Az utóbbi években a kortárs szlovák irodalom valóságos boomját tapasztaljuk: ennek a konjunktúrának a magyar kultúrában észlelhető nyomait, a magyar irodalom folyamataival való összefüggéseit kerestük a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet közös konferenciáján, amelyet a budapesti Szlovák Intézet támogatásával rendeztünk 2017 őszén. A rendszerváltás utáni időszak szlovák irodalmának befogadását állítottuk középpontba, kiemelten a 2016-os év termését, amikor az évi átlagot jelentő 2-4 könyvhöz képest magyarul 34 kötetnyi fordítás és 7 tematikus folyóiratszám jelent meg északi szomszédunk irodalmából. Célunk elsősorban az volt, hogy feltérképezzük a 2016-os Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelent szlovák művek visszhangját.

A konferencia előadásai a tágan értelmezett befogadás, recepció tárgykörén belül az egyes művek recipiálásának jelenségeivel foglalkoztak különböző szempontok szerint: a fordítás műhelyproblémáitól a befogadás intézményi feltételeinek, kereteinek, folyamatainak vizsgálatán át a jelenségek társadalomtörténeti értelmezéséig, és górcső alá vették a befogadás, a kultúraközvetítés, a kulturális csere feltételeit is.

Intézetünk munkatársai közül Balogh Magdolna a Kalligram Kiadó szlovák publicisztikai és esszéköteteinek magyar és közép-európai kontextusáról, Berkes Tamás a szlovák önszemlélet újabban tapasztalható kritikai attitűdjéről beszélt, Deczki Sarolta pedig Daniela Kapitáňová Könyv a temetőről című nagy sikerű groteszkjét elemezte úgy, hogy kitért a szlovák sztereotípiáknak tükröt tartó mű és az ügynökügyek körüli magyar viták összefüggéseire is.

Balogh Magdolna

Fotók: Ľudové noviny/Andrea Kiššová

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya, az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport és a Magyar XVIII. Század Kutató Társaság a XVIII. századi kutatásokat végző intézményekkel közösen 2017. december 12-én könyvbemutatót rendezett.
  

A bemutatott könyvek: 

Fénykeresők: Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában:
Kommentált forrásgyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum kamarakiállításához, 2017. október /
Lichtsucher: Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa. Kommentierte Quellensammlung zur Kabinettausstellung des Ungarischen Nationalmuseums, Oktober 2017, írta, összeállította Csörsz Rumen István, HegedüsBéla, Kiss Margit, Lengyel Réka, Tüskés Gábor, Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum–MTA BTK Irodalomtudományi Intézete, 2017, 218 l.
 
Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-century Hungary:
A Collection of Documents and Sources, ed. by Réka Lengyel, Gábor Tüskés,
Budapest, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2017, 247 l.
 
Czibula Katalin, Theater und Öffentlichkeit: Beiträge zur ungarischen Theaterkultur des 18. und 19. Jahrhunderts, Budapest,Protea Kulturverein, 2016, 180 l.
 
Római költők a 18–19. századi magyarországi irodalomban: Vergilius, Horatius, Ovidius,
szerk. Balogh Piroska, Lengyel Réka, Budapest, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2017, 376 l.

A könyveket bemutatták:
Vaderna Gábor, Balogh Piroska, Dukkon Ágnes, Fórizs Gergely

A meghívó letölthető.

A reformáció emlékévének szelleméhez méltóan 2017. december 7–9. között Debrecenben a DAB-székházban került sor a III. Neolatin Konferenciára A reformáció és a katolikus megújulás latin nyelvű irodalma címmel. 

A részletes program letölthető.

***

A KONFERENCIA SZERVEZŐI ÉS TÁMOGATÓI:

Hungaria Latina – Magyar Neolatin Társaság
Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára
SZTE BTK Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszék
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz–Barokk Kutatócsoport
MTA SZTE Antikvitás és Reneszánsz Kutatócsoport
MTA–ELTE Humanizmus Kelet-Közép-Európában Lendület Kutatócsoport
MTA TABT Debreceni Területi Bizottság

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XIX. Századi Osztálya Hagyományfrissítés című konferencia-sorozatának hatodik rendezvényére Naiv eposzunk címmel 2017. december 5-én került sor az MTA Könyvtár és Információs Központban.

A konferencia programja letölthető.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóköz-pont Irodalomtudományi Intézetének Modern Magyar Irodalmi Osztálya 2017. december 5-én és 6-án a Magyar Tudományos Akadémia és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia nemzetközi projektjének keretében Hagyomány és lelemény címmel tartott tudományos konferenciát. 

A tanácskozás programja letölthető. 

----------------------
A kép forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Bedroom_at_Arles

2017. november 16-án és 17-én Leírás címmel igen gazdag programmal, magas színvonalú, érdekes konferenciát rendezett az OTKA K 112415 számú kutatócsoportja, amelynek magva Intézetünk munkatársaiból áll (Berkes Tamás, Hajdu Péter, Hites Sándor, Jeney Éva, Kálmán C. György, Z. Varga Zoltán) – ezúttal a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol a csoport pécsi tagja, Mekis D. János volt Z. Varga Zoltán társa az esemény megszervezésében.

