A Magyar Tudományos Akadémia és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia közös programjaként
2018. december 13–14-én a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Újvidéki Tagozata, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Modern Magyar Irodalmi Osztálya és a Híd folyóirat szervezésében került sor a

Modernizációs minták és kísérletek
a magyar irodalomban

című konferenciára, amely az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya és az Újvidéki Egyetem több évtizedes konferenciasorozatának újabb állomása volt, ezúttal a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Újvidéki Tagozatának székházában.

A konferencia a modernizációs folyamatokat életművek és alkotói szakaszok (Babits Mihály; Tamkó Sirató Károly; Karinthy Frigyes és Illyés Gyula; Fehér Kálmán), műfajok, műformák és irányzatok (marionett–übermarionett; tanyaszínház; vajdasági gyermekirodalom; haikuk, egysorosok, egyszavasok; leírás; századfordulós rövidpróza; aktivizmus; neoavantgárd), valamint az intézménytörténet (Új Symposion; Út) vonatkozásában vizsgálta. A modernizációt így nem valamely egybefüggő, határozott kezdő- és végponttal rendelkező történeti folyamatként mutatta meg az előadások sora, hanem hosszú időszakon átívelő, sokféle jelenséget felölelő, indíttatásukban mégis közös magatartásformák, felfogások összességeként. Így ívelhetett a tanácskozás az 1910-es, 1920-as évek marionett–übermarionett-elképzeléseitől Petri György vagy épp Tandori Dezső újító költészeti eljárásaiig. Ez a tudományos tanácskozás – a korábbiakhoz hasonlóan – ismét rendkívül termékeny, egymást megerősítő, illetve kiegészítő, árnyaló párbeszédet hozott létre a részt vevő szerbiai és magyar tudományos kör kétféle, mégis közös távlata jóvoltából.

A konferenciát az SZTMA Újvidéki Tagozatának vezetője, Faragó Kornélia és Kappanyos András, az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának vezetője nyitotta meg. A rendezvény befogadásának szerbiai támogatója Várady Tibor, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiai tagja volt.

A nagy hagyományra visszatekintő közös konferenciasorozat a hetvenes évek óta fűzi össze az Irodalomtudományi Intézetet és az Újvidéki Egyetemet. Hamarosan ennek egyedülálló történetét felölelő válogatáskötet készül a régóta tartó eredményes együttműködés megünneplésére és az időközben eltávozott alapítók tiszteletére.

A konferencia programja letölthető.

A berlini Freie Universität Filozófiai Intézetében 2018. december 7-én nemzetközi tanácskozást rendeztek az Episteme in Bewegung [Episztémék mozgásban] című projekt keretében  Interdisciplinary Practices and Epistemic Transfer in the Reformation Period. Case Studies címmel, ahol intézetünk munkatársa, Tóth Zsombor a Hosszú Reformáció Kelet-Európában 1500–1800 Lendület-kutatócsoport vezetőjeként vett részt. Angol nyelvű előadásában (The Great Book of Knowledge: János Apáczai’s Encyclopaedia, 1654) a kora újkori kulturális átvitelek és fordítások viszonyát értelmezte a Magyar Encyclopaediában. Az előadás célja az volt, hogy a hosszú reformáció kálvinista hagyományának kialakulásához szolgáltasson újabb eszmetörténeti megfontolásokat.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, a Budapesti Francia Intézet és az ELTE BTK Egyetemközi Francia Központja 

Les relations littéraires entre la France et la Hongrie au XXe siècle 
[20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok] 

címmel 2018. december 5–7-én nemzetközi konferenciát rendezett. 

A konferencia célkitűzései közé tartozott a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok feltérképezése a legújabb kutatások tükrében. 

A háborúkkal és forradalmakkal teli 20. század történelmi eseményei több fordulópontot hoztak az európai irodalomban, befolyásolva a (leendő) írók, költők, műfordítók, szerkesztők, riporterek, újságírók és színházi rendezők életét és munkáját. A kulturális szervezetek, a felsőoktatás, a színházak és a kiadók lehetőségei folyamatosan változtak.

A konferencia témái:

– Kulturális és történelmi kapcsolatok 
– Fordítási, szerkesztési és kiadási stratégiák 
– Önkéntes száműzetés és kivándorlás 
– A lexikográfia mint híd a két ország között

A konferencia több mint negyven előadója olyan jelentős személyiségekkel foglalkozott, mint Ambrus Zoltán, Andor Gábor, Cserépfalvi Imre, Déry Tibor, Eckhardt Sándor, Eötvös József, Faludy György, Fejtő Ferenc, Anatole France, François Gachot, Gara László, Guillevic, Gyergyai Albert, Hubay Miklós, Hunyady Sándor, Illyés Gyula, József Attila, Karátson Endre, Kassák Lajos, Kont Ignác, Kosztolányi Dezső, Kuncz Aladár, Bajomi Lázár Endre, Márai Sándor, Antoine Meillet, Nemes Nagy Ágnes, Németh Andor, Jean Perrot, Radnóti Miklós, Jean Rousselot, Aurélien Sauvageot, Szerb Antal, Jérôme és Jean Tharaud. A konferencia alkalmat ad megemlékezni a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsoltok két kiemelkedő alakjáról: 2018. december 5-én lesz a nyelvész, műfordító és lexikográfus Aurélien Sauvageot halálának 30. évfordulója, valamint 2019-ben az író, újságíró és műfordító Gara László születésének 115. évfordulója.

