A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, 2019. október 4–5-én zajlott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozatának éves nemzetközi konferenciája Hálózatok és komparatisztika: a világirodalom hálózatai – Networking Comparative Literature: Networks and World Literature címmel. A nemzetközi konferencia egyik szervezője volt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete is.

A magas színvonalú konferencián intézetünk több munkatársa vett részt. Plenáris előadást tartott Minkó Mihállyal (Databánya) és Parádi Andreával (PIM) közösen Maróthy Szilvia A Nyugat és korszakának teljes hálózata helyett – Kapcsolati hálók felrajzolásának nehézségei címmel, amelyben a Nyugat és a Napkelet folyóirat példáján mutatták be az adatgyűjtés, adattisztítás, illetve a hálózatelemzés és -vizualizáció egymásra épülését. Hites Sándor "keynote lecture"-t tartott On the Correspondence between Carlyle and Goethe and its networks of Weltliteratur címmel, valamint előadással szerepelt Kálmán C. György és Szolláth Dávid.

Külön szekcióban beszélték meg a résztvevők a Romániában már elkészült, az Irodalomtudományi Intézetben pedig tervbe vett világirodalmi kontextusú nemzeti irodalomtörténetek problémáit. Ezt a munkamegbeszélést az Irodalomelméleti Osztály szervezte, együttműködve az Irodalomtudományi Intézet egyik Lendület-kutatócsoportjával (A 19. századi irodalom politikai gazdaságtana) – itt Hajdu Péter tartotta a vitaindítót, Z. Varga Zoltán és Hites Sándor pedig a vita résztvevőiként szerepeltek.

A konferencia programja letölthető.

A Limoges-i Egyetem Bölcsészettudományi Kara 2019. szeptember 26–28-án «Lettres, plumes et pinceaux» Représentations croisées du geste épistolaire dans les pratiques quotidiennes, les arts et la littérature (Levelek, tollak és ecsetek: A levelzés gesztusa a mindennapokban, a művészetekben és az irodalomban) címmel nemzetközi konferenciát rendezett huszonegy előadó – főként francia, valamint egy-egy portugál, olasz, tunéziai és magyar kutató – részvételével Odile Richard-Pauchet, a Limoges-i Egyetem Bölcsészettudományi Karának a 18. század francia irodalomát kutató munkatársa és kollégái szervezésében. A konferencia célja a levélírás, -kapás és -olvasás motívumának vizsgálata volt történeti, irodalmi, művészeti, zenei és filmes kontextusban.

A megnyitót Odile Richard-Pauchet irodalomtörténész és Albrecht Burkardt történész tartotta, áttekintést adva a téma történeti és művészeti kutatásairól. Az irodalomnak szentelt egyik szekció előadásai a kora újkori egyházi (jezsuita, klarissza) levélgyűjteményekről szóltak. Ezekben a levél, és a levélgyűjtemények mint lelki táplálék és gyógyító eszköz jelentek meg. Az irodalomnak szentelt másik szekció a humanista, a tudós és a családi levelezésekkel foglalkozott. Intézetünk tudományos munkatársa, Újváriné Tüskés Anna a művészettörténeti szekcióban tartott előadásában a levélírás, -kapás, -olvasás motívumát ábrázoló 19–20. századi magyarországi festményekről beszélt ikonográfia és stílus szempontjából elemezve azokat. 

A konferencia lezárásaképpen a résztvevők (előadók és az egyetemi hallgatóság) félnapos buszos kirándulás keretében a Limoges-tól 25 km-re levő Moulin du Got papírmalomba látogattak el.

Az esemény programja letölthető.

Intézetünk korábbi munkatársának kitüntetéséhez szívből gratulálunk.

A Móricz Zsigmond-emlékéremről további információk az egyesület honlapján olvashatók.

André Breton és a szürrealista mozgalom címmel tartott közös előadást a budapesti Francia Intézetben 2019. október 5-én Karafiáth Judit  és Földes Györgyi. A vetítéssel kísért est középpontjában a Nemzeti Galéria A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig című kiállításához kapcsolódva és azt kiegészítve a szürrealizmus költői álltak, élükön André Bretonnal, a mozgalom vezéralakjával. A mozgalom előtörténetéről, megszületéséről, célkitűzéseiről, belső konfliktusairól beszélve az előadók jelentős műveket mutattak be, illetve elhangzott néhány részlet a kiemelkedő szerzők (Aragon, Artaud, Breton, Desnos, Éluard, Nougé és Soupault) írásaiból (például kiáltványok, versek, regényekből választott szemelvények). Szó esett azokról a nőkről is, akik nemcsak mint modellek vagy társak, hanem mint alkotók is helyet vívtak ki maguknak a szürrealizmusban.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására címmel mesterkurzust tart a korszerű digitális módszerek alkalmazási lehetőségeiről. 

A sorozat következő előadása:

Mátyás Melinda (Monguz Kft.), Bobák Barbara (BTK ITI), Csörsz Rumen István (BTK ITI): 
Kéziratok átírását és elemzését támogató digitális bölcsészeti eszközök

Időpont, helyszín:

2019. október 8., 11:00, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Tanácsterem (1. emelet).

A Kossuth Rádió Felfedező – nyelvről, irodalomról, zenéről című műsorában 2019. október 2-án a Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok című kötet kapcsán Török Zsuzsa, intézetünk tudományos munkatársa, a kötet szerkesztője és Gyimesi Emese, a kötet egyik szerzője beszélt a 19. századi irodalmi élet női szereplőiről, az érvényesülésükhez szükséges társadalmi-kulturális változásokról, valamint az írásból való egzisztenciateremtés korabeli lehetőségeiről és korlátairól. A teljes rádióadás meghallgatható a Kossuth Rádió honlapján.

Az Irodalomtudományi Intézet 2019. szeptember 24–25-én emlékkonferenciát rendezett Tarnai Andor (1925–1994) akadémikus, az MTA Irodalomtudományi Intézet egykori főosztályvezetője és az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető professzora halálának 25. évfordulója alkalmából.

Az emlékkonferencia előadásai – az életmű aktív használatáról tanúskodva – szorosan kapcsolódtak Tarnai Andor munkásságához és kutatási területeihez. 

A konferencián mutatták be a Tarnai Andor munkássága című honlapot, amelyen a teljes életmű, illetve a róla szóló szakirodalom is elérhető.

Tarnai Andornak a források széleskörű és elmélyült ismeretén alapuló munkássága felöleli a Magyarország multietnikus régióiban létrejövő írásbeliség, különösen az irodalmi alkotások mögött feltárható elvek, hagyományok, hatások, korabeli kihívások, feladatok és célok viszonyrendszerét a középkortól a 19. század végéig, tudománytörténeti tárgyaiban pedig azon is túl. Két alapvető szemléleti iránya az irodalmi tudat (az irodalmi gondolkodás, az irodalmi önreflexió) történetének vizsgálata és az irodalmi művek mint az adott korszakba ágyazott, az intellektuális, esztétikai és politikai történésekkel – nemzetközi hatások figyelembevételével – reflektált kommunikatív viszonyt teremteni képes jelenségek sokrétű kontextualizálása volt. 

A konferencia programja letölthető. 

A konferencia előadásairól készült felvételek a Videotorium honlapon elérhetők.