Reneszánsz osztály



Az osztály története

Az osztály története

Az osztály rövid története

A Reneszánsz osztály jelenlegi nevét 1970 óta viseli. Elődjének tekinti mindazokat a formációkat, amelyek a régiség feltárására az 1956. január 2-től működő Irodalomtörténeti Intézetben jöttek létre. Már abban az évben megalakult a Régi Magyar Irodalmi Osztály, Gerézdi Rabán vezetésével, a középkortól a 18. század közepéig terjedő időszak kutatására. Az új intézet első és legfontosabb feladata a magyar irodalomtörténet új, minden korábbinál részletesebb, a jelenkorig terjedő összefoglalásának elkészítése volt. Az előkészítésben és a fejezetek megírásában a régi magyar irodalom kutatói is rész vettek. A korszak tudománypolitikája nem támogatta a múlt felé fordulást, így 1962-ben megszüntették a Régi Magyar Irodalmi Osztályt. Mindazonáltal az osztály és a külső közreműködők munkája megtestesült a hatkötetes szintézis 1964-ben megjelent első két kötetében. A régiség kutatására az évtized végén sikerült ismét szervezeti keretet teremteni. Az 1969-ben Klaniczay Tibor vezetésével megalakult Reneszánsz-kutató Csoport 1970-től működik Reneszánsz Osztályként. Klaniczay 1974-től Varjas Bélával közösen vezette az osztályt Varjas nyugdíjba vonulásáig, 1981-ig. Klaniczay halála (1992) után Jankovics József lett az osztályvezető; miután nyugdíjba vonult, 2015-től Kecskeméti Gábor.

 

Osztályvezetők és meghatározó jelentőségű munkatársak

Gerézdi Rabán (1914–1968; a Régi Magyar Irodalmi Osztály vezetője 1956–1962)

1929-től papnövendék, 1933-tól a veszprémi hittudományi főiskolán tanult. 1937-ben belépett a bencés rendbe, szerzetesi neve Rabán. 1938-tól a budapesti egyetem hallgatója, Horváth János tanítványa. 1941-ben kilépett a rendből; 1942-ben magyar–latin szakos tanári, 1943-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1945-től az Országos Széchényi Könyvtárban, 1948-tól a Budapesti Egyetemi Könyvtárban dolgozott, a kézirattár vezetője. 1956-tól az Irodalomtörténeti Intézet munkatársa. Kandidátus (1963).

Fő kutatási területe a középkori és a reneszánsz kori magyar irodalom. Kiadta Janus Pannonius válogatott verseit (1953), Székely István világkrónikáját (1960). Számos fontos tanulmánya mellett (Egy magyar humanista: Váradi Péter, 1942; Az erazmista Komjáti Benedek, 1944; Aldus Manutius magyar barátai, 1945; Irodalmi nyelvünk kialakulása, 1948, Nagyszombati Márton, 1958…) monografikus formában dolgozta fel a Mohács előtti magyar nyelvű világi költészetet (A magyar világi líra kezdetei, 1962). Utolsó éveiben Balassi Bálinttal foglalkozott, de a tervezett szintézisből csak az életút vázlatát adhatta közre (Kritika, 1967).

„Régi és legújabb egyformán érdekelte. A költészet, az irodalom folyamatát kezdetektől máig egységes egésznek tudta. Sohasem tévesztette szem elől, hogy az irodalomtörténész feladata ennek a folyamatnak valósághű kibontása, tudatosítása és továbbadása. Ezért izgatták a legapróbb részletkutatások is: a nagy összefüggések feltárásához bennük találta meg a kulcsot.” (Varjas Béla)

Klaniczay Tibor (1923–1992; osztályvezető 1970–1992; 1974–1981 között Varjas Bélával közösen)

1945-ben, Eötvös-kollégistaként, a budapesti egyetemen Horváth János tanítványaként magyar–olasz szakon szerzett diplomát. 1949-től egyetemi adjunktus, 1953-tól docens. 1955-ben Kossuth-díjat kapott. 1965-től az MTA levelező, 1979-től rendes tagja.

1953 őszén, az MTA I. Osztályának frissen kinevezett titkáraként kezdte meg az Irodalomtörténeti Intézet szervezését, amely 1956. január 2-án kezdte meg működését. Szakmai tekintélyének köszönhette azt a presztízst és tudományirányítási pozíciót, amelynek nagy hasznát vehette a kultúrpolitikai küzdelmek során. Az intézet Tudományos Tanácsának titkára és az intézet igazgatóhelyettese, 1984-től igazgatója.

Kezdeményezésére jöttek létre az intézet legfontosabb kiadványsorozatai: a Régi Magyar Költők Tára 17. századi sorozata, a Humanizmus és Reformáció, a Studia Humanitatis és a Zrínyi-könyvtár. A hatkötetes magyar irodalomtörténet (a „Spenót”) első két kötetét (1964) ő szerkesztette. 1958–1967 között az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztője volt. 1969-ben létrehozta a reneszánszkutató-csoportot.

A nemzetközi kongresszusokon rendszeresen képviselte a magyar irodalomtudományt, és ezt munkatársaitól is elvárta. Több nyelven kiadták számos könyvét és a szerkesztésében készült magyar irodalomtörténeti kézikönyvet.

Szervezőmunkájának eredményeként 1977-ben megalakult a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (2002-től Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság), amelynek élete végéig a főtitkára volt. Megszervezte az Új magyar irodalmi lexikon elkészítését és kiadatását, a szerkesztőbizottság elnöke volt.

Irányította a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtörténeti Társaság (AILC) reneszánsz köteteinek munkálatait (a francia André Stegmann-nal és a kanadai Eva Kushnerrel együtt). Tagja volt több külföldi szakfolyóirat szerkesztőségének (Canadian Review of Comparative Literature, Revue de Literature Comparée), tudományos egyesületeknek (Medieval Academy of America, Nemzetközi Italianisztikai Társaság). 1967–68-ban a párizsi Sorbonne, 1975–79-ben a római La Sapienza egyetem vendégtanára. A tours-i egyetem díszdoktorává választották.

Szerteágazó textológiai és filológia munkássága a mai napig meghatározó. A középkorról, humanizmusról, reformációról, manierizmusról és barokkról szóló tanulmányai alapozták meg 1772 előtti irodalmunk modern földolgozását és nemzetközi összefüggésekbe ágyazott értelmezését. Irodalomtörténésznek tartotta magát, de nélkülözhetetlennek tartotta, hogy az irodalomtörténet-írást figyelembe vegye a rokon területek kutatási eredményeit. Zrínyi Miklós életművéhez többször is visszatért.