A tanácskozás része volt annak a rendezvénysorozatnak, amely az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete, az egyetemek Francia Tanszékei, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemközi Francia Központja, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budapesti Francia Intézet támogatásával és szervezésében valósult meg.

A konferencia fővédnöki tisztét Őexcellenciája Pascale Andréani, Franciaország magyarországi nagykövete vállalta. 

Szervezőbizottság:

Tüskés Anna (MTA BTK ITI), Karafiáth Judit (MTA BTK ITI), Földes Györgyi (MTA BTK ITI), Bénédicte Williams (IFB), Szabó Dávid (ELTE BTK CIEF)

Tudományos bizottság:

Angyalosi Gergely (MTA BTK ITI), Ádám Anikó (PPKE BTK), Elisabeth Cottier-Fábián (Paris Diderot Egyetem), Martonyi Éva (PPKE BTK), Guillaume Métayer (CELLF-CNRS), Szász Géza (SZTE BTK), Tverdota György (ELTE BTK)

A konferencia francia nyelven az alábbi helyszíneken zajlott:
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Klaniczay terem (Budapest, Ménesi út 11–13.), Institut français de Budapest, Amphithéâtre (1011 Budapest, Fő u. 17.) és ELTE BTK Centre Interuniversitaire d’Études Françaises, Salle Sauvageot (1088 Budapest, Múzeum krt. 4.f). 

A konferencia programja, az előadások összefoglalói és a konferenciáról készült beszámoló letölthetők.

A konferencián készült videófelvételek megtekinthetők. 

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya 

A kortárs próza újabb fejleményei 

címmel 2018. november 29–30-án konferenciát rendezett az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Eötvös Könyvtárában.

Az eseményről készült tudósítás:
a konferencia első napja 
a konferencia második napja 

A konferencia célja a kortárs próza új irányainak feltérképezése, a megelőző időszakhoz és a hagyományhoz való viszonyának tisztázása, elméleti-történeti helyzetének átgondolása volt.

Az utóbbi évtizedben tematikai és poétikai átrendeződés figyelhető meg a kortárs prózában. Míg a kilencvenes években és az ezredforduló környékén az úgynevezett „szövegirodalom” dominanciája volt megfigyelhető, a legutóbbi évek fejleményei között markánsan megmutatkozik a „valóság” leírásának, feltárásának igénye, a vele való számvetés szándéka.

A valóság fogalma a posztmodernként jellemzett irodalom és a kilencvenes évekbeli irodalomértelmező iskolák számára gyanús, diszkreditált fogalommá vált, nem is minden alap nélkül, hiszen ismeretelméleti, nyelvfilozófiai megfontolások szerint is problematikus az egyébként is erős ideológiai súllyal terhelt fogalom. Mindezek fényében figyelemre méltók az utóbbi idők fejleményei, amikor is a fenti problémák mintha zárójelbe kerültek volna, vagy legalábbis veszítettek volna érdekességükből, aktualitásukból és súlyukból egyaránt, és egyre több olyan irodalmi szöveg születik, amelyekben nyoma sincs már ezeknek a problémáknak.

Aki követte az utóbbi évek prózai fejleményeit, felfigyelhetett arra, hogy számos olyan prózai mű jelent meg, amelyek esetében lehetetlen nem észrevenni azt a szándékot, hogy a szerző valamilyen elhallgatott, kibeszéletlen, a nyilvánosságban kevéssé hangot kapott jelenségre próbálja irányítani a figyelmet, vagy pedig a már ismerteket árnyalja további részletekkel. Ennek jegyében egyre markánsabb a szociográfiai elemek, a társadalmi problémák, feszültségek jelenléte, valamint a történelemmel, különösen a közelmúlt történetével való számvetés, illetve a szexualitás, a test által megélt tapasztalatok kérdése is.

Mindezek mellett azonban olyan irányok is megjelentek, melyek vagy egyáltalán nem, vagy csak kevéssé értelmezhetők ebben a kontextusban. Viszonylag új fejlemény a regiszterek keveredése, a populáris műfajok kódjaival való játék, a hibrid szövegek megjelenése, valamint a magyar krimi újraéledésének jelensége.

