A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Komárom-Esztergom megyei tagozata, a József Attila Megyei és Városi Könyvtár és az Új Forrás folyóirat 2021. szeptember 10-én „Lelkünkre így ül ez a kor” – Magyar irodalom és kultúra az elképzelt és a megvalósult szocializmusok korában címmel tudományos konferenciát rendez Tatabányán a BTK Irodalomtudományi Intézet több munkatársának részvételével.
A Károli Gáspár Református Egyetem Kortárs közép-európai regény kutatócsoportja és a BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztálya a Budapesti Francia Intézet támogatásával
2021. szeptember 9–10-én
címmel műhelykonferenciát rendez.
Az Irodalomtudományi Intézettel közös szervezésben megvalósuló 2021-es alkalom az együttműködés harmadik eseménye. A konferenciasorozat első rendezvényét 2019 júniusában a francia Université de Rennes-en tartották, 2020 szeptemberében pedig a KRE BTK kutatócsoportja tartott nemzetközi workshopot.
Az újabb műhelykonferencia célja, hogy a kortárs prózairodalom legújabb fejleményeit összehasonlító irodalomtudományi perspektívából térképezze fel.
Napjaink irodalmának sajátosságait az irodalomtörténet szintetizáló és periodizáló megközelítésmódja különböző nevekkel igyekszik megragadni, mint amilyen például az off-modern vagy a poszt-posztmodern. Az Emmanuel Bouju professzor által bevezetett és meghonosított „epimodern” megnevezéssel leírt szemlélet „felülről” tekint a modern és posztmodern egymást váltó szakaszaira, a modern-, posztmodern-, poszt-posztmodern korszakok törései mellett azok kontinuitását is igyekszik felmutatni. A műhelykonferencia előadásai a posztmodern írásmódok hagyományától való eltávolodás és visszatérés perspektívájából vizsgálnak kortárs elbeszélésirodalmi fejleményeket a világirodalomban.
A műhelykonferencia programja
Helyszín: BTK Irodalomtudományi Intézet, I. emeleti tanácsterem
(1118 Budapest, Ménesi út 11–13.)
szeptember 9., csütörtök
10–14: Az Epimodern Kutatócsoport szakmai megbeszélése az együttműködés további fejlesztési lehetőségeiről és a közös munkatervekről
Résztvevők:
Hajdu Péter, BTK Irodalomtudományi Intézet, Budapest
Ivana Taranenkova, Szlovák Tudományos Akadémia, Pozsony
Stephan Krause, GWZO, Lipcse
Ritz Szilvia, Szegedi Tudományegyetem, Szeged
Emmanuel Bouju, Sorbonne – Paris III, Párizs
Horváth Csaba, Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
szeptember 10., péntek
10.30–11.00 Emmanuel Bouju (Sorbonne, Paris III.): In the Mirror Box
11.00–11.30 Géher István László (Károli Gáspár Református Egyetem): Elaborating on Bouju’s Second Epimodern Value: New Ways of Using Secrecy in Contemporary Poetry Written in Hungarian and English – Comparative Analysis of Tibor Juhász and Kei Miller’s Poems
11.30–12.00 Horváth Csaba (Károli Gáspár Református Egyetem): “Épitopoi” – Topics and Topoi seen from above
12.00–14.00 Ebédszünet
14.00–14.30 Ivana Tarenenkova (Szlovák Tudományos Akadémia): Speak, Memory. Memory and Nostalgia in contemporary Slovak Fiction
14.30–15.00 Zoltán Z. Varga (BTK Irodalomtudományi Intézet): The Blurry Edges of the Autobiographical Writing – On Contemporary European Autofiction
15.30–16.00 Szilvia Ritz (Szegedi Tudományegyetem): “Herr: Es ist Zeit.” On the Problem of Time in Two Austrian Novels
16.15–16.45 Francis Langevin (University of British Columbia): Épimodernité & Place in Current Québécois Fiction
17.00 Záró megjegyzések
A konferencia programja:
A konferencia előadásai élő közvetítésben az alábbi felületeken követhetők:
Megnyitó: https://youtu.be/ixqVrnhihzc
2. szekció: https://youtu.be/tpYcnD3-mao
3–4. szekció: https://youtu.be/jMNrW6DzvC4
5–6. szekció: https://youtu.be/IuGiuBplfQk
Könyvbemutató és színházi előadás a konferencián:
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
A Szláv Történeti és Filológiai Társaság 2021. június 26-án tartotta éves tudományos felolvasóülését. A Hagyomány és megújulás a szláv népek történelmében és kultúrájában című tanácskozássorozaton a társaság 1997-es meglapítása óta gyűlnek össze a szláv népek nyelve, irodalma, történelme és kultúrája iránt érdeklődő, illetve az ezekkel a területekkel hivatásszerűen foglalkozó tanárok, kutatók, szakemberek. Az idei tudományos előadások középpontjában a Természeti és társadalmi kataklizmák álltak.