Az MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság halálának tízedik évfordulóján létrehozta a róla elnevezett díjat, emléket állítva Klaniczay Tibor kiemelkedő, interdiszciplináris jellegű tudományos és tudományszervezői tevékenységének.

Varjas Béla (1911–1985; osztályvezető 1974–1981 között, Klaniczay Tiborral közösen)

1934-ben a budapesti egyetemen magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett. Eötvös-kollégistaként Gombocz Zoltán és Horváth János tanítványa volt. 1935-től az Országos Széchényi Könyvtárban gyakornok, majd könyvtárnok, főmunkatárs, főigazgató-helyettes, 1949-től 1957-ig főigazgató volt. Közben 1941–45-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a bölcsészettudományi karok referenseként dolgozott. 1946–1957 között szerkesztette a Magyar Könyvszemlét. 1948–53-ban az egyetem Könyvtártudományi Tanszékének vezetője. 1957-től, miután főigazgatói tisztségéből leváltották, az Irodalomtudományi Intézet munkatársa, főmunkatársa, osztályvezetője, majd tanácsadója lett. 1959-ben elindította és szerkesztette a Bibliotheca Hungarica Antiqua sorozatot. 1981-ben ment nyugdíjba. Az irodalomtudomány kandidátusa (1952), doktora (1978).

16–17. századi irodalommal, magyar könyv- és nyomdatörténettel, textológiával foglalkozott. Nevéhez fűződik a legrégebbi fennmaradt Balassi-kiadás fölfedezése és hasonmás megjelentetése (1941), amely fordulatot jelentett a régi magyar szövegek vizsgálatában. A Petőfi-kritikai kiadással (1951) megindította az Akadémia korszerű textológiai programját. Kritikai kiadásban tette közzé a 17. századi szombatos énekköltészet teljes anyagát (1970). Élete fő művének A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei (1982) című monográfiáját tekintik, amelyben az irodalom intézményeinek, az irodalmi életnek a szerepét kíséreli meg egyeztetni komparatisztikai és művészetszociológiai szempontokkal.

Jankovics József (1948–; osztályvezető 1992–2015)

1972-ben Szegeden magyar–angol szakos tanári oklevelet szerzett. 1972-től a Kortárs munkatársa, majd olvasószerkesztője. 1976–77-ben a Nagyvilág, majd a Mozgó Világ olvasószerkesztője. 1978-tól az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1992-től a reneszánsz osztály vezetője, 2004–2013 között igazgatóhelyettes. 2015-től nyugdíjas. 1977-től a Hungarológiai Értesítő szerkesztője, 1984-től 2001-ig felelős szerkesztője, 1989–2013 között a Hungarian Studies szerkesztője, 1992-től a Humanizmus és Reformáció sorozatszerkesztője; a Szivárvány (Chicago–Bp.) olvasószerkesztője, majd a lap megszűnéséig, 1998–ig főmunkatársa. Részt vett az RMKT 17. századi sorozat 14. kötetének sajtó alá rendezésében. Számos tanulmánykötet szerkesztésében működött közre. 1984-től a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság főtitkárhelyettese, 1991-től 2006-ig főtitkára. Kandidátus (1989).

Fő kutatási területe a 17. századi prózairodalom és epikus költészet, emellett a 20. századi és kortárs magyar irodalommal (Babits Mihály, Esterházy Péter, Mészöly Miklós…) is foglalkozik.  Kiadta Bethlen Miklós útinaplóját (Kulcsár Péterrel, 1981) és leveleit (1987), Vörösmarti Mihály megtérésének históriáját (Nyerges Judittal, 1992), Bethlen János Erdély-történetét (Nyerges Judittal, P. Vásárhelyi Judittal, 1993) és Bethlen Farkas Erdély-történetét (1–5, 2000–2010). Kritikai alaposságú kiadványsorozatban, alapvető fontosságú kísérőtanulmányokkal tette közzé Gyöngyösi István költői életművét, leveleit és iratait (Nyerges Judittal, 1998–2017), sok helyen felülírva a Gyöngyösi-filológia korábbi eredményeit.

Kecskeméti Gábor (1965–, osztályvezető 2015–)

1989-ben magyar–történelem szakos oklevelet szerzett az ELTE-n, majd az egyetem régi magyar irodalomtörténeti tanszékén tanított. 1992-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. 2013-tól az intézet igazgatója, 2015-től osztályvezető. 1997-től oktat a Miskolci Egyetemen; 2005–07-ben tanszékvezető, 2007-től a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet igazgatója, 2009-től az Irodalomtudományi Doktori Iskola tanácsának elnöke. 1995-től az Universitas Könyvkiadó Historia Litteraria c. sorozatának társszerkesztője. 1996-tól az Irodalomtörténeti Közlemények felelős szerkesztője, 2016-tól főszerkesztője; 2004–2010 között a Camoenae Hungaricae felelős szerkesztője. A készülő új magyar irodalomtörténet főszerkesztője. Számos tudományos bizottság, társaság, tanács és kuratórium tagja, társelnöke és elnöke. Az irodalomtudomány kandidátusa (1997), doktora (2008), az MTA levelező tagja (2016). Tarnai Andor-díjas (2009), az MTA-MAB Kitüntető Tudományos Díj (2012) és az Eötvös Collegiumért emlékérem (2016) birtokosa.

Kutatási területe a régi magyar irodalomtörténet mellett a kora újkori eszmetörténet, a textológia, a filológia, a digitális irodalomtudomány. Kritikatörténeti munkásságát a prédikációkhoz kapcsolódó elméleti megfontolások és a praeceptum-irodalom vizsgálatával kezdte, majd a régiség irodalmi gondolkodásának egyre tágabb összefüggéseire fordította és fordítja figyelmét, különös tekintettel az egyes korszakok mentalitástörténeti, tudományelméleti jellemzőire (Prédikáció, retorika, irodalomtörténet: A magyar nyelvű halotti beszéd a 17. században, 1998; „A böcsületre kihaladott ékes és mesterséges szóllás, írás”: A magyarországi retorikai hagyomány a 16–17. század fordulóján, 2007). Szövegkiadói tevékenységével párhuzamosan a filológia és a textológia elméletével és történetével is foglalkozik. Kidolgozta a történeti kommunikáció elméletét, ami a készülő irodalomtörténeti kézikönyv szemléleti és módszertani alapjául is szolgál. Bene Sándorral közösen határozták meg az egész vállalkozás alapelveit és szerkezetét.

