A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2021. február 23-án, kedden 16:00 órakor tartja következő vitaülését. 

Tárgy: 

Papp Ingrid 

Identitás és intertextualitás
a 17. századi magyarországi cseh irodalomban 

A 17. században Felső-Magyarországon és Alsó-Magyarország Dunától északra elterülő vidékén különböző népek (magyarok, németek, szlávok) éltek egymás mellett, regionálisan változó statisztikai arányokban, gyakran pedig egyazon településen vegyesen is. A szláv népesség a hazai nyomtatás kezdete óta a cseh, a kralicei Biblia megjelenése óta biblikus csehnek nevezett nyelvet használta irodalmi nyelvként és kulturális önreprezentációjához. 
Tarnai Andor kutatásai óta jól ismerjük ennek az északi területnek és az itt élő Hungarus-tudatú, de nem magyar ajkú értelmiségnek a magyartörténelmi hagyomány megítélése szempontjából később eminens fontosságúvá váló toposzrendszer kialakításában játszott tevékenységét. Az újabb kutatások nyomán a Tarnai által szilárdan kijelölt alapokhoz annyit tehetünk hozzá, hogy ugyanebben az értelmiségi körben a fertilitas Pannoniae magyar hagyományát betetőző patrióta szemléletű toposzrendszer a németországi és az azzal regionálisan összefüggő szláv ajkú területek birodalmi tudatának történeti elemei és a magyarországi szláv identitás csehországi műveltségi összetevői reprodukálásával és reflektálásával épült tovább.

Papp Ingrid a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, aki 2018-ban Biblikus cseh nyelvű gyászbeszédek a 17. századi Magyarországon című monográfiájában a kora újkori Magyar Királyság északi területein élő szláv nyelvű lakosság biblikus cseh nyelvű nyomtatott kultúrájának leírását adta.

Az élő közvetítés február 23-án az alábbi kapcsolattal érhető el: 

A meghívó letölthető.  

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására címmel mesterkurzust tart a korszerű digitális módszerek alkalmazási lehetőségeiről. 

A sorozat következő online előadása:

Az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályán alapított  
Erdődy Edit-díjat 2021-ben  

Csehy Zoltán  
nyerte el 

Arctalanság, arcadás, arcrongálás.
Önláttatási stratégiák és diszkurzusretorikák kisebbségi kontextusban 
című könyvéért (Reciti, Budapest, 2020). 

Mi­lyen beszéd­módokban volt szo­kás és le­het ki­sebb­sé­gi, re­gi­o­ná­lis, transz­kul­tu­rá­lis esz­té­ti­ká­ról, az et­ni­ci­tás hang­sú­lyo­zá­sán alapu­ló nem­zeti(ségi) pe­da­gó­gi­á­ról, kisebb­ségi én­for­má­lás­ról beszélni a „szlo­vensz­kói” ma­gyar irodalom tükrében? Mi­lyen disz­kur­zus­me­ző­ket te­remt egy-egy an­to­ló­gia? A kötet az arc­talanság me­ta­fo­ri­kus vád­já­ból ki­indulva az arc­adá­si stratégiá­kon át jut el az arc­ron­gá­lás poszt­modern esz­té­ti­ká­já­ig, egy szin­te ál­lan­dó hi­ány­ként de­fi­ni­ált pa­ra­dig­ma ki­tölt­he­tő­sé­gé­nek egy­ko­ri és mai lehetőségeiről is szólva.
Csehy Zoltán monografikus igényű tanulmánykötete egyszerre tekinthető szintetizáló összegzésnek és sok szempontból hézagpótló munkának. Szerzőjét ezúttal nem a neolatin költészet alakváltozatai, az antikvitás továbbélésének nyomai, az egyes szerzői  önreprezentációk, az erotográfia kultúrtörténeti hagyományába illő poétikák vagy a humanista énformálás mikéntjei érdeklik, hanem a kisebbségi kontextusban történetiségükben is jól megragadható önláttatási stratégiák és diszkurzusretorikák, melyek egészen a jelenig nyúlnak, sőt innen visszatekintve válnak csak igazán érdekessé. 

Az idén hetedik alkalommal odaítélt díjhoz Boka László írt laudációt. 

