Narrative Beginnings címmel megjelent a DeGruyter által kiadott Frontiers of Narrative Studies 2020/1-es száma, amelynek tematikus részét Hajdu Péter, intézetünk tudományos tanácsadója szerkesztette. A folyóiratszám azon előadások közül nyújt válogatást, amelyek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya által 2019. január 29–30-án tartott The Beginning / A kezdet című nemzetközi, angol és magyar nyelvű negyedik narratológiai konferencián hangzottak el. 

A konferencia tizennégy előadásának fő kérdése az volt, hogy az elbeszélő művek kezdése, bevezetése, első szavai, mondatai, részei hogyan határozzák meg a további szövegrészeket, az elbeszélő mű egészét, a narrációt, az időt, a teret és a művek egyéb sajátosságait. A Frontiers of Narrative Studiesban Kai Mikkonen főleg 19. századi regények példáin vizsgálja, hogyan határozza meg a kezdés az elbeszélés módját és a műfaji elvárásokat. Bojti Zsolt Edward Prime-Stevenson Imre: A Memorandum című, Simão Valente pedig Graham Greene The End of the Affair című regényének kezdetét, Hajdu Péter pedig Terry Pratchett korongvilág-regényeinek bevezető leírásait elemzi.

Tartalom: 
Péter Hajdu: Introduction: Of beginnings 
Kai Mikkonen: “The marquise went out at 5 o’clock”: Novel beginnings and realistic expectations 
Zsolt Bojti: Narrating eros and agape 
Simão Valente: The end of the affair: Catholic plots and sinful detectives 
Péter Hajdu: How to begin a sequel?

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont 
főigazgatója pályázatot hirdet 

„TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS (FIATAL KUTATÓ)”  
közalkalmazotti munkakörének betöltésére. 

Kutatási téma: 

Textológiai és történeti kutatások a 15–20. századi magyarországi irodalomban 

A fiatal kutató feladata, hogy részt vegyen az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete kutatásaiban, amelyek a nemzeti klasszikusok életművéből kritikai kiadások elkészítésére és/vagy jelentős alkotói életművek, kiemelkedő művek, korszakok, műfajok, motívumok irodalom- és eszmetörténeti kontextualizálására és értelmezésére irányulnak. A tanulmányozandó szövegcsoportnak a 15. századtól a 20. század végéig tartó időszakból, a magyarországi magyar, latin, német vagy szláv nyelvű irodalom köréből kell kikerülnie, a jelentkező képzettségének, felkészültségének és érdeklődésének megfelelően. A szövegek kezeléséhez magas szintű digitális jártasság szükséges. A kutató további feladata, hogy közreműködjék a magyar irodalomtörténeti szintézis kötetrészeinek, fejezeteinek megírásában és megszerkesztésében.

Pályázati feltételek:

• magyar nyelv és irodalom szakon megszerzett egyetemi végzettség, illetve a felsőoktatásról szóló törvény szerinti mesterképzésben szerzett fokozat és szakképzettség,
• legalább középfokú angol és legalább középfokú német, olasz vagy francia nyelvvizsga.
• magas szintű számítógép-felhasználói ismeretek,
• büntetlen előélet,

Előnyben részesül az a pályázó, aki modern filológiai (angol, német, olasz, francia stb. nyelv és irodalom) szakon megszerzett egyetemi végzettséggel is rendelkezik.

A pályázatoknak egy példányban 2020. július 21. napjáig kell beérkezniük kizárólag levélben.

A részletes pályázati felhívás letölthető.

A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Számítógépes irodalomtudomány című számának online bemutatóján 2020. június 24-én közreműködtek: Almási Zsolt (PPKE), Kalcsó Gyula (PIM, Eszterházy Károly Egyetem), Major Ágnes (BTK ITI), Kiss Margit (BTK ITI), Péter Róbert (SZTE). A beszélgetést Maróthy Szilvia (BTK ITI) vezette. 
A bemutatót Földes Györgyi (BTK ITI), a Helikon főszerkesztője nyitotta meg, összefoglalója a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható. 

