A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete Digitális módszerek az irodalomtudomány támogatására címmel mesterkurzust tart a korszerű digitális módszerek alkalmazási lehetőségeiről. 

A sorozat következő online előadása:  

Magyar irodalom idegen nyelven
Demeter Tibor Bibliographia Hungaricajának adatközpontú elemzése

Előadók:

Kiséry András, docens, The City College of New York
Király Péter, szoftverfejlesztő, kutató, Göttingen eResearch Alliance 

Időpont: 2021. szeptember 21. 17:00 

Az élő közvetítés az alábbi kapcsolattal érhető el: 

Digitális mestrerkurzus
Time: Sep 21, 2021 04:45 PM Budapest
Join Zoom Meeting
https://us06web.zoom.us/j/87949356740?pwd=R3ZnaXF3cVk1V3BYSDVZWitXVzJjdz09
Meeting ID: 879 4935 6740
Passcode: 149739

 

2021. szeptember 8-án rendezték meg a Takáts Gyula és Tüskés Tibor levelezése 1959–2008 című kötet (Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2021) ünnepélyes bemutatóját a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 

A Kaposváron élt Takáts Gyula és a pécsi Tüskés Tibor levelezéséből pontos és hiteles képet kapunk a 20. század második felének több, a magyarországi irodalmi élet szempontjából fontos időszakáról, eseményéről, rendezvényéről, amelyeken szervezőként, szereplőként vállaltak szerepet. Az első ilyen folyamat a Jelenkor folyóirat indulása és működésének első hat éve, amikor Tüskés Tibor a kezdetektől a lap szerkesztőségének munkatársa, majd 1960–1964 között főszerkesztője volt. Az 1994–2000 közötti másik jelentős időszakban Tüskés a Somogy folyóirat főszerkesztői tisztét látta el, Takáts Gyula pedig a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnökeként a lap felelős kiadója volt. Takáts és Tüskés személyes életében, de irodalmi pályájukon is fontos esemény két közös külföldi utazásuk: 1977-ben Finnországba, 1983-ban pedig Bulgáriába.

A kötetet kerekasztal-beszélgetés keretében a sajtó alá rendező Fehér Zoltán, a fényképek válogatója és a könyv lektora, Tüskés Anna, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa és Lőcsei Péter irodalomtörténész mutatta be. 

Tüskés Tibor levelei a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltárában, Takáts Gyula hagyatékában találhatók, Takáts Gyula levelei egy kivétellel a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Tüskés Tibor kézirathagyatékában lelhetők fel.
Az irodalmi levelezésben említett eseményeket mintegy ötven, Tüskés Tibor hagyatékában őrzött fénykép illusztrálja. 

A 602 levelet tartalmazó, közel fél évszázadot átfogó kötet alkotói és emberi kapcsolatuk fontos dokumentuma, a szellemi felemelkedésért folytatott küzdelmük kortörténeti lenyomata, egyúttal a kultúrában, az irodalomban végbement változásokról, a korabeli kultúrpolitikáról szóló, máshol nem hozzáférhető ismeretek megosztása az olvasókkal.

Rab Gusztáv Szent Optika című regényének ünnepélyes bemutatóját 2021. szeptember 9-én tartották a kassai MaJel Rovás Központban, ahol a megjelenteket Kovács Ágnes, a központ igazgatója köszöntötte.

A kötetet előadás keretében sajtó alá rendezője, Tüskés Anna, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa mutatta be. A regényből Szabadi Emőke Katalin színész olvasott fel részleteket. 

Az 1619 szeptemberében játszódó, a kassai vértanúk témáját feldolgozó regényt Rab Gusztáv 1960-ban fejezte be, de most jelent meg először magyarul a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratok alapján.

