2018. október 17–19. között az észak-olaszországi Vercelli városban rendezte meg az Università degli Studi del Piemonte Orientale a Convegno Internazionale Dibattiti Storici. II Edizione című konferenciát. A tanácskozás célja az volt, hogy az utazás témakörét érintő, elsősorban történeti és irodalomtörténeti kutatások összekapcsolódhassanak. Dóbék Ágnes (Lendület Nyugat-magyarországi irodalom Kutatócsoport) előadásában azokat az útikönyveket mutatta be, amelyeket az Itáliába utazó magyarok használtak, majd őriztek meg könyvtáraikban a 17–18. században.

A konferencia programja letölthető.

2018. november 22-én a Római Magyar Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem Antikvitás és Reneszánsz Kutatócsoport rendezett szimpoziont Animalia in letteratura, arte e musica tra Italia e Ungheria címmel, Vigh Éva elnökletével. A konferencia a középkori és kora újkori állatszimbolika nyomait kereste a mitikus-biblikus lényektől az allegorikus állatszereplőkig és a konkrét zoológiai érdekességekig az irodalom, a művészettörténet és a zenetörténet világában. Szó esett a kötőfékét vesztett ló vándormotívumáról, az állathangok utánzásának zenei hagyományáról és a tarantula pók mérges csípését gyógyító tánc történetéről is. Az Intézetet Tüskés Anna (Draghi ed altri animali immaginari nelle arti figurative in Ungheria) előadása és tablókiállítása, valamint Csörsz Rumen István (La lepre, il lupo e il canto della quaglia) előadása és záró koncertje képviselte.

A konferencia programja letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet 2018. december 12-én 18:00 órától könyvbemutatót rendezett a Budapesti Francia Intézetben. 

Gara Nathalie és László Saint-Boniface és lakói című könyvének első magyar nyelvű kiadása 2018-ban jelent meg az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet gondozásában. Sajtó alá rendezte és az utószót írta Tüskés Anna irodalomtörténész, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa. A házaspár közösen írt regénye 1946-ban Saint-Boniface et ses juifs címmel jelent meg először az Adorján Andor vezette Édition du Bateau Ivre kiadónál. További két francia és két angol nyelvű kiadás után a regény végre magyarul is olvasható Gara László saját fordításában. A regény egyúttal fontos történelmi és szociológiai dokumentum: egyrészt a magyar falukutató irodalom hatását mutatja, főleg Szabó Zoltánét, másrészt az egyik első munka, amely bemutatja és feldolgozza a második világháború szörnyűségeit. 

A könyvbemutató résztvevői voltak: 

Illyés Mária (művészettörténész), Józan Ildikó (irodalomtörténész, ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék), Karafiáth Judit (irodalomtörténész, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet), Szávai János (irodalomtörténész, ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék), Tüskés Anna (irodalomtörténész, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet) és Hajtó Aurél (színész, rendező).

Gara László feleségével, Nathalie-val és lányukkal, Claire-rel 1940 májusában elhagyta Párizst, és az úgynevezett szabad zónában, Provence-ban, majd 1942-től az Ardèche megyében lévő Lamastre településen, Lyontól délnyugatra kerestek menedéket. A világháború alatt Gara a francia ellenállásban (la Résistance) tevékenykedett: 1943 februárjától az Ardèche-i ellenállás propagandáját szervezte. Részt vett a Rhone-völgyi kampányban, a Saint-Etienne-i, Privas-i és más csatákban, továbbá Lyon felszabadításában őrmesteri rangban. Ezt követően az Ardèche-i első zászlóaljánál szolgált az alpesi fronton. Dél-Franciaország és Lyon felszabadítása után a Gara család visszatért Párizsba.

A regény története szerint 1942 májusában a Saint-Boniface nevű kis faluba menekültek tömege érkezik. Azért jönnek, hogy menedéket találjanak a német hadsereg által még nem elfoglalt területen. Két világ találkozik: a helybéliek és a menekült városi lakók, értelmiségiek, művészek. A háború összekeveri a két világot: tragikus jelenetek, komikus kalandok, rosszhiszeműség, hazugságok és fanatizmus jelennek meg. A hősiesség gyávasággal, bátorsággal és aljassággal keveredik. Mindenki harcol, óvatosan, ravaszul, leleményesen és mohón. A regény középpontjában a menekült zsidók, közömbös gazdák, helyi méltóságok konfliktusa áll. A szatirikus és gyakran kegyetlen ábrázolás senkit sem kímél.

