Az Arany János-emlékév jelentős eseményeként három új könyv bemutatására került sor 2017. november 6-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Az új, Arany János munkái című kritikai kiadás első kötete a Lapszéli jegyzetek I. Folyóiratok I. Sajtó alá rendezője Hász-Fehér Katalin, kiadója az Universitas és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete. Bemutatta: Szörényi László.

Két összesen 25 tanulmányt tartalmazó kötet jelent meg az emlékévben. Közülük az egyik címe: „Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!” Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai. Szerkesztője Cieger András, kiadója az Universitas, az MTA BTK és az Országos Széchényi Könyvtár. Bemutatta: Szilágyi Márton.
Ennek párdarabja az „Óhajtom a classicus írók tanulmányát". Arany János és az európai irodalom, amelynek szerkesztője Korompay H. János, kiadója az Universitas és az MTA BTK. Bemutatta: S. Varga Pál

Búcsúzunk R. Takács Olgától (1942–2017), Intézetünk áldozatkész, nagylelkű egykori munkatársától. Fáradhatatlanul dolgozott az Irodalomtudományi Intézet hírének öregbítéséért intézeti titkárként Klaniczay Tibor, Béládi Miklós, Szabolcsi Miklós, Bodnár György oldalán.

Búcsúztatása 2017. november 2-án délután 4 órakor lesz a jezsuiták Jézus Szíve templomában (1085 Budapest, Mária u. 25.). 

Emlékét megőrizzük. Nyugodjék békében!

2017. szeptember 25-én életének 83. évében elhunyt Szerdahelyi István irodalomtudós, esztéta, műfordító, az MTA doktora. Ő volt a 19 kötetes Világirodalmi Lexikon szerkesztője, sokáig a Kritika című folyóirat főszerkesztője. Igen jelentősek verstani kutatásai is. Az 1980-as évek végén az MTA Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa volt. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

Megjelent az American Hungarian Educators Association [AHEA] e-folyóiratának 2017/10. számában a Comparative Studies in a Central European Context című kétrészes tematikus blokk első része. Az összeállítás vendégszerkesztői: Kálmán C. György és Z. Varga Zoltán.
Az első rész szerzői: Annamária Codău, Hajdu Péter, Kalavszky Zsófia és Szolláth Dávid. A folyóirat következő számában további négy szöveggel folytatódik a blokk. Szerzői: Fogarasi György, Kálmán C. György, Varga Zsuzsa és Z. Varga Zoltán. A tanulmányok a 2016-os bécsi ICLA-kongresszuson elhangzott előadások átdolgozott változatai. A számok megjelentetéséhez az MTA BTK nyújtott segítséget. A folyóirat aktuális száma letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében 2017-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjra négy munkatársunk pályázott sikerrel: Békés Enikő, Deczki Sarolta, Szénási Zoltán és Vaderna Gábor. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal posztdoktori kiválósági programjában Papp Ingrid pályázata kapott támogatást.

Gratulálunk a sikeres pályázatokhoz!

Szabó Magda 100

Kitáruló ajtók

Konferenciafelhívás 

Az Eszterházy Károly Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete országos tudományos konferenciát szervez Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából.

A konferencia időpontja: 2017. november 23-24.

Helyszín: Eszterházy Károly Egyetem, Eger

Várjuk azon oktatók, kutatók, hallgatók jelentkezését, akik konferenciánkon Szabó Magda alkotásairól előadást tartanának. Az általunk javasolt, az újraértelmezést elősegítő (ám nem kizárólagos) megközelítési szempontok lehetnek: Szabó Magda műveinek taníthatósága az általános és középiskolákban, gyermek- és ifjúsági irodalom mint olvasási szempontrendszer, női szerepek és szereplehetőségek, Szabó Magda írásai kánonok és kultuszok tükrében, emlékezetnarratívák, önéletírás és fikció kapcsolata, a Szabó Magda-műfordítások poétikai sajátosságai, regény és adaptáció, irodalom és medialitás.

Előadásuk címét és rövid (15-20 soros) összefoglalóját az alábbi címek egyikére várjuk:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A levél tárgyaként szerepeljen a „Szabó Magda 100” jelige.

A címek és összefoglalók beérkezésének határideje: 2017. július 30.

