Új magyar nyelvű kiadásban jelent meg James Joyce regénye, az Ulysses, amelyet újrafordított formájában először 2012-ben ismerhettek meg az olvasók. A könyv magyarországi fogadtatása azonban sokkal régebbre nyúlik vissza. A szövegváltozatok történetéről június 16-án a Bloomsday alkalmából a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a négytagú fordítócsoport vezetője Kappanyos András közölt cikket A legújabb Ulysses – egy fordítás története címmel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapjának Ismerettár rovatában.

2012-ben nyolcévnyi intenzív munka után engedte útjára a szöveget a négytagú fordítócsoport (Gula Marianna, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán, Szolláth Dávid).  Az Ulysses lefordításának lehetőségét először Babits Mihály vetette fel. Az ő öteltéből kiindulvás készítette el az első fordítást Gáspár Endre, akinek kétkötetes munkája 1947-ben jelent meg. A második magyar szöveg 1974-ben készült Szentkuthy Miklós fordításában. 1986-ban Bartos Tibor – az időközben megjelent kritikai kiadásra hivatkozva, de arra valójában kevés figyelmet fordítva – átírta az 1974-es szöveget. A Szentkuthy-fordítás és a Bartos féle változtatások inkább a fordítók saját kreativitásához közelítik a regényt, mintsem az eredeti mű szigorú struktúrájához. Az 1986-os (negyvenezer példányban megjelent) verziót az Európa Könyvkiadó 1998-ban ismét kiadta, de ekkoriban már felmerült az újrafordítással felérő radikális revízió igénye, amelynek eredménye volt a 2012-ben megjelent regényszöveg. 
Az eredeti mű első kiadásának centenáriuma (2022. február 2.) előtt nem sokkal megjelent 2021-es magyar nyelvű kötet méltó módon illeszkedik az évfordulóhoz kapcsolódó nemzetközi konjunktúrába: a konferenciák, műsorok, podcastok, tanulmánykötetek és új kiadások sorába. Bár a számos helyen javított magyar szöveget csak a magyar olvasók élvezhetik, az új borítót Váradi Zsolt munkáját bárki megcsodálhatja. A 2012-es kiadáshoz képest az újrakiadás szövegébe olyan javítások kerültek, amelyek tovább erősítik a szöveg következetességét, konzisztenciáját. Eredetileg is több száz tételes, folyamatosan bővített glosszárium segítette a fordítócsoportot a szöveg belső kapcsolatrendszerének megőrzésében, néhány pont viszont azóta még változtatásra szorult, köszönhetően az olvasók figyelmének is. A gazdag rétegzettségből – mint azt már Hamvas Béla is megérezte – magának az életnek a gazdagsága tekint vissza olvasójára. És minél inkább elmélyedünk az Ulysses szövegében, annál jobban érvényesül két legfontosabb értéke: a humora és a humánuma.

„Az Ulysses, mint maga a szerző mondja: minden. Tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz, filozófia. Szintézis. Az egész világ a maga rendezett rendszertelenségében, vagy rendszertelen rendezettségében, felbontva, összefoltozva, ahogy egy hétköznapi ember agyán átcsurog; felidéz átélt, olvasott, hallott gondolatokat és képzeteket, aztán eltűnik, de nem nyomtalanul, mert újra feltűnik, mint szín vagy részlet, vagy ha szín és részlet volt, mint mozgató erő vagy központi probléma.” (Hamvas Béla, 1930) 

Kappanyos András A legújabb Ulysses – egy fordítás története című írása a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Újvidéki Tagozata és a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2021. június 22–23-án közös konferenciát rendez 

Kisebbség az irodalomban 

címmel, amely az Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztálya és az Újvidéki Egyetem több évtizedes konferenciasorozatának újabb állomása. 

Helyszín:
a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia
Újvidéki Tagozatának székháza (Újvidék, Nikola Pašić utca 6.) 

A konferencia programja letölthető.

A Lendület ‒ Hosszú Reformáció Közép- és Kelet-Európában (1500‒1800) Kutatócsoport június 22-én, kedden tartotta a Centre for Reformation Studies ünnepélyes megnyitóját a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében. 

Közreműködött:

Kecskeméti Gábor, intézetigazgató, BTK Irodalomtudományi Intézet

Tóth Zsombor, kutatócsoport-vezető, MTA BTK Lendület ‒ Hosszú Reformáció Közép- és Kelet-Európában (1500‒1800) Kutatócsoport 

Kecskeméti Gábor megnyitó beszédében felidézte a Centre de Recherche de la Renaissance (Reneszánsz-kutató csoport) létrehozását Irodalomtudományi Intézetben, valamint hangsúlyozta a kutatóközpontok tudománypolitikai jelentőségét. A reformációkutató központot Tóth Zsombor mutatta be. Az új kutatási és tudománymenedzselési központ hosszútávú célja az, hogy a magyar reformációtörténeti kutatások és eredmények számára a nemzetközi tudományos környezetben kellő szakmai megjelenítést, illetve a magyar kezdeményezéseknek nemzetközi partnereket és fogadókészséget biztosítson.