Komlovszki Tibor (1929–1996)

1952-ben magyar–történelem szakon végzett az ELTE-n. 1951-től előadó az egyetem tanulmányi osztályán, 1953-tól a régi magyar irodalomtörténeti tanszéken tanított. 1969-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. 1954-től részt vett az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztésében; 1971-től 1992-ig, majd 1994–96-ban felelős szerkesztő. 1969-től a Reneszánsz Füzetek szerkesztője. 1994-től nyugdíjas. Az irodalomtudomány kandidátusa (1991), doktora (1993).

Kutatási területe a magyar reneszánsz költészet, főként Balassi Bálint és Rimay János munkássága, különös tekintettel a stilisztikai kérdésekre. Több válogatást rendezett sajtó alá a korszak epikus (Széphistóriák, 1976) és lírai költészetéből (Magyar költők, 17. század, A kuruc kor költészete, 1990; Janus Pannonius és Balassi Bálint költeményei, 1993; A 17. század költői, 1993). A Balassi-vers karaktere (1993) című tanulmánykötete fontos adalék az életmű értékeléséhez.

Az ItK szerkesztőjeként meghatározó szerepet töltött be a kutatási eredmények közzétételében. Kulcsár Péter így emlékezett rá: „[…] arra a különös tapintatra gondolok, amelynek köszönhetően évtizedek alatt is alig akadt valaki, aki a szerkesztői szigor, bírálat, korrekció vagy akár a visszautasítás miatt végletesen megsértődött volna. Mert a szerkesztői kéz egyúttal nagyon kemény volt és vitathatatlan igazságot osztott. Ezt kicsik, nagyok, fiatalok, öregek egyaránt elismerték. Azt hiszem, joggal mondhatom, hogy Komlovszki Tibor a szerkesztői hivatásra született, olyan elhivatottsággal és képességekkel, amelyek tökéletesen alkalmassá tették erre. Ha valaki felméri életművét, csak a legnagyobb tisztelettel tekinthet az ItK-nak arra a 42 kötetére, amely az ő gondoskodó keze nyomát viseli.”

Pirnát Antal (1930–1997)

A budapesti egyetemen 1953-ban szerzett magyar–latin szakos tanári oklevelet. 1956-tól az Irodalomtörténeti Intézet munkatársa; 1992-ben vonult nyugdíjba. 1990-től a JPTE irodalomtörténeti tanszékének egyetemi tanára. 1976–1992 között a Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum szerkesztője. Az irodalomtudomány kandidátusa (1959), doktora (1985).

Fő kutatási területe a 16. századi eszmetörténet, különös tekintettel az antitrinitárius mozgalmakra; továbbá a reformáció egyháztörténete, a 16–17. század magyar és latin nyelvű irodalma. Az 1950-es években Kolozsvárt számos értékes kéziratot fedezett föl. Könyve (Die Ideologie der Siebenbürger Antitrinitarier in der 1570-er Jahren, 1961) élénk nemzetközi visszhangot keltett. A reneszánsz irodalomelmélet kérdéseiről írott tanulmányai alapvető jelentőségűek. Akadémiai doktori értekezése (Balassi Bálint poétikája, 1996) ugyancsak nélkülözhetetlen a téma vizsgálatához.

Életműve ritka példa arra, hogy a kutató személye és a kutatás tárgya milyen szorosan összefonódhat: „[…] érzelmileg is azonosult a máglyán vagy börtönök mélyén elpusztult hajdani eretnekekkel; a velük való foglalkozás, hit és ráció összeegyeztetésének kísérlete igen mély személyes azonosulást váltott ki belőle. […]  Egy-egy éjszakába nyúló szimpózium résztvevőjeként az ember kiszakadt az adott térből és időből, és valahol Erdélyben bolyongott 1570 körül, a Gerendiek birtokán vagy Kolozsvárott.” (Szörényi László)

Stoll Béla (1928–2011)

A budapesti egyetemen szerzett magyar–könyvtár szakos oklevelet. 1953-tól az Irodalomtörténeti Dokumentációs Központ, 1956-től az Irodalomtörténeti Intézet munkatársa, 1993-ban nyugalomba vonult. Az irodalomtudomány kandidátusa (1986), doktora (1994). Akadémiai díjas (1973).

Legnagyobb szakmai tekintélyt textológusként szerzett, a régi magyar költészet szöveghagyományozódásának kutatásával. A Régi Magyar Költők Tára 17. sz.-i sorozatának 11 kötetét szerkesztette (az első 3 kötetet Klaniczay Tiborral). A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542–1840) több átdolgozásban is megjelent (1963, 2002, 2004). Kiadta Balassi Bálint (1974) és József Attila (1984, 2005, kritikai kiadás) összes verseit és leveleit (2006). Hitt a régiség és a modernség szoros összefüggésében. Szilárd meggyőződése volt, hogy nincs szövegkiadás alapkutatás nélkül. Elvi jelentőségű tanulmányokban tisztázta a műköltészet, a közköltészet és a népköltészet viszonyát, továbbá a magyar irodalom szövegkritikai problémáit. Legfinomabb megfigyelései az általa készített, illetve lektorált kritikai kiadások jegyzeteiben rejtőznek.

„»A szövegkritikus tevékenységének lényege: hibák keresése.« […] Aki ezt fő foglalkozásban, egy egész hosszú életen keresztül űzi, az vagy megutálja a világot, vagy elnéző jóindulattal, a szelídtől a kötözködőig terjedő iróniával fogja szemlélni. Stoll az utóbbit tette. Az efféle magatartásnak van azonban egy alapkövetelménye: nem szabad sokat és nagyot akarni, nem szabad ambiciózusnak s így irigynek sem lenni.” (Bojtár Endre)

Szörényi László (1945–)

1968-ban az ELTE-n szerzett latin–görög–iranisztika szakon oklevelet, majd az Irodalomtudományi Intézet munkatársa lett. 1973-tól a JATE adjunktusa, 1983-tól docense, 1997-től egyetemi tanár. 1980–81-ben Firenzében a Villa I Tatti, 1986-ban New Yorkban a Columbia egyetem ösztöndíjasa. 1991–1995 között római és máltai magyar nagykövet. Hazatérése után az Irodalomtudományi Intézet kritikatörténeti munkacsoportjának vezetője, 1996-tól 2012-ig az Irodalomtörténeti Közlemények főszerkesztője, az intézet igazgatóhelyettese, 1997–2012 között igazgatója.

