Rangos külföldi kiadónál angol nyelven jelent meg Ács Pál (az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a Reneszánsz Osztály munkatársa) legújabb könyve: Reformations in Hungary in the Age of Ottoman Conquest, Refo500 Academic Studies 52 (Göttingen: Vandenhoeck et Ruprecht, 2019). 

2019. június 5-én 13:30 órától
angol nyelvű könyvbemutató és beszélgetés
keretében ismerteti a szerző a tanulmánykötetet 
Nadia Al-Bagdadi, Herman Selderhuis és Almási Gábor részvételével. 

Helyszín: CEU, Quantum-terem (1. emelet), Budapest, V., Nádor utca 15. 

Az egységes koncepcióba rendezett tanulmánykötet a mohácsi csatát és a reformáció kezdeteit követő mintegy száz év magyar irodalom- és művelődéstörténetének különböző aspektusait tárgyalja. A 16. századi vallási reformok („reformációk”) nem képeztek egységes folyamatot, nem is igen rendezhetők közös narratívába. Ezért a könyv külön kezeli az Erasmus tanításaihoz kötődő (alapvetően katolikus) vallási ébredést, a protestáns reformáció különböző változatait, és reformációnak (katolikus reformációnak) nevezi a Tridentinum után megerősödő, a jezsuiták által dominált katolicizmust is. A kötetben kiemelt szerep jut a hódoltsági reformáció kérdéseinek. 

A könyvbemutató programja és az angol nyelvű könyvismertető letölthető. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet 2019. június 7-én 10:00 órától

Applied Anthropological Aesthetics Around 1800 (Part 2) 
(Alkalmazott antropológiai esztétika 1800 körül) 

címmel angol és német nyelvű nemzetközi workshopot rendez az MTA Könyvtár és Információs Központ Konferenciatermében (Budapest, V., Arany János u. 1.) 

Az esemény előzménye, a 2018-ban rendezett szintén kétnyelvű konferencia előadásai az 1800 körüli időszak közép-európai antropológiai esztétikaelméletének korabeli alkalmazási formáit vizsgálták, valamint a témához kapcsolódó új német tudományos kiadványokat mutattak be. 

A program az előadások összefoglalóival letölthető. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet és a kínai Sichuan University, College for Literature and Journalism 2019. május 14-én 

Variation and World Literature

címmel közös komparatisztika konferenciát rendezett az Eötvös Collegium klubtermében, ahol a két intézmény munkatársai tartottak előadást.

A konferencia programja letölthető.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya pályázatot hirdet a 2019. évi Hopp Lajos-díj elnyerésére. A díj célja olyan egyetemi hallgatók és kutatók támogatása, akik kiemelkedő eredményeket értek el a 18. századi magyarországi és nemzetközi irodalom-, eszme- vagy művelődéstörténet feltárásának területén, és ezáltal méltó továbbvivői Hopp Lajos tudományos örökségének.

A pályázatra a magyarországi és a határon túli egyetemeken BA, MA vagy doktori képzésben részt vevő, doktori fokozattal még nem rendelkező egyetemi hallgatók jelentkezhetnek a 18. századi magyarországi és nemzetközi irodalom-, eszme- vagy művelődéstörténet területén végzett önálló kutatásuk eredményeit ismertető, kb. 1 ív (40.000 leütés) terjedelmű dolgozatukkal. Kérjük, a dolgozatot az Irodalomtörténeti Közlemények szabályzatának megfelelően szerkesszék meg és jegyzeteljék.

A pályázat benyújtásának határideje: 2019. június 15.

A további részleteket tartalmazó pályázati felhívás letölthető.

Az Irodalomelméleti Osztály műhelybeszélgetései címmel nyilvános előadássorozat indult kurrens, irodalomelméleti relevanciával bíró irodalomtudományi problémák, irányzatok, kutatási területek történéseiről, fogalmi keretéről, legfontosabb műhelyeiről, jelentős, a nemzetközi irodalomtudományban vitákat kiváltó könyveiről.

Az előadások és az azt követő műhelybeszélgetések az aktuális irodalomtudományi kérdéseket nem csupán saját kontextusukban szeretnénk megközelíteni, hanem az irodalomelmélet hagyományaihoz híven az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire kérdező általános reflexió tárgyaként is. A hosszútávú tervek szerint az előadássorozat fórumot biztosít az Irodalomtudományi Intézet kutatói számára, hogy készülő munkáik általánosabb elméleti problémáit az osztálykereteken kívül is megbeszélhessék, átgondolhassák.

A sorozat második rendezvényére 2019. május 7-én került sor az MTA BTK ITI emeleti tanácstermében.
A meghívott vendég ezúttal Hites Sándor, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XIX. századi Osztályának tudományos főmunkatársa, osztályvezetője volt, aki Five Economies of World Literature című vitaindító előadásában készülő új könyvének koncepcióját ismertette, amelyben a világirodalom fogalmának és használatának 19. századi gazdaságelméletekkel és gyakorlatokkal való összefüggéseit vizsgálja. 