A meghívó letölthető.

***

Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy az Eötvös Könyvtár átmenetileg nem látogatható, karbantartási munkák miatt a kölcsönzés (a könyvek visszavétele is) szünetel. A Klaniczay-terem csak a rendezvény idején tartott nyitva. Megértésüket köszönjük.

Nagyvárad, Partiumi Keresztény Egyetem, 2021. június 16–18. 

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 4. 

2021-ben negyedik rendezvényével folytatódik Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen 2013-ban indított, az Irodalomtudományi Intézet szakmai támogatásával zajló irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat.

Az értelmiségi karrierek kutatása az irodalom- és művészetszociológia, a társadalomtörténet, illetve a megújuló történettudomány kedvelt témája. A magyar értelmiségtörténet kutatása azonban nem fejlődött önálló tudományággá, és leginkább tematikus részkutatásokban merült fel a különböző karriermodellek feltárásának igénye. Az ezzel összefüggő kapcsolatépítési stratégiákkal leginkább a hálózatkutatás foglalkozott, az írói csoportosulásokkal kapcsolatban is új megközelítésmódot eredményezve. A konferenciasorozat az új források és forrástípusok feltárásának eredményei mellett a jelzett problémákat tematikusan megjelenítő irodalmi művek értelmezési kérdéseivel foglalkozik. 

A konferencia részletes ismertetése, programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

A korábbi konferenciák anyagából készült kötetek a reciti.hu portálon érhetők el.

A konferencia szervezői a PKE Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszékének jelenlegi és egykori, társult oktatói: Boka László egyetemi docens, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa és Biró Annamária egyetemi adjunktus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetének oktatója.
A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg, egy-egy programrésze számára pedig helyszínt biztosít a Római Katolikus Püspökség a felújított püspöki palotában, illetve az Ady Endre Emlékmúzeum. Médiapartnerként a Plusz FM nagyváradi magyar nyelvű rádió is csatlakozott a támogatókhoz.

A szervezők – az érvényes járványügyi szabályok betartása mellett – minden érdeklődőt szeretettel várnak.

A Szlovák Nemzeti Könyvtár 2021. június 8–9-én rendezte meg éves nemzetközi konferenciáját Veda a jej rozvoj v zrkadle pamiatok knižnej kultúry / Science and Its Development in the Reflection of the Book Culture (A tudomány és annak fejlődése a könyvkultúra tükrében) címmel, ahol előadást tartott a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet két munkatársa, Papp Ingrid és Tüskés Anna is. A konferencia szlovák, cseh és angol nyelven, ezúttal a virtuális térben zajlott.

A megnyitót Agáta Klimeková, a Szlovák Nemzeti Könyvtár Történeti Könyvtári Állományának és Történeti Könyvdokumentumok Igazgatási és Feldolgozási Osztályának igazgatója tartotta, aki a tudományok történeti fejlődését vázolta a 20. századig, különös tekintettel a könyvnyomtatás kialakulására, az egyházi és a magánkönyvtárak létrejöttére és a könyvhasználat általánossá válására, amelynek számos tudományos ágazat kialakulása köszönhető. A szlovák és a cseh előadások a 16. századtól a 20. századig a könyvkultúra fejlődésének szlovák vonatkozásaival foglalkoztak.

A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, Papp Ingrid a cseh könyvkultúra hatásáról beszélt a Magyar Királyság multietnikus városi közösségeiben a kora újkorban, különös tekintettel a posztilláskönyvek használatára. Több előadó foglalkozott a 16–18. századi egyházi és magánkönyvtárakkal, például Klára Komorová Melchior Krupek (1490 körül – 1580 körül) lengyel nemes 16. századi könyvtárával és Vavrinec Žeňuch a 17–18. századi munkácsi görögkatolikus püspöki levéltárral. A 19. században a tudományok professzionalizálódásával egyre nagyobb hangsúly helyeződött egy-egy tudományterületre.

Az előadók az asztronómia, az asztrofizika, a jog- és az orvostudomány témájában a Magyar Királyság területén megjelent könyveket mutatták be; például Oľga Vaneková a bécsi, budapesti és nagyszombati orvosi kar tanulói által kiadott latin disszertációkról beszélt. Több előadás foglalkozott Csehszlovákia első és második világháborút követő rendelkezéseivel, amelyek meghatározták, hogy mit és milyen tartalommal lehet kiadni. Ennek következtében nagyrészt tankönyvek és tudományos évkönyvek jelentek meg; erről tartott előadást Bronislava Navarová és Lucia Němcová.