A Szent Optika az egyetlen regény a 19–20. századi magyar irodalomban, amely feldolgozza a 17. századi kassai vértanúk témáját. Úgy ábrázolja az évszázadokkal korábbi eseményeket, hogy közben reflektál a magyarországi társadalom minden rétegét átformáló közelmúltbeli eseményekre. A vallásosság legtöbb formáját üldözték az 1950-es évek Magyarországán, így akkoriban a csodák jelensége is tabutémának számított. A regény sem magyarul, sem idegen nyelven nem jelenhetett meg Rab Gusztáv életében, és kiadásáig még halála után is majdnem hatvan év telt el, így néhány elszigetelt olvasón kívül érdemi recepciója nem volt. A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában őrzött szövegből készült kiadás a gépiratok közül az utolsó változatot veszi alapul. A közreadás döntően betűhű, kivéve a régebbi gépiratok esetében jellemző rövid és hosszú ékezeteket és a mai helyesírást követő javításokat. A szövegben előforduló régies vagy idegen szavak, mondatok magyarázata az első előfordulásnál lábjegyzetben található. 

A könyvbemutatóról szóló helyszíni tudósítás további részleteket és képeket tartalmaz.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete – a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium keretei között – őszi egyetemet hirdet 2021. október 11–15. között. A program során a digitális bölcsészet alapvető és meghatározó területeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Az online előadásokat konzultációs nap, majd projektfeladatok kidolgozása és bemutatása követi. A kurzust elvégzők a konferenciarészvételről igazolást, a képzésről oklevelet kapnak.

A jelentkezés feltételei:

folyamatban lévő MA/PhD jogviszony, önéletrajz, motivációs levél;
előnyt jelent a filológiához és/vagy digitális bölcsészethez köthető kutatási téma, szakdolgozat.

A jelentkezéseket október 1-ig a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre várják a szervezők. 

A részletes felhívás letölthető.

További információk az őszi egyetem honlapján érhetők el.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a magyarországi és határon túli egyetemek régi magyar irodalmi tanszékeivel és a korszak kutatásában érdekelt egyéb szakmai műhelyekkel együttműködve 

Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (1450‒1760 k.) 

címmel 2021. szeptember 8–11. között tudományos konferenciát rendezett Budapesten. 

A tanácskozás középpontjába a betegség, a testi és lelki szenvedés, illetve a gyógyulás és gyógyítás kérdésköre került, a konferencia a témát több szempontból, több tudományág fogalom- és eszközkészletével vizsgálta a kora újkor magyarországi irodalmában. A konferencia előadásai a filológia és az irodalomtörténet mellett eszme-, tudomány- és társadalomtörténeti, antropológiai és teológiai vonatkozások beemelésével gazdagították a szakmai diskurzust.

A konferencia programja és az előadások témáit ismertető részletes beszámoló letölthető.

Az előadásokról készült felvételek a Videotoriumban tekinthetők meg.

A konferencián készült képek a galériában láthatók.
(Helyszín: BTK Irodalomtudományi Intézet, Budapest, Ménesi út 11‒13.)

További részletek az első körlevélben olvashatók.

Az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályán alapított  
Erdődy Edit-díjat 2021-ben  

Csehy Zoltán  
nyerte el 

Arctalanság, arcadás, arcrongálás.
Önláttatási stratégiák és diszkurzusretorikák kisebbségi kontextusban 
című könyvéért (Reciti, Budapest, 2020). 

Az Erdődy Edit születésnapja alkalmáből odaítélt díj ünnepélyes átadását szeptember 14-én rendezték meg meg az Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácstermében, ahol Boka László mondott laudációt.

A 2021-ben díjazott kötet a reciti oldaláról letölthető. 
 

Erdődy Edit születésének 75. évfordulója alkalmából a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható Kappanyos András emlékező írása. 

***

Az Erdődy Edit-díjat a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának közössége az Erdődy és Szabics családdal egyetértésben évente ítéli oda olyan kortárs irodalmi, színházi vagy irodalomtudományi teljesítmény elismeréseként, amely a humor, az irónia, a szatíra, illetve a bevett evidenciákra való elfogulatlan rákérdezés eszközével a társadalmi megértés, a szolidaritás és humánum értékeit segíti érvényesülni.

A díj Erdődy Edit személyiségére és munkásságára emlékeztető
egyedi tárgy, amelyet Szabics Ágnes képzőművész – a névadó lánya – készít,
és amelyhez kísérő oklevél is tartozik.