Az előadások egy része különböző pandémiák történeti tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal az orosz és a szovjet történelem folyamán a lakosságot sújtó járványokat és azok társadalmi következményeit, illetve politikai vonatkozásait vizsgálva. Több előadás tért ki az ember gigantikus természetátalakító törekvéseinek, a természetet uraló vágyának megjelenéseire a szovjet történelemben és az ezek eredményeképpen végigvitt építkezések/rombolások ideológiai és morális vonatkozásaira, amelyek a „tökéletes természetet tönkretevő tökéletes társadalom” paradoxonának felismeréséhez vezettek a kortárs szovjet szépirodalomban. Az Orosz Birodalom válságából következő polgárháború és az első orosz forradalom történészi szempontú bemutatásait irodalomtudományi előadások követték, amelyek a város mint kiürülő, megszűnő tér kataklizmákat követő drámai tapasztalatát mutatták meg 20. századi lengyel és orosz regények világában, illetve a természeti és társadalmi katasztrófákra reagáló individuális cselekvési stratégiákra hívták fel a figyelmet, amilyenek például a traumafeldolgozás módjai, a gyász megélése, az elnémulás vagy a hallgatás választása a kortárs orosz regényekben.
A felolvasóülést ebben az évben a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa, Kalavszky Zsófia nyitotta meg Irodalom és társadalom: az irodalmi anekdota és a dekabrista felkelés című előadásával, amelyben egy szóbeli műfaj, a klasszikus orosz irodalmi, más néven történelmi-életrajzi anekdota virágkoráról, társadalmi beágyazottságáról, majd a dekabrista felkelés leverését követő lassú átalakulásáról beszélt a műfaj és a művelt orosz nemesség társalgási kultúrájának szoros egymásra utaltságát hangsúlyozva.
Dr. Szabó Tünde habil. egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Szlavisztika Intézetének vezetője, a Szláv Történeti és Filológiai Társaság elnöke zárszavában elmondta, hogy a történészeket, irodalomtörténészeket, nyelvészeket és zenetörténészeket tömörítő társaság a hagyományokhoz híven az idei tudományos ülésen elhangzott előadásokat is szerkesztett kötetben jelenteti meg.
Az MTA BTK Lendület – A magyar irodalom politikai gazdaságtana Kutatócsoport tagja, Halmos Károly Költség és költészet. Eszmék gazdaság- és társadalomtörténete című tanulmánykötetének bemutatóját 2021. június 25-én tartották a Kossuth Klub kertjében. A L’Harmattan kiadónál megjelent kötet tizennyolc tanulmányából többek között az is kiderül, hogy miként értelmezhető a gazdaságtörténész szemével Thomas Mann A Buddenbrook ház című regénye, mi mindent jelentett a „polgárosodás” vagy a „kapitalizmus” fogalma Magyarországon, és hogyan látta gróf Széchenyi István gazdaság és morál viszonyát.