Az irodalomtudományi kutatásokban régi ismerős a számítógép, mégis újra és újra szükséges bemutatkoznia. A most megjelent folyóiratszámban a számítógépes irodalomtudomány elmúlt fél évszázadáról és a ma legújabb technológiáiról egyaránt tájékozódhat az olvasó. A tanulmányok homlokterében a számítógépes filológia elméleti és gyakorlati kérdései állnak, valamint megjelennek a számítógépes irodalomtudomány olyan területei is, mint a távoli olvasás, a stilometria és az adatbázis-építés.

A szerkesztő, Maróthy Szilvia ismertetője a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján olvasható.

Az eseményől készült felvétel a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi szemle Facebook-oldalán elérhető.

Az utóbbi évtizedben megújult és aktivizálódott magyarországi összehasonlító irodalomtudományi kutatások újabb eredményeként, intézetünk több munkatársának közreműködésével megjelent a Kánon és komparatisztika. A kánonok többszólamúsága kelet-közép-európai kontextusban című kötet, amely a 2019 májusában a veszprémi Pannon Egyetemen rendezett nemzetközi konferencia előadásait gyűjti egybe. A kötet a konferencia szándékát megőrizve párbeszédhelyzetbe hozza a magyar irodalomtudományt a nemzetközi komparatista kutatói közösséggel. 
A könyv a két hívószóra reflektáló önálló tanulmányok mellett egyes műfajok, eszmetörténeti kategóriák vizsgálatának keretében is tárgyalja a komparatív elemzés szerepét a kánonképződés történeti és elvi folyamatainak feltárásában. A kötet tanulmányai a komparatív megközelítésmódok korszerű alkalmazását is bemutatják, hiszen a kulturális és művészeti cserefolyamatok, a többnyelvűség, az eltérő és mégis hasonló kulturális hagyományok térségi megvalósulásainak poétikai tétjeit emelik ki változatos példákkal. Az elméleti kérdésfelvetések és a különböző típusú műértelmezések között jó arányérzékkel teremtett egyensúly mellett a kötet innovatív és egyúttal továbbgondolásra ösztönző képet vázol fel a térségi kanonizációs folyamatok kelet-közép-európai kontextusának sajátosságairól.
A Kánon és komparatisztika két hívószavának kapcsolódásait nagyívű történeti-elméleti áttekintések és alapos, részletes elemzések, esettanulmányok mutatják be, és ezzel a kötet a területen az utóbbi években végzett munka szintézisét is adja. 

A tartalomjegyzék letölthető.

Ebben az évben Pálóczi Horváth Ádám kettős jubileumát ünnepeljük: januárban 200 évvel ezelőtti halálára, májusban születésének 260. évfordulójára emlékezhettünk. Ebből az alkalomból háromnapos konferenciát tervezett Szántódra és Csugóra a Lendület Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 kutatócsoport. A járványhelyzet miatt elmaradt tanácskozásra tervezett előadásokból kötet jelenik meg. A konferencia keretprogramja lett volna a Musica Historica együttes koncertje – ehelyett azonban május 11-én a kutatócsoport vezetője, Csörsz Rumen István egyedül, de több hangszerrel adott ízelítőt a polihisztor szerző 450 szöveget és dallamot tartalmazó gyűjteményéből „énekem, itthon ülve” címmel. A több mint egyórás koncert videófelvétele az előadó Facebook-oldalán elérhető.

Pálóczi Horváth Ádám irodalmi munkássága mellet egyházi tisztviselő, mérnök, földmérő és térképész volt, illetve jogi végzettséggel is rendelkezett, röpiratokat írt, tudósok és kultúrapártolók barátjaként részt vett a közéletben, és Csokonai Vizét Mihály mentorának is tekinthető. Korának egyik legismertebb költőjeként jó barátságban állt Kazinczyval is. Sokoldalú tehetségét a Felfedezett titok című regény, színdarabok, térképek, közmondásgyűjtemény, nyelvészeti és őstörténeti tanulmányok is bizonyítják. Az Ó és új, mint-egy ötöd-félszáz énekek, ki magam csinálmánya, ki másé című művében szereplő 450 darab fele Pálóczi saját verse saját vagy máshonnan átvett dallamokra, a másik fele pedig a XVIII–XIX. századi közköltészetből, illetve más költőktől való; néhány szöveget népköltési eredetűnek tarthatunk. Egyszerű kottaírása ellenére a gyűjtemény a magyar és közép-európai énekhagyomány fontos forrása.

