A konferencia programja, a részletes német nyelvű beszámoló és az eseményen készült fényképek letölthetők.

A konferenciához kapcsolódó

FÉNYKERESŐK
Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában

című kamarakiállítás október 13-án, pénteken nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeumban.

2017. november 22. 
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 1118 Budapest, Ménesi út 11–13. (Eötvös Könyvtár)

Irodalomtudomány a határain kívül – 
Irodalomértelmezés a társadalom- és természettudomány diszciplínái felől

9:30 – 9:45 Megnyitó
Kecskeméti Gábor (MTA BTK ITI)

9:45 – 10:45
Lente Gábor (DE): Homérosz, a csillagász
Beszélgetőpartner: Szörényi László (MTA BTK ITI)

10:45– 12:15
Menyhárd Attila (ELTE ÁJK) – Fekete Balázs (ELTE ÁJK, MTA TK JTI): Jog és irodalom
Beszélgetőpartner: Hajdu Péter (MTA BTK ITI)

12:15 – 13:30 Ebédszünet

13:30 – 14:30
Z. Karvalics László (SzTE): Anti-Moles, avagy irodalomról és kétfajta információtudományról
Beszélgetőpartner: Császtvay Tünde és Kálmán C. György (MTA BTK ITI)

14:30 – 15:30
G. Tóth Anita (SzSzBMK): „Mélyebbre láthatunk, ha egyszerre két pontból nézelődünk” – az irodalomterápia mindennapjai
Beszélgetőpartner: Jeney Éva (MTA BTK ITI)

15:30 – 16:30
Vadas András (ELTE BTK, CEU): A kis jégkorszak és a Legkisebb Jégkorszak
Beszélgetőpartner: Földes Györgyi (MTA BTK ITI)

Az előadásokat követő húsz perces beszélgetések további tíz percben a közönség bevonásával,
kérdésekkel, hozzászólásokkal folytatódnak.

Az esemény plakátja letölthető.

Intézetünk XVIII. századi Osztályának vezetője, Tüskés Gábor egyetemi tanár 2017. november 15-én délelőtt 10 órakor a Berni Egyetem Germanisztikai Intézetében a Luthers Reformation und die Wirkungen auf die deutsche Literatur című előadássorozat keretében Erzählliteratur und Reformation: Schwerpunkte und Perspektiven einer interdisziplinären Forschungsdiskussion címmel tartott előadást az utóbbi évtizedek e témával kapcsolatos irodalomtörténeti, történeti-folklorisztikai, retorikai és narratológiai eredményeiről, terminológiai kérdéseket is érintve, a tézisek megfogalmazása mellett a kutatás jövőbeli lehetőségeire is kitérve. Az előadás fő célja az volt, hogy elősegítse a nemzeti filológiák, az összehasonlító irodalomtudomány, a történeti elbeszéléskutatás és a reformációkutatás módszeres együttműködését és ösztönözze a közép-kelet-európai irodalmi régiók új kutatási eredményeinek nagyobb mértékű integrációját az európai vizsgálatokba.

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Hálózatelmélet és irodalomtudomány című számának bemutatójára 2017. november 8-án került sor, helyszíne a Kelet Kávézó és Galéria volt, ahol, mint már korábban is, érdeklődő közönség körében zajlott a lapszámbemutató.

A beszélgetésen részt vett Németh Zoltán és Vásári Melinda (szerkesztők), valamint László Laura, Mészáros Márton, Nemes Z. Márió és Smid Róbert (szerzők).
Az új lapszám középpontjában a hálózatelmélet áll, tágabb értelemben véve pedig a digitális mediális környezet a humán tudományok – ezeken belül is különösen az irodalomtudomány – kontextusában. Ahogy minden, a kommunikáció médiumaiban bekövetkező változás, a digitális médiumok megjelenése és uralkodóvá válása is alapvetően megváltoztatta a világhoz, másokhoz és önmagunkhoz való viszonyulásunkat, továbbá az új médium feltűnésével a gondolkodásnak is új módjai alakultak ki.

A lutheri reformáció kezdetének 500 éves évfordulója alkalmából a jubileumi esztendőt lezáró eseménysorozat keretében a Babeş-Bolyai Tudományegyetem és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a RefoRC nemzetközi platformmal együttműködve interdiszciplináris konferenciát rendezett Kolozsvárott 2017. október 27–28-án Váltások és (disz)kontinuitások, hagyományok és újítások a reformáció 500 éves történetében. A hosszú reformáció perspektívája a közép-kelet-európai régióban [Changes, (Dis)Continuities, Traditions and Their Invention During 500 Years of Reformation. The Perspective of Long Reformation applied to the History of the Central and Eastern European Region] címmel. 