„A gazdaságtörténész egy hajdan az egyetemes tudás rangjára törő tudomány, a história, és egy ma az általános társadalomtudomány rangjára törő tudomány, az ökonómia határvidékén bóklászik, és most egy újabb magát univerzálisnak elgondoló tudomány, a szinte mindennek a poétikáját elgondolni tudó irodalomelmélet tanyája felé lépdel.” Ezzel kezdi a szerző a kötet címével megegyező című tanulmányát, és ez volt a kiindulópontja a könyvbemutatónak is, ahol a kutatócsoport vezetője Hites Sándor irodalom és gazdaság viszonyáról beszélgetett a szerzővel, valamint Békés Vera filozófussal és Kövér György gazdaságtörténésszel.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Modern Filológiai Kutatóközpontja (FiM) 2016 óta szervez előadásokat az első nemzetközi összehasonlító irodalomtudományi lap szerkesztőinek emlékére Sámuel Brassai and Hugo von Meltzl Memorial Lecture Series [Brassai Sámuel és Meltzl Hugó Emlékelőadások*] címmel.
A sorozat 2021. június 3-án tartott újabb rendezvényének meghívott előadója Hites Sándor, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, A magyar irodalom politikai gazdaságtana Lendület-kutatócsoport vezetője volt, aki Quarantines, Cordons, Dams: On the Containment of World Literature in the Nineteenth Century [Karanténok, kordonok, gátak: A világirodalom megfékezése a 19. században] című online előadásában azt a kérdést járta körül, hogy a 19. században milyen elgondolások voltak forgalomban a nemzetek közötti szellemi kommunikáció szabadságáról és jótékony vagy kényszerű korlátozásáról. Az előadás mások mellett Goethe, John Bowring, Fichte és Erdélyi János nézeteit elemezve arra is rámutatott, hogy a nemzetközi kulturális és kereskedelmi érintkezés korabeli értelmezései miként kapcsolódtak össze közegészségügyi és járványügyi megfontolásokkal, nevezetesen szimbolikus vagy materiális „karanténok, korlátok és gátak” építésének mérlegelésével.
*A sorozat korábbi előadásai
2016: Franco Moretti (Stanford University): Emotions of London 1700-1900 [Londoni érzelmek. 1700-1900]
2019: Delia Ungureanu (Harvard’s Institute for World Literature): Chance Encounters of Circulation: World Literature Meets World Cinema [Véletlen találkozások körforgása: A világirodalom és a világfilm]
2021. július 9-én életének 82. évében meghalt Marosi Ernő Széchenyi-díjas művészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE emeritus professzora, aki 1991 és 2000 között az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatója, 2002 és 2008 között az MTA társadalomtudományi alelnöke volt.
Búcsúztatására 2021. augusztus 6-án megemlékező szentmisét tartottak a Kalazanci Szent József Piarista Kápolnában.
Emlékét kegyelettel megőrizzük.
Megjelent Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében 2019-ben Ady Endre halálának centenáriuma alkalmából rendezett „Lennék valakié” című konferencia előadásaiból szerkesztett tanulmánykötet.
Ady kultusza már a költő életében jelentős méreteket öltött, a halála óta eltelt évszázadban pedig kanonizációs és dekanonizációs kísérletek követték egymást. Bár Ady korai ismertségében minden bizonnyal szerelmi tematikájú versei játszották a legnagyobb szerepet, halála után a szövegek újbóli kiaknázási kísérletei túlnyomó részben politikai célzatúak voltak. Az Ady-kultusz összetett történetnek vizsgálata azért is különösen időszerű, mert a magyarországi irodalmi kultuszkutatás az utóbbi évtizedekben önálló diszciplínává vált. A BTK Irodalomtudományi Intézet által rendezett kétnapos konferencia ebbe a gondolkodásmódba illeszkedve törekedett a további összefüggések feltárására.
A könyv a 2019. szeptember 11–12-én tartott konferencia tanulmánnyá fejlesztett előadásait tartalmazza.
A kötet a Reciti Kiadó honlapjáról letölthető.
| Nincsenek események |