Számos magyar és külföldi társaság, egyesület, bizottság és kuratórium tagja; A Neolatin Tanulmányok Nemzetközi Társaságának (International Association for Neo-Latin Studies) 2002–2006-ban másodalelnöke, 2009-től kuratóriumi tagja. Ő szervezte 2006-ban Magyarországon a Társaság XIII. világkongresszusát. Több folyóirat (Vigilia, Magyar Napló, BUKSZ…) állandó munkatársa és szerkesztőbizottságának tagja.

Az irodalomtudomány kandidátusa (1982), doktora (2000), a Magyar Művészeti Akadémia tagja (2018). Toldy Ferenc-díjas (1990), Széchenyi Emlékéremmel tüntették ki (1991), megkapta az Olasz Köztársasági Érdemrend parancsnoki fokozatát (Róma, 2002), Arany Páfrány- (Bologna, 1994), József Attila- (1999), Széchenyi-díjas (2011).

Fő kutatási témái: a görög és a római eposz recepciója a magyar irodalomban; a kódexirodalom; a magyarországi humanizmus kezdetei és Janus Pannonius; Mátyás király; olasz–magyar kapcsolatok a középkorban, a reneszánsz, a barokk és a felvilágosodás korában; a magyar humanizmus, reneszánsz és barokk eszmetörténete és poétikája; Zrínyi Miklós; II. Rákóczi Ferenc; a magyarországi és közép-európai jezsuita kultúra a barokk korban; a magyarországi eposz műfajtörténete; a klasszikus magyar irodalom (Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai); a 20. századi magyar regény; a retorika elmélete és története; filmesztétika; kortárs magyar irodalom. A nyolcvanas évek közepétől személyes hangú szépprózai írásai is megjelennek. Publicisztikai és ismeretterjesztő tevékenysége is jelentős, rádiós és televíziós műsorok gyakori szereplője.

A reneszánszkutatásról

A reneszánszkutatás szervezetten 1969-ben indult meg, amikor létrejött a Reneszánsz-kutató Csoport, mely 1970-től osztályként működik. Gerézdi Rabán vezetésével már 1956-ban megalakult a Régi Magyar Irodalmi Osztály, amely a középkortól a 18. század közepéig terjedő időszak vizsgálatát tűzte ki feladatául. E munkaközösség fő munkája az irodalomtörténeti kézikönyv 1964-ben megjelent első két kötetének megírása, valamint a Régi Magyar Költők Tára (RMKT) 17. századi sorozatának és a Bibliotheca Hungarica Antiqua című hasonmássorozatnak a megindítása volt. Ezekhez több egyéni monográfia is járult. 1962-ben a Régi Magyar Irodalmi Osztály áldozatul esett a múlt kutatását háttérbe szorító tudománypolitikai megfontolásoknak. Az így keletkezett űrt sikerült később a Reneszánszkutató Osztály megszervezésével betölteni.

Az új osztály vezetője Klaniczay Tibor lett – 1973 és 1981 között Varjas Bélával közösen. Klaniczay Tibor halála (1992) után az osztály irányítását Jankovics József vette át. Az osztály feladata elsősorban a magyar reneszánsz irodalom kutatása, ezt azonban – az európai reneszánszra kitekintve – összehasonlító módszerrel végzi, s törekszik a munka interdiszciplináris kiszélesítésére, főleg a vallás-, eszme-, mentalitás- és művelődéstörténet vonatkozásában. A reneszánsz fogalmát tágan értelmezi, belefoglalva nemcsak a humanizmust, hanem a reformációt is, s kutatásait kiterjeszti a kései középkorra és a korai barokkra is. Az osztálynak mintegy 8–10 állandó munkatársa van, de részt vesz a kutatásban számos más intézményben dolgozó szakember, valamint néhány ösztöndíjas is. E tágabb kör részvételével havonta egy-egy felolvasóülésre, évente pedig egy többnapos konferenciára kerül sor. Az előadók és résztvevők között gyakran üdvözölhetünk külföldi vendégeket, köztük a nemzetközi reneszánsz-kutatás kiválóságait.

A reneszánsz program keretében szövegkiadások és különböző monográfiák, illetve tanulmánykötetek készülnek. A sorozatok gyakorlatilag lefedik az egész osztály tevékenységét, s külső munkatársakat is foglalkoztatnak: a teljes szakmából kerülnek ki szerzőink. A már említetteken kívül megjelent az idegen nyelvű Studia Humanitatis tanulmányköteteket publikáló sorozata. A Humanizmus és reformáció sorozat tanulmányokat és monográfiákat közöl, 2014-ben jelent meg 35. kötete. Szövegkiadásokat illetően két nagy vállalkozés is beindult, illetve folytatódott. A neolatin irodalom szövegeit kiadó Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum új sorozata már a 16. kötetig jutott el, benne Dudith András leveleinek hatalmas szövegkorpuszával. Ugyanakkor – több évtizedes kihagyás után – a Régi Magyar Költők Tára XVI. századi sorozatának folytatása is elkezdődött, s már négy kötete napvilágot látott. A sorozatoktól függetlenül is jelennek meg az osztály tagjaitól monográfiák és szövegkiadások.

A Reneszánszkutató Osztály számos külföldi intézménnyel tart fenn kapcsolatot, közülük a legfontosabb a velencei Fondazione Giorgio Cini és a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek. Megalakulása óta tagja a Fédération Internationale des Sociétés et Instituts pour l’Étude de la Renaissance-nak, és rendszeres adatszolgáltatója a nemzetközi szervezet égisze alatt készülő Bibliographie internationale de l’Humanisme et de la Renaissance-nak, valamint a Scholars of Early Modern Studies című adattárnak. Részt vállalt az AILC által irányított Histoire comparée des littératures de langues européennes című vállalkozásból, s egyik irányítója és szervezője lett a reneszánsz irodalmat tárgyaló négy kötet munkálatainak. 

A Reneszánsz Osztály konferenciái (1970–2018; összeállította: Sántha Teréz)

Az 1969 és 2018 között tartott összes felolvasóülés listája (összeállította: Sántha Teréz)

 

Részvétel a felsőoktatásban

Az Reneszánsz Osztály tevékenysége szorosan összefonódik a felsőoktatással: számos egykori és jelenlegi munkatársa tartott és tart szemináriumokat, előadásokat különböző hazai és külföldi intézményekben mind graduális, mind posztgraduális szinten. A néhai kollégák közül Klaniczay Tibor külföldön (Párizs, Sorbonne, 1967–1968; Róma, La Sapienza 1975–1979), Pirnát Antal itthon (PTE, 1990–1997) volt vendégprofesszor. Az osztály jelenlegi munkatársai közül a leghosszabb ideje Szörényi László vesz részt a felsőoktatásban: 1973 óta tanít Szegeden, immár professzor emeritusként.