Erdődy Edit születésének 75. évfordulója alkalmából a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható Kappanyos András emlékező írása. 

A 2021-ben díjazott kötet a reciti oldaláról letölthető. 

A hagyományosan Erdődy Edit születésnapjához kapcsolódóan rendezett ünnepélyes díjátadás ebben az évben a személyes jelenlétet lehetővé tevő későbbi időpontban várható.

***

Az Erdődy Edit-díjat a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának közössége az Erdődy és Szabics családdal egyetértésben évente ítéli oda olyan kortárs irodalmi, színházi vagy irodalomtudományi teljesítmény elismeréseként, amely a humor, az irónia, a szatíra, illetve a bevett evidenciákra való elfogulatlan rákérdezés eszközével a társadalmi megértés, a szolidaritás és humánum értékeit segíti érvényesülni.

A díj Erdődy Edit személyiségére és munkásságára emlékeztető
egyedi tárgy, amelyet Szabics Ágnes képzőművész – a névadó lánya – készít,
és amelyhez kísérő oklevél is tartozik.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi osztálya és a Lendület Hosszú Reformáció Kutatócsoport 2021. február 16-án, kedden 16:00 órakor kezdődő közös vitaülésén Tóth Zsombor tart előadást A hosszú reformáció jegyében. A hugenotta Pierre du Bosc prédikációjának magyar fordítása és másolata 1754-ből (esettanulmány) címmel. 

Pierre du Bosc (1623−1692) hugenotta prédikátor 1661-ben tartotta meg híres prédikációját a kegyelemről, amelynek textusát az Efezusiakhoz írt levél 2 fejezetének 8. verse adta, és amelyet 1662-ben ki is adott. Dési Lázár György valamikor 1754 előtt lefordította ezt a szöveget, de a magyar nyelvű fordítás csupán Hermányi Dienes József másolatában maradt fenn a következő címmel: „DU BOSC PREDICATIOJA Francia nyelvből forditva. Efes II. 8 Kegyelemből tartattattok-meg.” A szöveg soha nem jelent meg nyomtatásban, az irodalomtörténet-írásnak pedig még csak tudomása sincs meglétéről. Mindhárom személy, a szerző, a fordító és a másoló egyenlőképpen megérdemli a figyelmünket, hiszen mindhárman hozzájárultak egy olyan recepciótörténethez, amelyet a magyar irodalomtörténet-írás most kezd felfedezni.

Az élő közvetítés az alábbi kapcsolattal érhető el: 
https://zoom.us/j/95869070574?pwd=amlGbzE1TE5LTEpOV3JDNytPTkE4dz09 
Meeting ID: 958 6907 0574 
Passcode: 901617

Az európai irodalmak Magyarország-képeinek alakulását bemutató német és angol nyelvű tanulmánykötet jelent meg Ungarn als Gegenstand und Problem der fiktionalen Literatur (ca. 1550–2000) címmel a heidelbergi Winter kiadónál Wilhelm Kühlmann és Tüskés Gábor szerkesztésében, Lengyel Réka és Ladislaus Ludescher közreműködésével, az Euphorion című irodalomtörténeti folyóirat Beihefte sorozatának részeként.

A kötet az Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi Osztálya által a Magyar Tudományos Akadémián és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében 2019 októberében rendezett nemzetközi konferencia előadásain alapul: huszonhat német és angol nyelvű tanulmányt tartalmaz, kiegészítve a tanácskozás alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett kamarakiállítás katalógusával.

Kiválasztott témák, szerzők és művek elemzésével a Magyarország-képek keletkezését, változását, közvetítését és befogadását mutatja be a kötet, elsősorban a német, továbbá az angol, francia és magyar nyelvű fikciós irodalomban. A tanulmányok feltárják az irodalom és a történelemértelmezés kölcsönhatásait, azonosítják a Magyarország-képek forrásait, ösztönzőit, szerkezetét, kontaminációját és ellentmondásait. Rávilágítanak a történelmi toposzok mint kortól függő ideológiai jelölők alkalmazására, miközben az irodalmi szövegeket az intertextuális és intermediális önmeghatározási folyamatok és a másság körülírására tett kísérletek részeként értelmezik. A szerkesztőkön kívül az Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Fórizs Gergely és Tüskés Anna szerepel tanulmánnyal a kötetben. A tartalomjegyzék letölthető. 

