A Reciti Kiadó 2020-ban indult VITӔ című új so­ro­zatá­ban olyan mo­nog­rá­fi­ák kap­nak he­lyet, ame­lyek ér­tel­mi­sé­gi pá­lya­ké­pe­ket mutat­nak be vagy ér­tel­mez­nek újra. Cél­juk, hogy meg­vizs­gál­ják a szö­ve­gek és élet­mű­vek egy­korú élet­raj­zi, tör­té­nel­mi és szel­le­mi kon­tex­tu­sát. 
Az iro­dal­mi szöveg­elemzés mel­lett el­ső­ren­dű­en ér­de­kes a mű­vek lét­re­jöt­té­nek és be­fo­ga­dá­sá­nak fel­té­tel­rend­sze­re, akár­csak az ezt be­fo­lyá­so­ló tár­sa­dal­mi, re­to­ri­kai és tör­té­ne­ti té­nye­zők, a nyil­vá­nos­ság te­rei, az ér­tel­misé­gi hálózatok.
A sorozat szerkesztője Mészáros Gábor, a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Kutatócsoport munkatársa.

A sorozat kötetei:  

Vad­er­na Gá­bor: 
Hon­nan és hová?
Arany Já­nos és a nagy­sza­lon­tai ha­gyo­mány.
Vi­tae 1. Buda­pest: re­ci­ti, 2020. 

Ne­mes­né Ma­tus Zsa­nett: 
Bod­ro­ghy Papp Ist­ván. 
Iro­da­lom és mű­ve­lő­dés a re­form­ko­ri Du­nán­tú­lon.
Vi­tae 2. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020. 

A hosszú 19. század irodalmával kapcsolatos kutatási eredmények és projektek népszerűsítésére rendszeresen szerveznek konferenciasorozatot a Manchester Metropolitan University Angol Nyelv és Irodalom Tanszékén a North West Long Nineteenth-Century Seminar keretében. 
Az évente három alkalommal megrendezett tanácskozások legutóbbi eseményén, 2021. március 24-én tartott előadást a Bölcsészettudományi Kutatóközpont  Irodalomtudományi Intézet 19. századi osztályának tudományos munkatársa, Török Zsuzsa. Az ezúttal videókonferencia formájában megvalósult rendezvény a 19. századi írónők kísértettörténeteit helyezte a középpontba Nineteenth-Century Women’s Ghost Stories címmel, a női szerzők és a gótikus irodalom kapcsolatát feltáró kutatások eredményeinek bemutatása céljából. A sorozat szervezői Emma Liggins és Sonja Lawrenson, a tanácskozáson előadóként vett részt Ruth Heholt, a Falmouth University docense, Jen Baker, a University of Warwick társult oktatója, valamint Katerina García-Walsh, a University of St Andrews doktorjelöltje. 

Török Zsuzsa Mrs Vachott’s Haunting Memories: Walter Scott and the Female Gothic in Nineteenth-Century Hungary (Kísértő emlékek: Vachott Sándorné és a gótikus irodalom) című előadásában egy nemzetközi kontextusban is példátlan irodalomtörténeti kuriózumot mutatott be. Vachott Sándorné 1861-ben Walter Scott A kárpitos szoba című novellájának hatására írt kísértettörténete önmagában is sajátos jelenség a magyar irodalomban. Igazán különlegessé azonban az teszi ezt a történetet, hogy huszonöt év elteltével szerzője újrahasznosította, amikor önálló fejezetként illesztette be idős korában írt emlékiratába. Az előadás azokat a tényezőket vázolta fel, amelyek Vachottné szokatlan eljárásához vezettek, illetve a szerző emlékiratának és Walter Scott 19. századi magyarországi recepciójának kontextusában értelmezte a különös esetet. Az előadás tanulmány változatát magyarul az Irodalomtörténet 2020/4. száma közölte, angolul pedig a Women’s Writing 2021-es tematikus lapszámában jelenik meg, amelynek tárgya a 19. századi írónők és a gótikus irodalom.

Az esemény programja, további információk és az előadások összefoglalói letölthetők. A videókonferenciáról készült felvétel a Manchester Metropolitan University honlapján tekinthető meg.

A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana Lendület-kutatócsoport 2021 júniusában konferenciát rendez Ajándék, adomány, díj, ösztöndíj, segély: a mecenatúra színeváltozásai a magyar irodalomtörténetben címmel.  

Kollár Zsuzsanna (ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola) 
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Hites Sándor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet) 
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

A részletes konferenciafelhívás a kutatócsoport honlapján érhető el.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2021. március 30-án, kedden 16:00 órakor tartja következő vitaülését. 