A posztgraduális tanulmányokat segítették elő azok az ösztöndíjak, amelyek révén egy-egy kandidátusi értekezés az osztályon folyó munkához kapcsolódva készülhetett el. A tudományos minősítés újabb rendszerében szinte mindenki részt vesz valamilyen formában: témavezetőként, opponensként, doktori szigorlat vagy nyilvános védés bizottságának tagként PhD- és akadémiai doktori eljárásokban. Több felsőoktatási intézmény vezető oktatói a Reneszánsz Osztály munkatársai közül kerültek ki.

Az osztály szervezésében megvalósuló mesterkurzusok célközönsége a doktori képzésben résztvevő hallgatók. Az egy-egy hetes foglalkozásokra pályázat útján lehet jelentkezni. A mesterkurzusok fő célja, hogy az osztály tagjai által ismert és gyakorolt tudományos diskurzusba bevonja a fiatalságot is, és tutoriális keretek között párbeszédet teremtsen a kutatók és egyetemi hallgatók, leendő kutatói generációk között. Az intenzív műhelymunka során a hallgatók a Reneszánsz Osztály munkatársai közreműködésével az egyetemi képzésüket kiegészítő módszertani, forráshasználati, tudománytörténeti jártasság elsajátítására kapnak lehetőséget, és szakmai újdonságokról is értesülhetnek. A mesterkurzus struktúrája a képzésre és a szakmai dialógusra helyezi a fő hangsúlyt: a háromnapos (hétfő‒szerda) intenzív, előadásokból és szövegelemző szemináriumokból álló képzés után a diákok szakmai bemutatkozása következik, ahol minden hallgató ismerteti kutatási projektjét, ezeket közös megbeszélés és értékelés követi. A rendezvény ezen záróeseménye nyitott minden érdeklődő számára.

Az eddigi mesterkurzusok

  • Hosszú reformáció és a litterae irodalomtörténet-írása. A magyar reformáció irodalomtörténete az ötszázadik évforduló (1517‒2017) kontextusában, 2017. május 22‒26.
  • A rendezvényre az EMMI Reformáció Emlékbizottságától nyertünk támogatást (160 000 HUF). Az előadók a megjelölt témakör irodalom- és eszmetörténeti, illetve módszertani és textológiai szempontú kifejtésével mutatták be a reformáció és a litterae komplex összefüggéseit.

Beszámoló:

http://iti.btk.mta.hu/hu/39-esemenyek/361-hosszu-reformacio-es-a-litterae-irodalomtortenet-irasa

  • 1618‒2018. A harmincéves háború hatása irodalmunkra, 2018. június 18‒22.
  • A Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiumának támogatásával (a NKA 107107/00094 azonosító számú pályázat segítségével) valósult meg (849 500 HUF). Tudományos célja az volt, hogy megvizsgálja a műfaj- és stílustörténeti kutatásokra alapozott irodalomtörténeti tipológia érvényességét a négy évszázaddal ezelőtti történeti események fényében.

Rövid híradás:

http://iti.btk.mta.hu/hu/2-egyeb/531-1618-2018-a-harminceves-haboru-hatasa-irodalmunkra-mesterkurzus

Képek: http://iti.btk.mta.hu/hu/intezet/galeria/543-2018-0618-22-mesterkurzus

Külföldi kapcsolatok

A Reneszánsz Osztály nemzetközi kapcsolatai egyrészt a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság szervezésében működnek, másrészt különböző külföldi szervezetekkel együttműködve. Az osztály megalakulása óta tagja a Fédération Internationale des Sociétés et Instituts pour l’Étude de la Renaissance-nak, és rendszeresen szolgáltat adatokat a nemzetközi szervezet égisze alatt készülő Bibliographie internationale de l’Humanisme et de la Renaissance-nak, valamint a Scholars of Early Modern Studiesv című adattárnak. Részt vállalt az AILC által irányított Histoire comparée des littératures de langues européennes című vállalkozásból, s egyik irányítója és szervezője a reneszánsz irodalmat tárgyaló négy kötet munkálatainak. Ugyancsak fontos együttműködő partnerek: az olasz Fondazione Giorgio Cini, majd a La Sapienza egyetem és az Accademia Nazionale dei Lincei, a Harvard Egyetem által fenntartott firenzei Villa I Tatti és a német Herzog August Bibliothek.

A Reneszánsz Osztály és a hungarológia

A magyar irodalom- és művelődéstörténet külföldi kutatását intézményesen az 1977-ben alakult Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – 2002-től Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság – szervezi és foglalja össze. Létrejötte és működése szorosan kapcsolódik a Reneszánsz Osztályhoz. Klaniczay Tibor programtanulmányában (A magyar filológia helyzete külföldön, 1974) a külföldi szakembereket ösztönzi arra, hogy saját nemzeti és főként európai nézőpontjukból vizsgálják a magyar kultúrát.

A társaság elnökei az alapszabály értelmében tekintélyes külföldi tudósok, az operatív irányítást végző főtitkárok azonban a Reneszánsz Osztály munkatársaiból vagy a régiség kutatóinak tágabb köréből kerülnek ki (1977–1992: Klaniczay Tibor, 1992–2006: Jankovics József, 2006–2012: Monok István, 2012-től: Bene Sándor).

Világnyelveken és magyarul megjelenő folyóiratai (Hungarian Studies, Lymbus) gyakran a reneszánsz és a barokk kutatásának eredményeket teszik közzé. A társaság 2002-ben, Klaniczay Tibor halálának tízedik évfordulóján, az MTA Irodalomtudományi Intézetével közösen megalapította a Klaniczay-díjat, amely azóta is a régi magyar irodalom- és művelődéstörténeti kutatások legnagyobb presztízsű elismerésének számít. Az osztály díjazott tagjai: Szentmártoni Szabó Géza (külső munkatárs, 2010) Bene Sándor (2011) Kőszeghy Péter (2012) Jankovics József (2018).