A konferenciára a szervezők olyan komparatisztikai (összehasonlító irodalomtudományi) előadásokat vártak, amelyek nemzetközi (és/vagy művészeti ágak közötti) kontextusban tárgyalják a leírás mint elbeszéléstani kategória alakulását, jellegzetességeit, hatását. Végül olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a két nap alatt több mint ötven előadás hangzott el (leggyakrabban három párhuzamosan futó szekcióban) rendkívül változatos témákban, nagyon különböző megközelítésekben.

Az Irodalomelméleti Osztály tagjai közül hárman (Hajdu Péter, Kálmán C. György, Z. Varga Zoltán) tartottak előadást, az Irodalomtudományi Intézet más osztályainak munkatársai közül Benda Mihály, Berkes Tamás, Bucsics Katalin, Deczki Sarolta, Földes Györgyi és Major Ágnes; természetesen sokan vettek részt a szervező Pécsi Egyetemről (doktoranduszoktól professzorokig), de érkeztek előadók Kolozsvárról, Mariborból, Brnóból, Újvidékről és Bukarestből is.

2017. november 25-én a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyban Európai műemlékvédelmi tendenciák különös tekintettel a Kárpát-medencére címmel rendeztek konferenciát, ahol nyolc külföldi (Olaszország, Franciaország, Szlovákia, Románia, Szerbia) és ugyanennyi magyarországi kutató mutatta be legújabb műemlékvédelmi kutatási eredményeit.

A konferencián intézetünk Bibliográfiai Osztályának tudományos munkatársa, Újváriné Tüskés Anna is előadást tartott A márkusfalvi vár és a Máriássy család 18. századi ősgalériája címmel a Kassától 90 kilométerre a Hernád folyó völgyében álló márkusfalvi vár 2016-ban kezdődött feltárásáról és helyreállítási munkálatairól (a rekonstrukciót 85%-ban az Európai Szociális Alap, 15%-ban a Szlovák Állam, továbbá a Munkaügyi és Kulturális Minisztérium támogatja). Az előadás fő célja az volt, hogy bemutassa a Máriássy család 18. századi tagjairól fennmaradt portrékat a múzeumi gyűjtemények, a szakirodalom, és a Máriássy Péter által a magántulajdonban lévő festményekről rendelkezésre bocsátott adatok és reprodukciók alapján.

Beszámoló a European Narratology Network ötödik nemzetközi konferenciájáról 

Százhetven előadás három nap alatt öt párhuzamos szekcióban. Irodalmárok, kultúrakutatók, film- és drámatörténészek, kommunikációkutatók, pszichológusok harminc különböző országból. Számokban ez a mérlege a European Narratology Network ötödik nemzetközi konferenciájának, amelyet szeptember 13. és 15. között rendezett meg az ENN és a Cseh Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete Prágában. A konferencia színvonalát jellemzi, hogy egy percig sem éreztem azt a – külföldi konferenciákon olykor jelentkező – késztetést, miszerint jobb lenne a város nevezetességei közt sétálni, ahelyett, hogy tucatszám előadásokat hallgatok egy zsúfolt teremben.

Hogyan tagolható ez a tekintélyes mennyiség? A szervezők igyekeztek összetartozó csoportokat kialakítani. Részben úgy, hogy eleve egy-egy szekció szervezésére kértek fel kutatócsoportokat, doktori műhelyeket, részben pedig úgy, hogy a beérkezett absztraktok alapján alakítottak ki diszciplinárisan összetartozó, vagy pedig egy-egy korszak, mű, esetleg valamely fogalom köré rendezhető paneleket.

A helyszínből magától értetődően adódott, hogy kiemelt helyen szerepeltek a cseh irodalomtudomány hagyományai. A prágai nyelvész körhöz, a cseh és az orosz formalizmushoz kapcsolódott a legtöbb felszólalás. Eltekintve néhány ismeretterjesztő jellegű elmélettörténeti felszólalástól, az előadók többsége azt firtatta, hogy a mai narratológiában mi hasznosul Jan Mukařovský, Roman Jakobson, René Wellek, Lubomír Doležel és mások szellemi hagyatékából. Ezek közé tartozott például az egyik házigazda, a Ménesi úton, az Irodalomtudományi Intézetben a tavaly januári narratológiai konferencián is előadó Bohumil Fořt (Prága) előadása. Itt említhető Lisbeth Korthals Altes (Groningen) prezentációja, aki cáfolván azt a régi vádat, hogy a formalizmus csakis „világtól elfordult” kutakodás lehet, az irodalmi narratívák befogadásának értékelő és normatív mozzanatait elemezte Greimas és Mukařovský munkásságában, továbbá Karin Kukonnen (Oslo) előadása is, aki a prijom-fogalom kognitív poétikai felhasználhatóságáról beszélt a meglehetősen kevés kognitív tudomány felől érkező kutató egyikeként.