Az angol szekcióban Papp Júlia, a BTK Művészettörténeti Intézet munkatársa Sigmund Feyerabend (1528–1590) frankfurti könyvkereskedő és kiadó könyveit elemezte az illusztrációk többszörös felhasználása szempontjából. Mona Garloff (Innsbrucki Egyetem, Történeti és Európai Etnológiai Intézet) külföldi könyvkereskedők 1680–1750 közötti bécsi és prágai tevékenységét tárgyalta. A BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, Újváriné Tüskés Anna szöveg és illusztráció viszonyát vizsgálta Bagó Márton 19. századi budai nyomdájának vallásos ponyvanyomtatványaiban. Gordana Djokovic (Belgrádi Egyetem, Könyvtár és Informatikai Tanszék) pedig a 19. században Szerbiában folytatott szlovák kiadói tevékenységet mutatta be.

A konferencia programja letölthető.

2021. december 1‒3. között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Klasszika Filológiai és Neolatin Tanszéke ad otthont az V. Neolatin konferenciának.  

A konferencia társrendezői a BTK Irodalomtudományi Intézete és az MTA-ELTE Humanizmus Kelet-Közép-Európában Lendület Kutatócsoport.

Az előző évek tematikájától eltérve az idei konferencián a latin nyelv kora újkori magyarországi helyzete kerül a középpontba, kitérve a latin nyelv oktatásának hazai történetére, a latin nyelv műveltségben, társadalomban, irodalomban betöltött szerepére, összevetve az anyanyelvi irodalommal és az ország területén született egyéb nyelvű szövegekkel. Az egyes régiók közötti átjárhatóság biztosítása is a latin nyelv egyik legfontosabb funkciójának tekinthető. Ennek jegyében a konferencia altémaként kiemelt figyelmet kíván szentelni a 15–18. századi erdélyi, Erdélyhez kötődő neolatin szövegeknek, illetve olyanoknak, amelyek Erdély szerepére, sajátosságaira, történelmére reflektálnak. Különös aktualitást ad a témának, hogy 2021-ben lesz Báthori Istvánt erdélyi fejedelemmé választásának 450. évfordulója. 

A 20 percesre tervezett előadások címét és 1000–1500 leütés terjedelmű összefoglalóját 
2021. július 15-ig a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várják a szervezők.

A részletes konferenciafelhívás letölthető.

A neolatin irodalom területén végzett kutatásokban alkalmazott digitális módszerekről rendeztek nemzetközi konferenciát 2021. április 14–16. között Digital Humanities and Neo-Latin Studies. Using Digital Methods to Dive into the Mare Magnum of Neo-Latin Literature (Digitális bölcsészet és a neolatin irodalomtudomány) címmel, amelyen a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Békés Enikő is előadást tartott. A bonni egyetemre eredetileg 2020 nyarára tervezett rendezvény most online formában valósult meg az International Association for Neo-Latin Studies és a Volkswagen Stiftung támogatásával. A szervezők Neven Jovanović (Zagráb), Marc Laureys (Bonn) és Alexander Winkler (Berlin/Halle) voltak. Az online konferenciát 2021 őszén, amennyiben a járványhelyzet is engedi, személyes jelenléttel megtartott workshop követi majd.

Békés Enikő Bibliotheca corvina digitalis – The Renaissance library of King Matthias online (Bibliotheca corvina digitalis – Mátyás király reneszánsz könyvtára online) című angol nyelvű előadásában a Bibliotheca Corvina virtuális rekonstrukcióját bemutató honlapot és a hozzá kapcsolódó tartalmakat ismertette. A honlap hosszú távú célja a Corvina könyvtár fennmaradt darabjainak lehető legteljesebb digitalizálása, illetve a Bibliotheca Corvinával kapcsolatos bibliográfia közzététele. A portál megújítása az Országos Széchényi Könyvtárban 2018. november 6. és 2019. február 10. között megrendezett A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódik, a honlap főszerkesztője, Zsupán Edina egyúttal a kiállítás kurátora is volt. Az előadás a honlap és a digitalizációs projekt kapcsán ismertette a Corvina könyvtárra vonatkozó legfrissebb kutatásokat is, ezek fókuszába nem annyira a művészettörténeti, mint inkább a filológiai és irodalomtörténeti vonatkozásokat állítva, igazodva ezzel a konferencia témájához: a digitalizáció és a neolatin stúdiumok kapcsolatához.

Az elhangzott előadások foglalkoztak többek között neolatin művek digitális szövegkiadásaival és a stilometriai módszer hasznosításával, illetve a hallgatóság számos adatbázissal és digitalizációs projekttel is megismerkedhetett, mint például a kora újkori latin nyelvű tudományos irodalmat és szerzőket Semantic MediaWiki formában feltérképező kutatásokkal, vagy a leuveni egyetem diákjainak jegyzeteit online publikáló Magister dixit projekttel. Ez volt az első olyan alkalom, ahol a digitális bölcsészet módszereit és eredményeit a neolatin szövegeken alkalmazó kutatási projektek lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.

A Bibliotheca Corvina virtuális rekonstrukcióját bemutató honlap és a Békés Enikő előadásáról készült videófelvétel megtekinthető.