A vitaindító előadás összefoglalója letölthető.

2019. április 23–26. között a Széchenyi István Egyetemen, Győrben a Hungarnet Egyesület a Digitális Jólét Programmal együttműködésében Networkshop 2019 címmel rendezte meg a 28. Országos Informatikai Konferenciát. A négynapos tudományos tanácskozás harmadik napján, április 25-én közös előadást tartott Bobák Barbara, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet DigiPhil csoportjának tagja és Gábori Kovács József, a XIX. századi Osztály munkatársa, akik Kézírásfelismerés Arany János levelein címmel a Transkribus kéziratátíró online szolgáltatás működését, illetve a hivatali leveleken végzett tesztelési fázisok eredményeit mutatták be. 

A PPKE BTK Hieronymus Fordítástudományi Kutatócsoport és a MIT Fordítástudományi tagozata szervezésében április 29-énKappanyos András tartott előadást Chatisztika: A Macskák 42-szer címmel.

A fordítástudományon belül sok belátást köszönhetünk a kvantitatív módszereknek (például a fordítási univerzálék ügyében), de eddig nemigen merült fel, hogy a szépirodalmi fordításokra is érdemes lenne ilyen tekintetet vetni, hiszen például a versfordításokat éppen a fordítói megoldások egyedisége, inspiráltsága teszi érdekessé és – szerencsés esetben – az eredetivel közel egyenrangú esztétikai tárggyá. Előfordul azonban, amikor egy archetipikus, de ideológiákkal kevéssé terhelt szöveg átültetésével sokan próbálkoznak, hogy statisztikailag is értelmezhető szövegkorpusz alakul ki. A bemutatandó (és jelenleg is folyamatban lévő) projekt során Baudelaire Les chats című szonettjének negyvenkét angol fordítását vetette össze az előadó. A megoldások konvergenciája és divergenciája, egyes helyeken a közhelyes, kézenfekvő megoldások gravitációja, másutt az önként adódó megoldások következetes elkerülése váratlan érdekességekkel szolgált. Számszerű igazolást nyert az a feltételezés, hogy az egyes nyelvpárok (például francia–angol versus francia–magyar) közötti fordítás jelentősen eltérő feltételrendszerrel jár és eltérő stratégiákat követel. Az egyes fordítók által használt eljáráskészletek a különféle fordítói attitűdöket is kirajzolják, és a kulturális transzferfolyamat szociológiai vizsgálata felé is utat nyitnak. A viszonylag elfogadható megoldási javaslatok sokfélesége pedig arra késztet, hogy a szemantikai ekvivalenciával kapcsolatos előfeltevéseinket is újragondoljuk. 

Helyszín: Sophianum (Mikszáth Kálmán tér 1.)

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya 
a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 

2019. április 30-án 16:00 órakor vitaülést tartott az intézet I. emeleti tanácstermében. 

Tárgy: 

Szőnyi György Endre
A humanisták táguló horizontja – az antikvitástól az újvilágig 

Kik voltak a humanisták, és mivel járultak hozzá a reneszánszhoz? Az előadás fő mondanivalója a humanizmus és az utazás, illetve a tudományos tevékenység eszmetörténeti kontextusának bemutatása volt olyan humanisták vizsgálatával, akik az antik szövegekkel kapcsolatos filológia mellett más területeken is emlékezetünkre méltók: utazók, tudósok, politikai szereplők voltak, bizonyítva, hogy a humanista foglalatosság korántsem zárta ki, sőt, inkább inspirálta egyéb tevékenységeiket. Részben közép-európaiak, vagy legalább hosszabban itt éltek, és elhozták a reneszánsz különféle vívmányait hazánk környékére, de akár innen indulva a „művelt nyugaton” bizonyítottak: Callimachus Experiens; Conrad Celtis; Kopernikusz; Giordano Bruno; Richard Hakluyt és Budai Parmenius István.

Szőnyi György Endre 1977 óta a JATE, majd SZTE Angol Tanszékén dolgozik, 2005-től egyetemi tanár. Jelenleg az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola és az angol nyelvű irodalmak és kultúrák doktori program irányítója. 2006 óta a budapesti Közép-európai Egyetem félállású professzora a Középkorász és a Történelem Tanszékeken. Irodalom- és kultúrtörténész, aki az angol és magyar irodalom tanulmányozása mellett a reneszánsz tudomány- és kultúrtörténetével (ide tartozik a mágia és az okkultizmus kultúrtörténete), valamint a kultúraelmélet történetével foglalkozik (pl. verbális/vizuális rendszerek elméletei, szemiotika).

A meghívó letölthető.