Cini Alapítvány

A velencei székhelyű, igen nagy tekintélynek örvendő magánalapítvány, a Fondazione Giorgio Cini 1969-ben kötött szerződést az MTA-val. Az alapítvány egyik fő tevékenysége a Horvátországgal, Magyarországgal és Lengyelországgal való ezeréves olasz kulturális kapcsolatok feltárása. A 3-4 évenként felváltva Velencében és Budapesten rendezett konferenciák anyagát tartalmazó köteteket kezdetben az alapítvány elnöke, Vittore Branca és Klaniczay Tibor szerkesztette.

Klaniczay Tibor elhunyta (1992) után új együttműködési szerződés jött létre az MTA és olasz partnerei, a római La Sapienza egyetem és az Accademia Nazionale dei Lincei között. A 2000-es évek elejétől e keretek között új konferencia- és kiadványsorozat indult. A konferenciákat felváltva Rómában és Budapesten tartották. A kutatások célja az antik görög–római kultúra hatásának vizsgálata az olasz és a magyar kultúrában, a kezdetektől egészen az avantgárdig és a posztmodernig. A köteteket Beatrice Alfonzetti professzor asszony és Sárközy Péter szerkesztette.

Villa I Tatti

A firenzei Villa I Tatti (The Harvard University Center for Italian Renaissance Studies) az itáliai reneszánsz kutatásának világviszonylatban is az egyik legismertebb központja. Az előkelő villát kutatóközpontként 1961-ben nyitották meg. Élén mindig világhírű reneszánszkutatók állnak. Az itáliai reneszánsz művészet, irodalom és kultúra sok kiválósága nyert ide ösztöndíjat. Saját kutatói az ösztöndíjasokkal együttműködve számos sikeres programot valósítottak meg, könyvsorozataik és folyóiratuk, az I Tatti Studies nagy hírnévnek örvend.

A Villa I Tatti kutatói kezdeteitől fogva figyelmet szenteltek a magyarországi reneszánsz kultúrának, elsősorban a Mátyás-kori humanizmusnak. A Mellon Foundation jóvoltából egyre több kelet-európai, köztük magyar kutató kaphatott három hónapos firenzei ösztöndíjat a Villa I Tattiba, köztük a Reneszánsz Osztály munkatársai is. A kutatók hozzáférhetnek Firenze összes reneszánsz gyűjteményéhez. Egy firenzei konferencia anyagából intézetünk egykori firenzei ösztöndíjasainak közreműködésével szerkesztettek kötetet (Italy & Hungary: Humanism and Art in the Early Renaissance, 2011).

A Villa kutatói szívesen látogatnak Magyarországra, ápolják magyar kapcsolataikat. Az együttműködés keretében több világhírű reneszánszkutató tartott előadást intézetünkben.

Herzog August Bibliothek

A wolfenbütteli Herzog August Bibliothek (HAB) Európa legnagyobb kora újkori könyvgyűjteményével rendelkező nyilvános kutatókönyvtár. Az intézmény és az MTA Irodalomtudományi Intézete 1987-ben kötött hivatalos együttműködési szerződést a HAB igazgatója, Paul Raabe és Klaniczay Tibor tervezete alapján. A szerződés szerint váltakozó színhelyeken kétévenként konferenciákat rendeztek. A rendezvények tudományos titkára Friedrich Niewöhner és Németh S. Katalin volt. Az előadások tanulmány-változata többnyire német nyelvű tanulmánykötetekben jelent meg.

Az együttműködés kiterjedt a HAB ösztöndíjas csereprogramjára is, amelynek értelmében évenként három hónap ösztöndíjas kutatási lehetőség állt mindkét fél rendelkezésére a másik fél székhelyén. A Reneszánsz Osztály munkatársai és a régiség kutatóinak tágabb szakmai köre hetven hónapnyi ösztöndíj-lehetőséget használtak ki. Wolfenbütteli munkájuk eredményességét számos tanulmány, disszertáció és monográfia igazolja.

Paul Raabe javaslatára készült el a wolfenbütteli magyar vonatkozású nyomtatványok katalógusa, Németh S. Katalin szerkesztésében (Ungarische Drucke und Hungarica 1480–1720: Katalog der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel, 1–3, 1993).

Az együttműködés szerződéses formája 2012-ben megszűnt, egyéni ösztöndíjakra azonban a kutatók továbbra is pályázhatnak.

Kutatások

Kutatások

Tudományos tevékenység: fő kutatási irányok, eredmények

Az osztály feladata elsősorban a magyar reneszánsz irodalom kutatása. A tágabb összefüggések figyelembevétele térben, időben, tematikában és módszertanban egyaránt megmutatkozik. A kutatások kitekintenek az európai reneszánszra, párhuzamokra, hatásokra és kölcsönhatásokra. A korszak fogalmát tágan értelmezve nemcsak a humanizmus és a reformáció, hanem a középkor és a barokk kapcsolódó jelenségeit is számításba veszik, sőt a felvilágosodásnak azokat a jellemzőit is, amelyek eredete a régiségre vezethető vissza. Az inter- és multidiszciplinaritás jegyében gyakran kapnak szerepet a társadalom-, politika-, mentalitás-, vallás-, művészet- és művelődéstörténeti szempontok. A tudományelméleti megfontolások széles skálája részben a közös célokhoz alkalmazkodva, részben az egyes kutatók egyéni meggyőződése alapján érvényesül, a pozitivista megközelítéstől a legújabb vizsgálati módszerekig. A nyelvi közeg sokfélesége mind a „bemeneti”, mind a „kimeneti” oldalon megjelenik. A történelmi Magyarországi etnikai összetétele miatt tekintettel kell lenni a német, szlovák, biblikus cseh, délszláv, román nyelvű szövegekre is. A latin hajdani széles körű használata miatt kiemelten fontosak a neolatin stúdiumok. Az osztályon szerkesztett kiadványok közül számos idegen nyelveken jelenik meg.

A tudományos tevékenység centrumai egyrészt a vizsgált korszakok egy-egy önmagában is fontos részterületében határozhatók meg, másrészt azokban a kutatásokban, amelyek a régiség egészét átfogó szintézisbe, az éppen időszerű magyar irodalomtörténetbe illeszkednek. Fontos részproblémák megoldásához járul hozzá a legismertebb költők, írók (Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós…) munkásságára vonatkozó tudásunk pontosítása friss kutatási eredmények, új szempontok alapján éppúgy, mint feledésbe merült életművek (Gyöngyösi István, Bethlen Miklós…) értékeinek feltárása. Az egyes személyekhez kapcsolódó kérdéskörök mellett gyakran irányul a figyelem különböző alkorszakokra és irányzatokra (késő reneszánsz, manierizmus, protestáns barokk, korai felvilágosodás…), műfajokra (szerelmi és epikus költészet, zsoltár, prédikáció, vallomásos próza, börtönirodalom…) és egyéb, irodalomtörténeti összefüggésekben fontos szakterületekre és fogalmakra (udvari és népi kultúra, politikai gondolkodás, devóció, kritikatörténet, retorika, poétika…), valamint a régi korok bemutatásának elméleti, módszertani problémáira.

