A Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetében 2019. március 13-án  mutatták be a Szomszédok a kirakatban – A szlovák irodalom recepciója 1990 után című tanulmánykötetet, amely az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetével közös projekt keretében jött létre, és a Reciti Kiadó gondozásában jelent meg. A kötet a szlovák irodalom magyarországi befogadását és a kultúrtranszfer egyes tényezőinek ebben játszott szerepét vizsgálja – a fókuszban a szlovák irodalomnak a 2016-os Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon való megjelenésével.

A könyvbemutató résztvevői voltak: Ivana Taranenková, Deák Renáta és Hushegyi Gábor, valamint a kötet szerkesztője, Balogh Magdolna, aki beszámolóban foglalta össze az esemény részleteit:

A Szomszédok a kirakatban – A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után című kötet az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete közös hároméves mobilitási projektje keretében készült, amely A magyar és a szlovák irodalom a közép-európai kulturális térben 3.—Sajátos nemzeti irodalmi jelenségek a 20. és 21. században, kulturális transzfer az irodalomban címet viselte. A projekt záró publikációját a 2017 októberében Budapesten rendezett A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után című konferencia anyagából Balogh Magdolna, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa, az együttműködés magyar projektvezetője szerkesztette. A kötetet Ivana Taranenková, a Szlovák Irodalmi Intézet munkatársa mutatta be, hangsúlyozva a kötet anyagának sokszínűségét.

Az esemény moderátoraként Görözdi Judit, a Világirodalmi Intézet igazgatóhelyettese azt emelte ki, hogy a kötet kettős céllal jött létre, egyfelől történelmi metszetben vizsgálja a szlovák irodalom recepcióját, másfelől egy konkrét esemény, a 2016-os 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál szlovák díszvendégségének mérlegét kívánja megvonni.

Ez utóbbi célkitűzés miatt vett részt az eseményen Hushegyi Gábor művészettörténész, aki 2013 és 2017 között a budapesti Szlovák Intézet igazgatójaként dolgozott, valamint Deák Renáta műfordító: ők voltak a kulcsfigurái a könvvfesztivál szlovák díszvendégsége keretében magyarul megjelent szlovák irodalom prezentálásának. Hushegyi Gábor kulturális diplomataként egy új diplomáciai irány, a társadalmi diplomácia elveinek a kulturális közvetítésben alkalmazható gyakorlatát is leírta (a kötetben olvasható írása minden bizonnyal nemcsak a szlovák, hanem a magyar szakemberek számára is tanulságos). Deák Renáta kulturális menedzserként afféle mindenese volt a szlovák irodalmat a fókuszba állító könyvfesztivál sokrétű munkálatainak. Ennek ismertetése során mindketten kitértek arra, hogy a finanszírozástól kezdve az irodalomközvetítés optikájának megváltoztatásán, a fordítók és a kiadók kiválasztásán, a műfordítói műhelyek megszervezésén át a magyar irodalmárok megszólításáig mennyiféle módon igyekeztek megfelelni a feladatnak.

Balogh Magdolna a korábban elhangzottakra is reflektálva az egyének, a kulturális közvetítés iránt elkötelezett szakemberek szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet. Azt emelte ki, hogy a fordítóknak kulcsszerepük van az irodalom közvetítésében: a fordító ízlése, ismeretei, értékválasztásai, és nem utolsó sorban tehetsége perdöntő a recepció szempontjából.  Miközben örömmel sorolta a számokat, amelyek a szlovák irodalom egyre erőteljesebb magyar jelenlétéről tanúskodnak az utóbbi negyedszázadban, hangot adott szkepticizmusának is: emlékeztetett arra, hogy a közép-európai irodalmak magyarországi megismertetése érdekében sokan sokat tettek a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben – elég csak a Kalligram kiadó projektjeire gondolni –, ám e munka szélesebb társadalmi hatása régiónkban sajnos igen csekélynek mondható.

A hallottak a hallgatóság körében nagy érdeklődést váltottak ki, a rendkívül élénk vitában számos a témához kapcsolódó reflexió hangzott el: az egyes irodalmi művek befogadásától az irodalmi kánonok és az irodalomtudomány szerepén át a kulturális párbeszéd számos aspektusa került szóba.

2019. március 25–26-án Trianon címmel tudományos konferenciát rendezett a Magyar Nemzeti Múzeum. A tanácskozás elsődleges célja az volt, hogy egy évvel a kényszerű trianoni béke aláírásának 100. évfordulója előtt a magyarországi felsőoktatási és kutatóintézeti műhelyek összegezzék legújabb alapkutatásaikat és kutatási eredményeiket.

A kétnapos rendezvényen 20 tudományos intézmény 44 szakértője 30 előadást és 3 kerekasztal-beszélgetést tartott.

Az esemény megrendezésében az Irodalomtudományi Intézet és az MTA BTK Történettudományi Intézete is tevékenyen részt vett. A tudományos tanácskozás szakmai vezetője intézetünk főmunkatársa, Császtvay Tünde volt, további két munkatársunk, Bucsics Katalin és Szénási Zoltán pedig előadást tartott.

Trianoni horizontok címmel plenáris, Utak Trianonba és Utak Trianonból címmel pedig szekcióelőadások hangzottak el mindkét napon. A történelmi trauma történetéhez és értelmezéséhez sok irányból közelítettek a résztvevők: több tudományág képviselője beszélt a történelmi eseményről, annak előzményeiről és a döntés következményeiről diplomáciai, politikai, oktatási, társadalmi, kulturális, hadászati-stratégiai, gazdasági, egészségügyi, lélektani vagy épp régészeti, földrajztudományi vonatkozásokat kiemelve. Bár a 100. évforduló megemlékezéseit megnyitó tudományos esemény a kérdést elsősorban nem emlékezetpolitikai és politikai horizontból vizsgálta, a mindenkori beszédmódot és távlatot, illetve ezek viszonyát vizsgáló, az emlékezetpolitikára vonatkozó sokszólamú reflexió is több előadásban hangsúlyos helyet kapott.