Kellemes és sikeres munkát kívánunk!

Eszterházy Károly Egyetem
BTK, Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet
Eger, 2017. július 15.

A reformáció jubileumi évének tudományos rendezvényei sorozatában 2017. június 28‒30. között a kora újkori száműzetés és vallásos identitás összefüggéseit tárgyaló nemzetközi REFORC-konferenciát tartottak Emdenben Exile and Religious Identity in Early Modern Europe ‒ Flucht und Identität. Die religiösen Flüchtlingsgemeinschaften im frühneuzeitlichen Europa címmel. A konferencia helyszíne a Johannes a Lasco Bibliothek volt, ahol olyan szakmai tanácskozásra került sor, amely migráció és konfesszionális identitás sajátosan kora újkori kontextusait értékelte újra. A Heiko Oberman nevéhez kapcsolódó ‒ „the Reformation of the refugees” ‒ tézisből kiindulva, amely a reformáció nyugat-európai egyháztörténetét az elit reformátor értelmiségiek száműzetésével hozza összefüggésbe, az előadások áttekintették a(z e)migráció és száműzetés lehetséges formáit és releváns eseteit, illetve olyan egyház-, társadalom- és irodalomtörténeti vizsgálódásokat mutattak be, amelyek a migráció és erőszak, továbbá a kora újkori mártírium és konfesszionális identitás kölcsönhatásait tárják fel.

A konferencián intézetünk munkatársa, Tóth Zsombor Survivors Club: Confessional, Imaginary and Political. Displacement and Religious Persecution in Early Modern Central and Southeastern Europe (1600-1750) címmel tartott angol nyelvű előadásában a közép- és délkelet-európai, főként a Habsburg befolyás alatti területeken végbement üldözések 17‒18. századi történetét vázolta fel. Külön kitért az 1671-ben kezdődő felső-magyarországi perzekúció történetére, illetve a gályákról szabadult prédikátorok nyugat-európai exiliumára, valamint a kora újkori magyarországi és erdélyi protestáns mártírológiai diskurzusok és a politikai kényszermigráció által életre hívott patriotizmus sajátos átfedéseit is értelmezte.

A Helikon 2017/1. számának bemutatójára A százéves dada címmel 2017. július 3-án került sor a Kelet Kávézóban Dobó Gábor, Kálmán C. György és Kappanyos András részvételével. A Földes Györgyi által vezetett beszélgetésen a dada mint a régi világ szétesésének szimptómája, a dada mint attitűd, a dada mint határátlépés, a dada mint út az emancipáció felé, a dada mint avantgárd utópia, illetve a dada a 70-es évek Magyarországán témák kerültek előtérbe.

***

A PIM-Kassák Múzeum és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete 2016 novemberében konferenciát rendezett a dada zürichi kezdetének századik évfordulója tiszteletére. A konferencia a dada általános jelenségein kívül elsősorban a dada közép-kelet-európai jelenségeire, nevezetesen az Osztrák-Magyar Monarchiában és utódállamaiban megjelenő dada technikákra koncentrált. A dada a közép-kelet-európai művészekre az első világháború vége felé gyakorolt hatást, amikor az intézményesült gazdasági, politikai és identitásstratégiák válságon, illetve átalakuláson mentek keresztül. Ezekben az években számos határ átjárhatóvá vált például centrum és periféria, politika és politikaellenesség, a nemek, a művészi szerepek, a művészi kifejezési formák között. A dadára jellemző attitűd a határátlépés, amelynek alapvetően emancipatorikus szerepe van, a hagyományos társadalmi normák felfüggesztésével utat nyit a határok nélküli művészi önmegvalósítás felé. A dada negligálta az eredetet, a vallási hátteret, a sztereotip női szerepeket vagy a formális művészi képzést. Elmozdította a morális korlátokat, és hajlandónak mutatkozott a művészi alkotásra és befogadásra, az intézményekre, a társadalomra és a közízlésre vonatkozó, addig provokatívnak tűnő vagy egyenesen elképzelhetetlen kérdések feltevésére is. A dada a régi világ szétesésének szimptómája, radikális nyelvezete pedig olyan művészekre is hatással volt, akik magukat sohasem tekintették dadaistának.