint Marguerite Figeac, a bordeaux-i egyetem professzora, Francia és magyar borok a 18–19. századi lengyel piacon címmel.

2016. szeptember 21-én, szerdán került sor az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében „A nehezebb olvasat” ‒ Bethlen Miklós élete leírása magától című kerekasztal-beszélgetésre. Intézetünk három munkatársa, Jankovics József, Tóth Zsombor és Zászkaliczky Márton beszélgetett Oborni Teréz (MTA BTK TTI) történésszel és Hörcher Ferenc (MTA BTK FI) eszmetörténésszel Bethlen Miklós (1642‒1716) fogságban keletkezett emlékiratáról, a kancellár politikai vállalkozásairól, valamint közéleti pályájáról a koraújkori Erdély történetében. A rendezvény az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet BM300 munkacsoportja által szervezett Bethlen Miklós-emlékév utolsó előtti eseménye volt.

További képek a galériában. 

2016. szeptember 5–6-án Közép-európai határ(sáv)ok címmel nemzetközi komparatisztikai konferenciát rendeztek Nyitrán, amelyen intézetünk több munkatársa is előadással vett részt. A rendezvény a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság (ICLA–AILC) Magyar Nemzeti Bizottságának vándorkonferenciája volt.

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

A konferenciáról szóló beszámoló itt olvasható.

***

A konferencia helyszíne:
Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kar 
Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet 
Dražovská 4, 949 74 Nitra, Szlovákia

A konferencia támogatói:
Magyar Tudományos Akadémia
Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács
Arany A. László Polgári Társulás

Az ELTE Eötvös József Collegium idei évnyitójára szeptember 2-án került sor. A Collegium és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet közös története már 60 évre tekint vissza, mivel a Ménesi úti épület ad otthont megalapítása óta az akadémiai kutatóintézetnek is. A két intézmény egymással együttműködve, egymást kiegészítve folytatta és folytatja mindenkori tevékenységét a kutatás és oktatás területén egyaránt, felismervén, hogy a kulturális értékmentés közös feladatuk.
Az évnyitón a Collegium oktatóműhelyeinek bemutatkozását, illetve az Eötvös Collegium legújabb kiadványainak ismertetését az Eötvös Collegiumért emlékérmek átadása követte; a kitüntetést ebben az évben többek között Kecskeméti Gábor, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója vehette át.

2016. július 25‒26-án rendezték meg Canterburyben az ICVWW harmadik nemzetközi konferenciáját From Brontë to Bloomsbury Third International Conference: Reassessing Women’s Writing of the 1880s and 1890s címmel. A konferencián az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetét a XIX. Századi Osztály munkatársa, Török Zsuzsa képviselte Women Writers and Collaborative Authorship. The Case of Baroness Emma Orczy and Montagu Barstow című előadásával, amely a magyar származású, ám Londonban élő és mindvégig angolul publikáló Orczy Emma írói pályájának a kezdetére koncentrált, amikor a bárónő férjével, az illusztrátor Montagu Barstow-val való együttműködés eredményeként meséskönyveket írt és rajzolt. Az argumentáció a többszerzőségnek az írónői életpályák alakulásában játszott szerepére hívta fel a figyelmet.

2016. július 24-én életének 74. évében elhunyt Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész,
a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az összehasonlító irodalomtudomány,
a fordításelmélet és a magyar irodalom 19. századtól napjainkig tartó időszakának neves kutatója.

Szegedy-Maszák Mihály 1943-ban született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol–magyar szakán 1966-ban szerzett tanári diplomát, majd posztgraduális tanulmányokat végzett a Cambridge-i Egyetemen.

Diplomájának megszerzése után 1981-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott tudományos munkatársként, illetve főmunkatársként. Kutatási területe a regényelmélet, az összehasonlító irodalomtudomány és a magyar irodalom 19. századtól napjainkig tartó története volt.

Tudományos munkássága mellett 1981-től az ELTE irodalomtörténeti tanszékén is oktatott. 1990-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Magyarországi katedrája mellett számos külföldi egyetemen is tanított vendégprofesszorként.

1978-ban az irodalomtudományok kandidátusa lett, 1989-ben pedig megvédte akadémiai doktori értekezését. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává 1993-ban, rendes taggá pedig 1998-ban választották.

Munkásságát több kitüntetéssel is elismerték: 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2003-ban pedig a Széchenyi-díjat kapta meg.

(Forrás: Magyar Tudományos Akadémia)