Monográfiák a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájából címmel rendeztek könyvbemutatót Miskolcon 2018. november 29-én a Miskolci Egyetem, Könyvtár, Levéltár, Múzeumban, ahol a bemutatott négy kötet között szerepelt az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának munkatársa, Papp Ingrid  Biblikus cseh nyelvű gyászbeszédek a 17. századi Magyarországon. A nyomtatott korpusz vizsgálata és irodalomtörténeti bemutatása című könyve, amelyről Heltai János, a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének egyetemi tanára beszélt. Intézetünk XIX. századi Osztályának munkatársa, Gábori Kovács József A centralista Pesti Hirlap politikai stratégiái 1844–1847 című kötetet Pajkossy Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének nyugalmazott, habilitált egyetemi docense mutatta be.

Köszöntőt mondott és a bemutatót vezette Kecskeméti Gábor akadémikus, az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója.

Az esemény programja letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2018. december 18-án 16:00 órakor tartotta legutóbbi vitaülését: 

Molnár Péter 
Garázda Péter Itália és Magyarország között, 1469–1472.   
Az életrajz és a politika útvesztői 

Az előadás egy Garázda Péternek szentelendő kismonográfia (Garázda Péter sorsdöntő évei) elkészült részeibe nyújtott betekintést. A kötet alcíme lehetne akár: „Esettanulmány a magyarországi humanizmus 1471–72-es korszakhatáráról”, mivel amellett, hogy kísérletet tesz Garázda Péter életpályájának a korábbiaknál pontosabb rekonstrukciójára, igyekszik arra a kérdésre is választ adni, hogy mennyiben érdemes a címszereplő alkotói tevékenységének korlátait az aktív éveit kettévágó politikai fordulat, vagyis a Mátyás elleni 1471–72-es lázadás és annak leverése fényében értelmezni. Az előadás éppen e fordulat éveit tekintette át: azt vizsgálta egyrészt, hogy Garázda milyen szerepet töltött be Firenzében a változások előestéjén, kiknek a köreihez tartozott, másrészt pedig, hogy mikor és mit tudhatott ő maga és itáliai közege a hazai válsághelyzetről. Az előadó végül azt a kérdést járta körül, hogy a magyarországi humanizmus két vezéralakjának bukása, majd halála valóban kiváltott-e olyan negatív reakciókat Firenzében, amelyek egyszerre fékezték le a szóban forgó intellektuális mozgalom hazai kibontakozását és késleltették Garázda Péter hazatértét – mint ahogyan az a korábbi szakirodalomban többször felmerült.

Az előadóról:

Molnár Péter (1967), történész (kandidátusi fokozat: 1998), egyetemi adjunktus az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékén. Doktori értekezésében és az azt követő évtizedben a középkori politikai gondolkodás XIII. századi átalakulásával, utóbbi írásaiban a skolasztikus politikaelmélet XIII. század végi magyarországi lehetőségeivel, valamint Kézai Simon krónikájának külföldi forrásaival foglalkozott. 

A meghívó letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet vendégeként 

Günter Berghaus 
International Futurism: Current and Past Research 
[Nemzetközi futurizmus a kutatások fényében]

címmel tartott angol nyelvű előadást 2018. november 27-én Kappanyos András moderálásával az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Klaniczay termében.

Günter Berghaus előadásában a futurizmus hatását elemezte a nemzetközi avantgárd folyamatokban, és beszélt nemrégiben publikált Handbook of International Futurism című kötetéről, amelyben 67 neves szakember vizsgálja az olasz és az orosz futurizmust, valamint bemutatta az International Yearbook of Futurism Studies című kötetet, amely a futurizmus irodalomtudományon kívüli területeivel foglalkozik. Végül áttekintést adott a közeljövőben megjelenő Bibliographic Handbook of International Futurism című munkáról, amely a futurizmus tárgykörében született szakmai  publikációkat dolgozza fel az elmúlt 73 évből.

A meghívó letölthető.

2018. október 27-én, életének 76. évében elhunyt Szabó G. Zoltán, intézetünk XIX. századi Osztályának munkatársa, tudományos tanácsadó, professor emeritus. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2018. december 10-én volt a Farkasréti temetőben.  