Császtvay Tünde, a Bibliográfiai Osztály vezetője Hétköznapi Trianon című előadásában a történelmi esemény mindennapjainak eddig hiányzó kutatásairól, a téma múzeumi kontextusban megjeleníthető, sok ezer látogatót vonzó lehetőségeiről és nehézségeiről beszélt. Mint a korábbi, az első világháború hétköznapjairól és sajtóviszonyairól szóló, valamint a 2019 szeptemberében induló Trianon tematikájú kiállítás főkurátora, a Magyar Nemzeti Múzeum világháborús vándortárlatának folytatásaként mutatta be a 2019-től országszerte tíz helyszínen bemutatkozó, a térelmélet és a mikrotörténeti nézőpont által generált Trianon-kiállítást, amely a múzeumi nyelv kortárs innovatív eszközeire és a jelen látogatóinak befogadására helyezi a hangsúlyt.

Szénási Zoltán, a Modern Magyar Irodalmi Osztály tudományos munkatársa a Vérző Magyarország című 1920-ban megjelent, magát irredentaként megnevező kiadványt az új filológia bizonyos szempontjait bevonva olvasta újra. Kiemelte a textuális tér működtetésének hozadékait a kötet értelmezésében a tipografikus, vizuális elemek előtérbe állításával.

Bucsics Katalin, a Bibliográfiai Osztály és a Modern Magyar Irodalmi Osztály fiatal kutatói ösztöndíjasa Kosztolányi Dezső 1920-as évek elején íródott, de alapvetően más értelmezési irányok mentén kanonizálódott Pacsirta című regényének trianoni vonatkozásaira hívta fel a figyelmet bizonyos filológiai nyomok, valamint a keletkezéstörténet és a regény történelmi vonatkozásainak történeti olvasatán keresztül.

A konferencia programja letölthető.

Jankovics József 70. születésnapja alkalmából elérhetővé vált az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai által készített honlap, amely az intézet most ünnepelt kiváló kutatójának, a Reneszánsz Osztály volt vezetőjének eddigi életművét mutatja be és dolgozza fel. 

Még sok együtt töltött évet és további eredményes kutatómunkát kívánunk!

A köszöntő eseményen készült fényképek és videófelvételek megtekinthetők. 

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 

Poszthumanizmus 
című számának bemutatójára 

2019. április 15-én 19:00 órakor került sor 
a Kelet Kávézó és Galériában. 

Közreműködött: Nemes Z. Márió (a szám szerkesztője), Lovász Ádám, Horváth Márk, Barta Ádám, Keresztury Dóra, Kiss Kata 

A kortárs filozófiai gondolkodás és a kontinentális filozófia egyik központi kérdése az ember fogalmának átértékelődésére és a technológiai változások hatására történő szétfeszülésére való reflexió. A különböző új technológiák, az élettudományok, a kibernetika, a kortárs művészeti gyakorlatok egyaránt a klasszikus humanizmus emberképének dekonstrukciója és újraértelmezése felé vezetik a gondolkodást, emellett a poszthumanizmus különálló filozófiai irányzat is. 

Helyszín: KELET STÚDIÓ (a kávézó bejáratától balra, az udvarról nyílik). 

A részvételi szándék jelzésére regisztrációs lap áll rendelkezésre. 

A Doromb. Közköltészeti tanulmányok 6. kötete a Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Lendület kutatócsoport szellemi és anyagi támogatásával született, és a régi dunántúli közkultúra fontos területeire enged betekintést Mátyás királytól Szendrey Júliáig.
A szerzők: Juhász Katalin, Andrew C. Rouse, Csörsz Rumen István, Perger Gyula, Knapp Éva, Seres István, Voigt Vilmos, Szabó P. Katalin, Medgyesy Norbert, Mészáros Gábor, Vaderna Gábor, Hegedüs Béla, Tari Lujza.

A kötet letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és a Faludi Ferenc Akadémia 2018. április 2-án tartotta díjátadó ünnepségét az Eötvös Collegium klubtermében.

A 2019. évi Faludi Ferenc Alkotói Díjat
Bernard Adams műfordító, 

a 2019. évi Tarnai Andor-díjat 
Andrea Seidler egyetemi tanár

vette át.

A díjakat átadta: 
Sajgó Szabolcs SJ, a Faludi Ferenc Akadémia igazgatója és 
Kecskeméti Gábor, az MTA levelező tagja, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója. 

A díjazottak munkásságát méltatta: 
Somló Ágnes, egyetemi adjunktus és
Csörsz Rumen István, tudományos főmunkatárs.

A KÖNYV(tár)TÁMASZ Egyesület, a „Hogy az idegen nyelv ne legyen idegen” Alapítvány és az Országos Idegennyelvű Könyvtár 

Kundera 90 
Egy író, két fogadtatástörténet – Milan Kundera
cseh és francia szemmel 

címmel irodalmi estet rendezett.

Előadók: 
Karafiáth Judit irodalomtörténész, ny. habil. egyetemi docens
Vörös István József Attila-díjas költő, író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, bohemista
Közreműködik:
Bezerédi Zoltán Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész

Időpont: 2019. április 3. szerda, 17:30

Helyszín: Országos Idegennyelvű Könyvtár (1056 Budapest, Molnár utca 11.)