Ungarn als Gegenstand und Problem der fiktionalen Literatur (ca. 1550–2000)
Wilhelm Kühlmann (Hg.), Gábor Tüskés (Hg.) 
Mitarbeit v. (als Hg.): Réka Lengyel, Ladislaus Ludescher
Reihe: Beihefte zum Euphorion, Band 112
ISBN: 978-3-8253-4763-5

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle
2021. február 5-én (péntek) 18:00 órakor tartja Posztszekularizáció című (2020/3.) számának online bemutatóját.

Mészöly Miklós születésének 100. évfordulójára jelent meg Szolláth Dávid irodalomtörténész nagyívű monográfiája. A január 19-i jubileum alkalmából a szerző, az Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztályának munkatársa és a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője ismerteti Mészöly Miklós irodalmi pályáját és a Mészöly-emlékév előkészületeit.

Mészöly Miklós (1921–2001) gazdag rétegzettségű pályaképét a poétikai sokszínűség alakulástörténeti fordulataira koncentrálva mutatja be az új kötet, a „hosszú pályakezdéstől” a „műformák felbontásán” át a „kései változatokig”. Thomka Beáta 1995-ben megjelent Mészöly-monográfiája óta huszonhat év telt el, ezért is időszerű volt kísérletet tenni az új áttekintésre. Nem kis részben neki köszönhetően sok minden történt a Mészöly-filológiában és -kritikában. A szakirodalom is jelentősen gazdagodott, értelmezők új generációja jelent meg, akik új szempontokat hoztak, felértékelődött az intertextualitás és a medialitás nézőpontja. Időközben átértékelődött Polcz Alaine szerepe is, aki Mészöly felesége volt. A centenáriumra megjelent újabb összefoglaló monográfia mindezek tanulságait is beépítve az egyes művek és pályaszakaszok elemzése mellett történeti és világirodalmi kontextushoz való kapcsolódásukat és a mészölyi hagyománynak a kortárs magyar irodalmi folyamatokra, szerzőkre gyakorolt hatását is feltárja. Áttekinti a pálya állomásait, a recepció sajátosságait, valamint új fogalmi keretet és értelmezési stratégiákat kínál az életmű feldolgozásához.

A teljes cikk a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.

A Singularia Vindobonensia sorozat 9. darabjaként jelent meg a bécsi Praesens kiadónál Lengyel Réka és Tüskés Gábor szerkesztésében a Vergil, Horaz und Ovid in der ungarischen Literatur 1750‒1850 című kötet, amely tizenegy angol és német nyelvű tanulmányt tartalmaz Vergilius, Horatius és Ovidius 1750 és 1850 közötti hatástörténetéről. Az összeállítás alapja a 2016 októberében Miskolcon Római költők a 18–19. századi magyarországi irodalomban címmel rendezett nemzetközi konferencia, amelynek előadásai magyarul 2017-ben jelentek meg tanulmánykötetben.
A most kiadott német és angol nyelvű gyűjtemény központi témája az antik, neolatin és nemzeti nyelvű irodalmi hagyományok kölcsönhatása és átalakulása. A vizsgált forrásokhoz tartoznak Johann Ladislaus Pyrker Tunisias című eposza, főúri könyvtárak katalógusai, Palingenius-fordítások, irodalomelméleti traktátusok, mitologikus költemények, iskoladrámák és bordalok.
A kötet szerzői között szerepel az Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Csörsz Rumen István, Lengyel Réka és Tüskés Anna, valamint az intézetünkben működő Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Lendület Kutatócsoport további két tagja, Rédey János és Vaderna Gábor. A tartalomjegyzék és névmutató letölthető.

Réka Lengyel, Gábor Tüskés (Hgg.): 
Vergil, Horaz und Ovid in der ungarischen Literatur 1750‒1850
Wien, Praesens Verlag, 2020, 320 S.
[= Singularia Vindobonensia, hg. v. Christian Gastgeber u. Elisabeth Klecker; Bd. 9]
ISBN 978-3-7069-1118-4