A legújabb kutatási eredmények még a műhelymunka szintjén mérlegelésre kerülnek. A publikálás előtti állapot megvitatását szolgálják a havonta egyszer, a hónap utolsó hetében megrendezett felolvasóülések. Gyakran ezeken hangzanak el elsőként jelentős tudományos felfedezések. Ugyancsak a közös gondolkodás lehetőségét teremtik meg az évente legalább egy ízben – jellemzően május végén – különböző városokban sorra kerülő többnapos konferenciák. Szervezésükben az osztály vállalja a vezető szerepet, szoros együttműködésben a mindenkori fogadó intézménnyel. Ezeken előadóként vagy hallgatóként az egész osztály közreműködik. A felolvasóüléseken és a konferenciákon részt vesz a tágabb szakmai kör is. Így a véleményalkotásba bekapcsolódhatnak más kutatóhelyek (egyetemi, főiskolai tanszékek, könyvtárak, levéltárak, múzeumok…) régiséggel foglalkozó munkatársai is. Külön csoportot alkotnak azok a konferenciák, amelyek szervezésében az osztály egy-egy tagja vesz részt, más intézményekkel közösen. 

Egyéni és kollektív vállalkozások eredményeire, azaz törekvések, kutatások, konferenciák és publikációk összefonódására számos területről lehet példákat hozni. Ilyen az irodalmunk első vonalába tartozó személyiségek munkásságának feldolgozása, valamint egyes korszakokra irányuló vagy meghatározott szempontok alapján végzett vizsgálódások. Különösen nagy mértékben igénylik a kollektív munkát az átfogó szintézis, az irodalomtörténet.

α.) Egyes részterületek

Janus Pannonius

Nemzeti klasszikusunk életművéhez kapcsolódik a 2002-ben Ferrarában megrendezett nemzetközi Janus-konferencia. Ebből az alkalomból látott napvilágot a kritikai kiadás előtt legteljesebbként számon tartott, Teleki–Kovásznai-féle edíció fakszimiléje, Kőszeghy Péter gondozásában.

Nemzetközi vonatkozásban is kiemelkedő jelentőségű az osztály szervezésében 2006-ban Budapesten és Szegeden rendezett neolatin világkongresszus, amelyen számos munkatársunk vett részt. Erre az alkalomra időzítve jelent meg a Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum újraindított sorozatában a Janus-kritikai kiadás első kötete, az epigrammák.

Korszakos jelentőségű felfedezés, hogy az osztály külső munkatársa, Szentmártoni Szabó Géza 2009-ben megtalálta Janus Pannonius  Renatus-panegyricusának elveszettnek hitt részét.

Balassi Bálint

Balassi életének és költészetének kutatása folyamatosan jelen van az osztály munkájában; alig van olyan munkatárs, aki valamilyen módon nem került volna kapcsolatba a témával. Kiemelkedőek Gerézdi Rabán, Klaniczay Tibor, Pirnát Antal, Komlovszki Tibor és Horváth Iván eredményei. 1974-től többször is Stoll Béla szövegjavításaival, az ő gondozásában jelentek meg Balassi összes művei és levelezése.

Az 1976. évi, egri Balassi-konferencia országszerte felpezsdítette az érdeklődést az életmű iránt. 1986-ban Szentmártoni Szabó Géza és Kőszeghy Péter közösen adták ki Balassi énekeit, a kötetkompozíciónak a források szerinti elrendezésével, a versek dallamainak kottáival és magyarázó jegyzetekkel.

Újabb ösztönzést adott a kutatásokhoz a költő halálának 400. évfordulóján, 1994-ben Esztergomban rendezett konferencia. A Balassa-kódex hasonmás kiadását Kőszeghy Péter gondozta, a hozzákapcsolt betűhív forráskiadást Vadai István készítette; a Balassi-epicedium, részben hasonmásban, Ács Pál szerkesztésében, többek tanulmányával együtt jelent meg.

A következő termékeny konferenciának 2004-ben, Balassi születésének 450. évfordulóján Sárospatak adott helyet. 2005-ben Nyizsnyij Novgorodból hazakerült Balassi ifjúkori fordításának, a Beteg lelkeknek való füves kertecskének sárospataki unikum példánya, amely hasonmás kiadásban, Kőszeghy Péter kísérőtanulmányával, 2006-ban jelent meg. Ugyancsak Kőszeghy jelentette meg a költő életrajzát (A magyar Alkibiadész, 2008), majd a költő poétikájáról szóló, másik könyvét (A magyar Amphión, 2014). A két kötet ez ideig a Balassiról szóló utolsó monografikus összefoglalás.

Manierizmus-kutatás

Az akadémiai irodalomtörténet elvi struktúrájának kialakításakor Klaniczay Tibor – a két nagy korstílus, a reneszánsz és a barokk közötti átmeneti korszak meghatározására − bevezette a magyar irodalomtörténetbe a manierizmus fogalmát. Az 1960-as, 70-es években Európa-szerte heves viták dúltak a manierizmus definíciója körül, Magyarországon rokonszenvvel fogadták az új stílusfogalmat, melyet korábban alig használtak. Klaniczay – Hauser Arnold és mások nyomán − a manierizmust a reneszánsz válságaként értelmezte, egyszersmind olyan stíluskorszakként, amely még egyértelműen a reneszánsz része. Így keresettnek, modorosnak, barokkosnak, a reneszánsz eszményektől távolinak tűnő szerzőket is a reneszánsz stílus körébe lehetett sorolni. Az új felfogás értelmében a magyar manierizmus emblematikus alakja Balassi tanítványa, Rimay János lett.

A magyar manierizmus-kutatás az 1970. évi sárospataki konferencián ért csúcspontjára. Klaniczay Tibor és Bán Imre nagy hatású előadásaikban ekkor dolgozták ki a manierizmus irodalmi kánonját. Klaniczay 1975-ben megjelent, több nyelvre lefordított manierizmus-könyve világsikert aratott. Noha a manierizmus (különösen az irodalomban) ma már divatjamúlt kategóriának számít, ezt a könyvet most is számon tartják, olvassák, értelmezik, idézik külföldön és belföldön egyaránt.