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

-------------------
Illusztráció: Vachter János fotója

Beszámoló a Határjelenségek. Oroszország és Magyarország Kelet és Nyugat vonzásában, határok és keresztutak című nemzetközi projekt novemberi workshopjáról

2018. november 22-én Budapesten tartotta meg első közös rendezvényét az orosz és magyar kutatókból álló nemzetközi kutatócsoport, amely idén nyert el egy hároméves, kétoldalú tudományos pályázatot Határjelenségek. Oroszország és Magyarország Kelet és Nyugat vonzásában, határok és keresztutak (The Border Zone Paradigm: Russia and Hungary, Borderland and Crossroads in Cultures between East and West / Россия и Венгрия на перекрестке культур Востока и Запада: проблемы пограничья) címmel. 

A munkacsoport központi témái ezúttal a „név és identitás”, az „arc és identitás” és az „olvasó és identitás” kérdései voltak. A kutatók irodalmi, képzőművészeti és történeti szövegek elemzésén keresztül vizsgálták az elnevezéssel, névadással összefüggő olvasói és szerzői identitás(ok) formálódásának, alakulásának problémáját.

Az MTA BTK Hosszú Reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Lendület-kutatócsoportja 2018. november 20-án előadás-sorozatot indított Klaniczay Tibor emlékére. 

2018 júniusában indult az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet újabb Lendület-programja Hosszú Reformáció Kelet Európában 1500‒1800 címmel. A program célkitűzései közé tartozik, hogy a többirányú, többidejű reformációk koncepcióját alkalmazza olyan történeti szempontú elbeszélésbe illesztve, amely a folyamatokat a hagyományos megközelítésekhez képest eltérő időkeretben, 1500‒1800 között vizsgálja. A projekt nyitó rendezvényére 2018. november 20-án az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében került sor. Kecskeméti Gábor és Tóth Zsombor megnyitó beszédét a koncepció bemutatása és Klaniczay Gábor Reformáció a középkorban (1000‒1500) című előadása követte, amely a reformáció tágan értelmezett fogalmát már a középkorra és annak egyházi-társadalmi megújulási kísérleteire is kiterjesztő újabb nemzetközi elméleteket tekintette át.

Klaniczay Gábor előadása nemcsak a Lendület-kutatócsoport első rendezvénye volt, hanem a továbbiakban évente megrendezendő Klaniczay Tibor Emlékelőadás-sorozat (Memorial Lecture Series) első eseménye is. A rendezvénysorozat a hazai magyar nyelvű tudományosságban új hagyomány megteremtését teszi lehetővé.

Az eseményen készült képek megtekinthetők.

Az MTA BTK Történettudományi Intézete Vachott Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából Familiáris kapcsolatok  és társadalmi hálózatok  a 19. századi Magyarország intézményesülő irodalmában címmel 2018. december 11-én konferenciát rendezett, ahol intézetünk tudományos munkatársa, Török Zsuzsa is előadást tartott A nemzet özvegye. Vachott Sándorné írói pályájának ismérvei címmel.

A konferencia részletes programja letölthető.

2018. november 29–30-án a Tudomány Napja alkalmából a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházában Elbeszélés és morális élet címmel rendezett konferenciát a SZTE Kognitív Poétikai Kutatócsoportja (Horváth Márta és Szabó Judit). 

A tanácskozás fő témája az volt, hogy milyen poétikai eszközökkel irányítja a figyelmet az irodalom (és általában: a szöveg) a morálra, az ábrázolt világ morális ítéleteire és a szereplők megítélésére; hogyan működik a morális ítélet a szövegen belül és azon kívül; hogyan alakul a fikcionalitás és a morális ítéletek viszonya. Az előadók többsége a SZTE munkatársai közül került ki, de intézetünk mellett több egyetem is képviseltette magát.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Morális ítélet történelmi perspektívában: a római szerelmi elégia tapasztalata címmel tartott előadást Hajdu Péter, aki azt a csalóka perspektívát elemezte, ahogyan az utókor szemében az epedő szerelmes, a sírig tartó hűség és a mindent feláldozó szerelem vagy a gonosz, csélcsap szerető tűnik fel a római elégiában – holott mindez annak idején humoros, esetleg éppen komikus elem volt, egészen más morális megítélés alá estek a „szereplők”, mint amivel a későbbi értelmezések felruházták a szövegeket. Kálmán C. György Együttérzés, rettegés, elbeszélés – Zoltán Gábor Orgiájának eszközei című előadásában azt vizsgálta, hogyan, milyen narratológiai eszközökkel éri el a közelmúlt sok vihart kavaró szövege a viszolygást, a felháborodást, a morális ítélet irányítását.

Minden előadás után alapos és érdekes vita következett, a szervezők szándéka szerint a jövő évben az átdolgozott előadások kötetben jelennek meg.

A konferencia teljes programja letölthető.