Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai Osztálya által szervezett sorozat hatodik előadására 2018. november 23-án került sor. 

Alexandra Urakova 

Rethinking Russian Formalist Concepts:
„Literaturny Byt” and Nineteenth-Century US Gift Book Culture 

az Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácstermében.

A térségünkkel foglalkozó komparatisztikai kutatások mai helyzetéről és feladatairól szóló rendezvénysorozat elsődleges célja a hazai közép-európai összehasonlító kutatások felmérése, elmélyítése, a meglévő műhelyek közötti kapcsolattartás erősítése, valamint hozzájárulás a tudományos utánpótlás kineveléséhez.
A már elhangzott, korábbi szemináriumok témái és ismertetései honlapunkon megtekinthetők.

A meghívó letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-európai Osztálya által szervezett sorozat ötödik előadására 2018. október 12-én, pénteken 15:00 órakor került sor.

Mészáros Andor 
A prágai Cseh Irodalmi Múzeum (PNP) magyar repertóriuma

az Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácstermében.

A térségünkkel foglalkozó komparatisztikai kutatások mai helyzetéről és feladatairól szóló rendezvénysorozat elsődleges célja a hazai közép-európai összehasonlító kutatások felmérése, elmélyítése, a meglévő műhelyek közötti kapcsolattartás erősítése, valamint hozzájárulás a tudományos utánpótlás kineveléséhez.
A már elhangzott, korábbi szemináriumok témái és ismertetései honlapunkon megtekinthetők.

A meghívó letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet 2018. november 21-én 9:00 órától

Literature Across Frontiers
(Az irodalom határok nélkül)

címmel angol nyelvű konferenciát szervez a Magyar Tudomány Ünnepe 2018 alkalmából.

Helyszín: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Ménesi út 11–13., Klaniczay Terem

Az idei tudományünnepi tanácskozáson határainkon túli kutatóintézetben, egyetemen dolgozó kutatók lesznek az előadók, akik az irodalomtudomány olyan részterületével foglalkoznak, amely intézetünkben jelenleg kevéssé reprezentált. A Literature Across Frontiers (Az irodalom határok nélkül) című rendezvény az általunk művelt irodalmi keretrendszert kibővíti, és egyúttal a határainkon kívül esők munkásságát hozza közelebb hozzánk.

Az esemény programja letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az MTA BTK Hosszú Reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Lendület-kutatócsoportja
2018. november 20-án előadás-sorozatot indított Klaniczay Tibor emlékére.
Az első előadás helyszíne az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciaterme volt (Budapest V., Arany János u. 1., 2. emelet).

A rendezvényről készült beszámoló és fotógaléria elérhető.

A Bécsi Egyetem, az ELTE és a József Attila Társaság
2018. november 15–17-én

JÓZSEF ATTILA ÉS A SZÁZADELŐ BÉCSI SZELLEMI ÉLETE

címmel konferenciát rendez
a Bécsi Egyetem Finnugor Intézetében,

amelyen az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet több munkatársa (Jeney Éva, Széchenyi Ágnes, Veres András és Z. Varga Zoltán) is részt vesz.

A konferencia programja letölthető.

Az MTA–SZTE Antikvitás és Reneszánsz: Források és Recepció Támogatott Kutatócsoport a Magyar Tudomány Ünnepe eseményeihez kapcsolódva 2018. november 16-án (péntek) 16:00 órától könyvbemutatót tart, amelynek során a Kutatócsoport 2018-ban megjelent kiadványait ismertetik a szerzők, fordítók, szerkesztők. A rendezvényen intézetünk két munkatársa, Lengyel Réka és Szörényi László is részt vesz.

Helyszín: MTA SZAB-székház (Szeged, Somogyi u. 7. Fsz.3.)

Könyvbemutatók:

Antikvitás & Reneszánsz II. – Vígh Éva

Francesco Petrarca: Sine nomine – Cím nélküli könyv – Ertl Péter

Máté Ágnes: Fabula és história határán – Szörényi László

Gellérfi Gergő: Allúziós technika és műfaji hatások Iuvenalis szatíráiban

Petrarca. Kalauz az életműhöz (tanulmánykötet) – Lengyel Réka

A meghívó letölthető.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A magyar nagyközönség előtt többnyire ismeretlen, 1958-tól Franciaországban élt és ott elhunyt Rab Gusztáv (1901–1963) írói hagyatéka 2012-ben került Párizsból Budapestre a Petőfi Irodalmi Múzeumba, benne hét kiadatlan regény kéziratával. A Sabaria, avagy Szent Márton köpenye című regény 1952 nyarán játszódik. 1960-ban készült kézirata – az 1963-as londoni és New York-i angol kiadás után – a Nemzeti Kulturális Alap és a Szombathelyi Püspökség támogatásával most először jelent meg magyar nyelven.

A regény bemutatójára 2018. október 29-én került sor Szombathelyen a Püspöki Palota dísztermében.

Köszöntőt mondott Székely János szombathelyi megyéspüspök.
A sajtó alá rendező Tüskés Anna beszélgetőtársai Tóth Ferenc és Zágorhidi Czigány Balázs voltak,
a beszélgetést Rétfalvi Balázs vezette.

A könyvbemutatóról készült videófelvételek a videotorium.hu oldalán megtekinthetők. 

A krakkói Jagelló Egyetem, a Varsói Egyetem és a Region and Nation Literature Association (RNLA) Aftermath – The Fall and the Rise After the Event címmel rendezett nemzetközi konferenciát október 25–26-án. A helyszín a Ryneken (a főtéren) található rendkívül impozáns International Cultural Center volt. Az arányokat jól jellemzik az alábbi számok: öt kontinensről, huszonhárom országból érkezett csaknem kilencven előadó. Ez egyrészt dicséri a szervezők munkáját (ki kell emelni a házigazdák, Robert Kusek, Beata Piątek és Wojciech Szymański érdemeit), másrészt a sokféleség az említett RNLA-nak is köszönhető: az angol nyelvű irodalmak kölcsönhatásainak vizsgálatára a nyolcvanas években létrehozott szervezet (amelynek néhány éve egyébként Pécsett is volt konferenciája) Kanadától Indiáig, Dél-Afrikától Új-Zélandig szinte minden olyan országból tudott mozgósítani kutatókat, ahol az angol nyelv honos. Ennek ellenére nem volt kizárólagos az anglisztika: lengyel, francia, német, algériai, izlandi vagy éppen magyar témák is helyet kaptak a konferencián.

Jó választásnak bizonyult a hívószó is, sokan tudtak kapcsolódni hozzá. Hiszen évtizedek óta megszokhattuk, hogy valamilyen poszt-állapotként írjuk le jelenkorunkat: „postwar”, „postcolonial”, „postmodern”, „post-postmodern”, a sor folytatható. Sőt, egyre több szó van a poszthumán jövő lehetőségéről, nemcsak a science fiction jól ismert vízióiban, gyanús futurológiákban és népszerű apokaliptikákban, hanem például az ökokritikai gondolkodásban, amint erről néhány előadó, többek között Małgorzata Sugiera (Jagelló Egyetem, Krakkó) beszámolt. Bruno Latour Facing Gaia című 2017-es könyvét érintve arról is értekezett, hogy az ember utáni Föld lehetőségének közelkerülése hogyan érinti a kortárs természetfogalmat, művészetet, irodalmat.