2020. május 18-án, hétfőn 17:00 órától Az adatbőség zavarai: sajtótörténeti kutatások és a digitalizáció címmel tartott online műhelykonferenciát A magyar irodalom politikai gazdaságtana MTA-Lendület Kutatócsoport. Résztvevők: Bezeczky Gábor, Kokas Károly, Rózsafalvi Zsuzsanna, Szajbély Mihály és Maróthy Szilvia. A beszélgetést Császtvay Tünde vezette. 

Az eszmecsere alapötletét az a tapasztalat adta, hogy a digitálisan elérhető források gyarapodása újabban olyan adatbőséget tár a sajtótörténészek vagy a sajtótörténettel foglalkozó irodalomtörténészek elé, amely akár zavarólag is hathat a kutatás ökonómiájára. Az adatok bősége bizonyos kutatási problémákat megoldhat, egyúttal azonban újakat is létrehozhat. A felkért előadók ezeket a kérdéseket járták körül a maguk kutatási területén.

Az érdeklődők  a rendezvényt élő adásban követhették a kutatócsoport Facebook-oldalán.

További részletek és az előadások összefoglalói a kutatócsoport honlapján olvashatók.

A beszélgetéshez kapcsolódó, előzetesen felvett előadások megtekinthetők a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Videotoriumában.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A Reciti Kiadó gondozásában Le­írás: el­mé­let, iro­da­lom, kép címmel megjelent a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2017. november 16–17-én rendezett komparatisztikai konferencia anyagából készült tanulmánykö­tet (szerkesztői: Hajdu Péter, Kálmán C. György, Mekis D. János és Z. Varga Zoltán). 
A több mint har­minc írá­s egy­szer­re el­mé­le­ti és tör­té­ne­ti kér­dé­se­ket érint­ve iz­gal­mas elem­zé­se­kkel mutatja be a le­írás vál­to­za­tos meg­je­le­né­se­i­t a mo­dern ma­gyar iro­da­lom­ból, a vi­lág­iro­da­lom­ból, a szín­ház­ból, a film­ből és a kép­ző­mű­vé­szet­ből vett mű­vek vizs­gá­la­tán ke­resz­tül. A kötetben megjelent tanulmányok nemzetközi és művészeti ágak közötti kontextusban is vizsgálják a leírás mint elbeszéléstani kategória alakulását, jellegzetességeit és hatását. 

Előzmények: 
A konferenciáról készült beszámoló, a konferencia programja és fényképei letölthetők.

„Az elbeszélő nem magyaráz, nem kommentál [...], hanem teremt: a semmiből valamit, a nemlétből létet; a végtelen, ijesztő űr helyébe egy belakható, átjárható és megismerhető mikrokozmoszt állítva. [...] A regényteremtés csak ezzel a nyelven, szón túli beszéddel lehet valóban teljes, ez az erős, fals hang zeng tovább az olvasóban akkor is, ha becsukta a könyvet; ez az egyszeriség és teljesség, nem befejezettség és lezártság, hanem a regény végtelen tágasságának, nyitottságának a hangja.”

Ma 70 éve, 1950. április 14-én született Esterházy Péter. Rá emlékezve közöljük most a Hrabal könyve című regényéről első megjelenésekor, 1990-ben készült írást, amely Erdődy Edit A lélek színpadán című kötetében olvasható újra, és felidézzük James Joyce-ról folytatott beszélgetését Kappanyos Andrással a Kalligram 2008. júniusi számának tematikus összeállításából.