Szabó G. Zoltán 1943. április 9-én született, Győrben. 1963–68 között járt az ELTE-re, és magyar szakos tanárként, valamint könyvtárosként végzett. Hosszú évekig tanított a magyar nyelv és irodalom lektoraként Hanoiban, Kairóban, Zágrábban és Szöulban. (Ez utóbbi álláshelyén egy kétkötetes magyar nyelvtant és szöveggyűjteményt is kiadott.) Ezután Budapesten a Nemzetközi Előkészítő Intézet tanára és könyvtárosa volt. Miután a 70-es évek végétől Intézetünk XIX. századi Osztályán dolgozott, első munkája a Petőfi-összkiadás Költemények második kötetének szerkesztésében való részvétel volt. Mint a XIX. századi Osztály egyik legkitűnőbb, a reformkori költészethez leginkább értő filológusa végül is a Kölcsey-kritikai-kiadás főszerkesztője lett; először egy kismonográfiában tisztázta a hatalmas feladat megvalósításának útjait (1999), majd a meginduló sorozaton belül ő maga adta ki a Költemények hatalmas kötetét és a Levelezés öt, szintén ugyancsak terjedelmes kötetét. (A zárókötet 2017-ben jelent meg.) Emellett ő tárta fel Kölcsey könyvtárát és olvasmányait (2010), majd megírta a legfrissebb Kölcsey-életrajzot is (2011), valamint több könyvnagyságú tanulmányt publikált a Hymnusról. Kiváló humorát mindenki élvezte, még Örkény István is, aki örömmel írt előszót a Magyar Tallózó sorozatban megjelent „Ne restellje a száját kinyitni” című kötethez. Kitűnő kritikus is volt: emlékezetesek a Négy évszakba írott minibírálatai, hamar be is tiltották a lapot. Társszerzős műve, a Kis magyar retorika, eddig három kiadást is megért. Textológiai munkásságáért legelőször az Oltványi Ambrus-díjat nyerte el (1996), majd az MTA doktori címet szerezte meg (2004). A továbbiakban a szakma a Tarnai Andor-díjjal tisztelte meg (2011), és ugyanebben az évben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét is. Szinte utolsó percéig a tudománynak élt: az MTA BTK ITI emeritus kutató professzoraként fejezte be a Kölcsey-köteteket, és végzetes balesete előtt egy nappal lett kész következő műve, a Kölcsey utolsó Szatmár megyei éveit (1832–1838) dokumentáló szöveggyűjtemény sajtó alá rendezésével, illetve jegyzetelésével. 2018. október 27-én, életének 76. évében hunyt el. Mindannyiunk legnagyobb bánatára.

Szörényi László

Imitáció és parafrázis: Szövegváltozatok a magyar régiségben 
Tudományos konferencia, Pécs, 2019. május 23–25.

A PTE BTK Reneszánsz Kutatóközpontja, valamint az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, együttműködve a régi magyar irodalom kutatásában érdekelt műhelyekkel (egyetemi intézetek és tanszékek, doktori iskolák, doktori programok és kutatócsoportok) 2019. május 23–25. között rendezi meg a kutatócsoportok 50. közös konferenciáját Pécsett Imitáció és parafrázis: Szövegváltozatok a magyar régiségben címmel a PTE Vargha Damján Aulájában (Ifjúság u. 6.).

A konferenciára a szervezők 20 perces előadásokat várnak, amelyek adalékokkal szolgálnak az imitáció és a parafrázis problémaköréhez, akár az újabb tudományelméleti megfontolások tükrében. A felvetődő további tartalmi és módszertani szempontok, kérdések és következtetések nemcsak a régiség alaposabb megismerését segíthetik elő, hanem a hálózatos létmódú szövegek világában is hasznosak lehetnek.

A további részleteket tartalmazó konferenciafelhívás letölthető.

A szervezők a részvételi szándék jelzését 2018. december 15-ig, a tervezett előadások címét és összefoglalóját – 2000 leütést meg nem haladó terjedelemben – 2019. január 15-ig várják a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre, és fenntartják a jogot, hogy azokat az előadásterveket fogadják el, amelyek leginkább összhangban vannak a konferencia célkitűzéseivel.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet 2018. november 23-án 

Angewandte anthropologische Ästhetik um 1800 
(Alkalmazott antropológiai esztétika 1800 körül)

címmel német és angol nyelvű nemzetközi workshopot rendezett az MTA Könyvtár és Információs Központ Konferenciatermében.

A két részből álló rendezvényen a délelőtti minikonferencia előadásai az 1800 körüli időszak közép-európai antropológiai esztétikaelméletének korabeli alkalmazási formáit vizsgálták. Délután a témához kapcsolódó új német tudományos kiadványokat mutattak be: Sandra Richter Eine Weltgeschichte der deutschsprachigen Literatur című munkáját, valamint a Carsten Zelle által szerkesztett Bochumer Quellen und Forschungen zum achtzehnten Jahrhundert címet viselő könyvsorozatot. A sorozat legújabb darabjairól külön ismertetések is elhangzottak.

A könyvbemutatókat követően a Bochumer Quellen… eddig megjelent tíz kötete a sorozatszerkesztő felajánlásából az akadémiai könyvtár állományába kerül, így a jövőben a hazai olvasók is hozzáférhetnek e művekhez.

Az esemény programja letölthető.