Tárgy: 

A cseh barokk műveltség összképe mindmáig szorosan összefügg a történeti-ideológiai keret értelmezésével. František Palacký és követői az 1620 és 1770 közé eső korszakot úgy fogták fel, mint amely a katolizáció és a germanizáció segítségével alapjaiban rendítette meg a cseh identitást. Ez a történeti kép ugyan reális elemeket tartalmaz, de modern fogalmakat vetít vissza. A mai történetírás arra hajlik, hogy a fehérhegyi csata elsősorban a rendiség és az abszolutizmus harcát döntötte el, és a cseh nyelv hanyatlása nem volt olyan általános érvényű, mint azt korábban gondolták. A nemesség „elidegenedése” sokkal inkább a barokk korszak kozmopolita, univerzális szellemiségének és az udvari divatnak tudható be, mint valamiféle tudatos „németesítésnek”.
Az előadás a csehországi barokk műveltség vázlatát nyújtva arra fókuszál, ami a korabeli cseh írásbeliség egyedi karakterét rajzolja ki, kijelölve ennek helyét az irodalmiság közép-európai térképén.

Az élő közvetítés március 30-án az alábbi kapcsolattal érhető el: 

A meghívó letölthető.  

A Pécsi Tudományegyetemen rendezett „Csütörtökeste” előadássorozat keretében március 18-án 17:00 órakor intézetünk Reneszánsz osztályának munkatársa, Békés Enikő tart előadást a Teams felületén Az antik idézetek szerepe a humanista olvasási és szövegalkotói gyakorlatban címmel. 

Az előadás Galeotto Marzio De doctrina promiscua (1490) című művének idézési technikáját mutatja be. Arra keresi a választ, hogy milyen szerepet töltenek be az antik auktorok a Galeotto-mű orvosi, asztrológiai, csillagászati és gyógyszerészeti kontextusán belül, illetve azt vizsgálja, hogy hogyan illeszkedik ez a kompilációs eljárás a humanista olvasási és pedagógiai gyakorlathoz. 

A Bölcsészettudodmányi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi osztálya és a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 kutatócsoport 2021. március 25-én 16:00 órakor online könyvbemutatót rendez.

A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana Lendület-kutatócsoport és a Pécsi Tudományegyetem Kapitalizmus és irodalomtörténet címmel 2021 júniusában konferenciát rendez. 

A kapitalizmus fogalma elsősorban 2008 óta tartó aktuális legitimációs válságának köszönhetően visszatért a politikai köznyelvbe. A tudományos beszédben pedig nem csupán gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggésekben kap kiemelt magyarázó vagy leíró szerepet, de irodalomtörténeti szövegekben is (újra) fel-felbukkan.

Gyakori megállapítás, hogy a kapitalizmus a társadalom nem-gazdasági alrendszereit is a maga képére formálja. Felvethető, hogy a nemzeti irodalmi kultúra 19. századi megalkotása és intézményesítése is ebben a keretben zajlott vagy vált hatékonnyá, majd a 20. századi irodalmi modernség még közvetlenebbül a kultúraipar függvényében bontakozott ki. Amellett, hogy az irodalmi művek kereskedelmi cseretárgyakká lettek, befogadásuk pedig a fogyasztásmódok közé sorolódott, a kapitalizmus logikája behatolt az alkotás viszonyaiba is. Az írói tevékenység megszervezésében és kivitelezésében a gazdasági észszerűség a művészi önkifejezés vagy a közösségi szolgálat igényével összemérhető szerepet kapott. 

András Csaba (Pécsi Tudományegyetem) 
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Hites Sándor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet) 
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

A részletes konferenciafelhívás a kutatócsoport honlapján érhető el.

Megjelent a Vértelen ellenreformáció című tanulmánykötet, amely a Sárospataki Teológia Akadémia, a KRHE Reformáció Öröksége Műhelye és a Hosszú Reformáció Lendület Kutatócsoport által  2018. február 7‒8-án rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza.

A kötet tanulmányai tematikus vezérelv alapján szerveződnek négy nagyobb egységbe: a terminológiai kérdések mellett a helytörténet, a levéltári, valamint a nemzetközi források vizsgálatával a tizenhat tanulmány a 18. század felekezettörténeti kutatását ösztönzi.

A kötetet Csorba Dávid, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia docense és a Hosszú reformáció Lendület Kutatócsoport tagja szerkesztette. A kiadvány letölthető a Károli Gáspár Református Egyetem honlapjáról.