A háromnyelvű (angol, magyar, román) nemzetközi konferencia elsősorban a közép- és délkelet-európai REFO500 partnerek 2012 és 2017 közötti tudományos együttműködését összegezte, ugyanakkor a „Hosszú Reformáció” tematikus megjelöléssel új közös kutatási projektet és együttműködési perspektívákat jelölt ki. A konferencia az 1500‒1800 közötti periódust vizsgálta és ebben a történeti kontextusban járta körül a konfesszionalizáció és a felekezeti irodalmi kultúrák disszeminációjának kérdését, valamint a reformáció perzekúció-központú nagyelbeszéléseinek történeti kialakulását. Az előadások a különféle felekezeti hagyományok és ezek átfedéseinek, nyelvi-kulturális interferenciáinak jelenségeit értékelték, elsősorban kora újkori történeti vonatkozásokra összpontosítva.

A közös konferencia a Magyar Tudományos Akadémia támogatásában részesült, megvalósítása során az MTA BTK és a RefoRC képviseletében Tóth Zsombor közép- és délkelet-európai Refo500-koordinátor látott el szervezői feladatokat.

Az MTA BTK képviseletében irodalomtörténészek (Fajt Anita, Jankovics József, Kecskeméti Gábor, Papp Ingrid és Tóth Zsombor), illetve történészek (Mihalik Béla, Tóth Gergely) tartottak előadást angol és magyar nyelven. A konferencián elhangzott előadások írott változatát angol és magyar nyelvű kötetekben teszik majd közzé.

A konferencia programja és a rendezvényen készült fényképek letölthetők.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és az MTA Nőtörténeti Munkabizottsága szervezésében 2017. október 19–20-án zajlott a Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok című tudományos tanácskozás. A konferencia az első olyan tudományos rendezvény volt Magyarországon, amely a női írás kérdéskörét kifejezetten a 19. századra fókuszálva tematizálta. A tanácskozás célja a női szerzőség fogalmának 19. századi irodalom-, sajtó- és társadalomtörténeti folyamatokkal szoros összefüggésben való vizsgálata, valamint korabeli társadalmi-kulturális funkcióinak és változatainak összetett kontextualizáló feltárása volt. A konferencia ugyanakkor arra is vállalkozott, hogy a 19. századra fókuszáló magyarországi írónőkutatás helyzetét áttekintse és a témát érintő innovatív szakmai párbeszédet előmozdítsa.

A tanácskozáson huszonhárom előadás hangzott el magyarországi és külföldi (romániai, illetve skóciai) kutatóműhelyeket képviselő szakemberektől és fiatal kutatóktól. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontot több kollégánk is képviselte előadói, illetve elnöki minőségben: Császtvay Tünde (MTA BTK ITI), Fórizs Gergely (MTA BTK ITI),  Gulyás Judit (MTA BTK NTI), Katona Csaba (MTA BTK TTI), Mikos Éva (MTA BTK NTI), Török Zsuzsa (MTA BTK ITI), Vaderna Gábor (MTA BTK ITI), Völgyesi Orsolya (MTA BTK TTI). A kétnapos tanácskozás előadásai kronologikus sorrendet követve tekintették át a női írás problémakörét a hosszú 19. században. Az előadások változatos témakörben reflektáltak a női írás lehetőségeire és korlátaira a vizsgált időszakban. Szó esett nőknek írt esztétikákról és ezek intézményes hátteréről, a reformkori utazásirodalomról, naplókról és emigrációban készült írásokról, az írói és színésznői szerepkörök összefonódásáról, különféle női műfajokról, írónők bel- és külföldi kapcsolatépítési stratégiáiról, illetve a szerzőség és a női identitás bonyolult kérdéseiről.

Az eseményről készült fotók, a konferencia plakátja és programja letölthetők.

Az eddigi angol, német, francia, olasz, román és török fordításokat követően 2017-ben az Orosz Tudományos Akadémia kiadója, a Nauka gondozásában, a Lityeraturnije pamjatnyiki szépirodalmi sorozatban megjelent a Törökországi levelek orosz fordítása. A művet Jurij Guszev fordította és látta el tárgyi jegyzetekkel. A kötet sajtó alá rendezői: Jurij Guszev, Tüskés Gábor és Olga Havanova. Jurij Guszev bevezetőjében Mikes magyar irodalombantörténetben betöltött szerepéről olvashatunk. A szövegközlést követi Kosztolányi Dezső Mikes Kelemen című esszéje, Tüskés Gábor Mikes Kelemen és a Törökországi levelek és Olga Havanova Mikes Kelemen hazája: Erdélyi fejedelemség című tanulmánya. A kötet egyívnyi illusztrációs anyagot tartalmaz, összterjedelme 611 oldal.

(Келемен Микеш, Турецкие письма, Москва: Наука, 2017.  Издание подготовили Ю. П. Гусев, Г. Тюшкеш, О. В. Хаванова)