Zrínyi Miklós

A Zrínyi-kutatások meghatározó alakja Klaniczay Tibor. Kossuth-díját 1955-ben Zrínyi-monográfiájára kapta (Zrínyi Miklós, 1954). Többször is visszatért a témához. Máig az övé (Csapodi Csabával közösen) Zrínyi munkáinak legjobb szövegkiadása (Zrínyi Miklós Összes Művei, 1958).

1987-ben Debrecenben nagyszabású konferencián mutatták be a téma újabb kutatási eredményeit. Klaniczaynak döntő szerepe volt a zágrábi Zrínyi-könyvtár modern, annotált kötetes katalógusának elkészítésében (Bibliotheca Zriniana, 1991). Számos jelentős tanulmány, monográfia és forráskiadvány köszönheti születését az ő személyes ösztönzésének, kritikájának, mind az intézeten belül (Héjjas Eszter, Jankovics József, Németh S. Katalin, Szörényi László), mind azon kívül (Király Erzsébet, Kovács Sándor Iván, Perjés Géza, R. Várkonyi Ágnes).

A kutatás folytatásának fontos dokumentumai a 2007-ben Budapesten megtartott nemzetközi Zrínyi-konferencia eredményei (Militia et litterae: Die beiden Nikolaus Zrínyi und Europa, 2009)

Horvát és magyar kutatók együttműködésében jelentek meg a magyar és horvát „Zrínyi-albumok” (Hősgaléria: A Zrínyiek a magyar és a horvát történelemben, 2007; Susreti dviju kultura: Obitelj Zrinski u hrvatskoj i mađarskoj povijesti, 2012). Zrínyi halálának 350. évfordulóján, 2014-ben újabb nemzetközi konferenciára került sor (Határok fölött: Tanulmányok a költő, katona, államférfi Zrínyi Miklósról, 2017).

Az utóbbi évtizedek értelmezései lényegében újraírták a Klaniczay-nagymonográfia téziseit. Az osztálykorlátain átlépő, antiklerikális Zrínyi helyett a vallásos gondolkodó, a nemzeti abszolutizmus helyett a megújuló rendiség és a föderatív államszervezés ideológusa, az eposz szerzője helyett (mellett) pedig hangsúlyosan a Syrena-kötet szerkesztője került az érdeklődés homlokterébe.

Kritikatörténeti kutatások

A kritikatörténeti kutatások tárgya a magyar irodalmi gondolkodás története, vagyis annak felderítése, hogy az egyes korszakokban az író és az olvasó mit gondolt az irodalomról, milyen kritériumok szerint ítélte meg annak egyes rétegeit, és milyen meggondolások alapján történt az alkotás és a befogadás. Mindezek jellemző lelőhelyei előszavakban, ajánlásokban, levelezésekben vagy számos más forrásban felbukkanó szerzői vagy olvasói önreflexiók. Egy-egy korszak elméleti gondolkozásáról sok mindent elárul a praeceptum-irodalom: logikai, grammatikai, retorikai, poétikai kézikönyvek.

A magyar irodalom kritikatörténeti feldolgozásának kezdeményezője, az erre a célra alakult intézeti munkacsoport vezetője, Tarnai Andor az ELTE professzora volt könyvének („A magyar nyelvet írni kezdik”: Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon, 1984) megjelenésekor, műve mégis elválaszthatatlan az osztályon folyó kutatásoktól: mind tartalmi, mind szemléleti, módszertani szempontból meghatározza a további vizsgálatokat. Tarnai halála után, 1994-től Szörényi László a kritikatörténeti munkacsoport vezetője. A kapcsolódó eredmények az Irodalomtudomány és Kritika sorozatban jelennek meg. (Magáról a sorozatról a 4. Kiadványsorozatok pontban.)

A Reneszánsz Osztály tagjai közül a témához kapcsolódó kutatásokat folytat Bartók István („Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk”: Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között, 1998; „Nem egyéb, hanem magyar poézis”: Sylvester János nyelv- és irodalomszemlélete európai és magyar összefüggésekben, 2007); Kecskeméti Gábor (Prédikáció, retorika, irodalomtörténet: A magyar nyelvű halotti beszéd a 17. században, 1998; „A böcsületre kihaladott ékes és mesterséges szóllás, írás”: A magyarországi retorikai hagyomány a 16–17. század fordulóján, 2007). Szentpéteri Márton 2005–2009 között volt a Reneszánsz Osztály munkatársa (Egyetemes tudomány Erdélyben: Johann Heinrich Alsted és a herborni hagyomány, 2008).

Kecskés András az Irodalomelméleti Osztályának tagjaként készítette el összefoglalóját (A magyar verselméleti gondolkodás története: A kezdetektől 1898-ig, 1991), amelynek első része nem hagyható figyelmen kívül a régiség feltárása során.

A 2006-ban létrehozott Tarnai Andor-díj az irodalomtudomány és kritika történetét feltáró kiemelkedő eredményeket ismeri el. A díjat az osztály tagjai közül hárman kapták meg (Bartók István, 2008; Kecskeméti Gábor, 2009; Németh S. Katalin, 2018).

β.) Szintetizáló törekvések

Az osztály tudományos tevékenységének centrumai közül kiemelendő az irodalomtörténeti összefoglalók megírásában való részvétel. A hatkötetes akadémiai irodalomtörténet, az úgynevezett „Spenót” első kötetei (A magyar irodalom története, 1, 2, 1964) a kezdetektől a felvilágosodásig dolgozzák fel irodalmunk történetét, Klaniczay Tibor szerkesztésében. Az osztály és az intézet munkatársai (Gerézdi Rabán, Hopp Lajos, Klaniczay Tibor, Pirnát Antal, Stoll Béla, Tarnai Andor, Varjas Béla) mellett a szakma más kiváló képviselői (Bán Imre, V. Kovács Sándor) is írtak fejezeteket. A munka magán viseli a kor „uralkodó eszméinek”, a dialektikus és történelmi materializmusnak a hatását. Az irodalom történetét a gazdasági és társadalmi folyamatok alakulásának függvényében, történelmi és politikai meghatározottságában, haladás és reakció harcaként ábrázolja. Mindazonáltal, ha az ideológiai kényszer szülte magyarázatoktól eltekintünk, tényanyagának, adatainak legnagyobb része mind a mai napig helytálló, és sok esetben a bemutatott szerzők, életművek értékelésével is egyetérthetünk.

A régiség legújabb irodalomtörténeti szintézisének megírásában meghatározó szerepet játszik a történeti kommunikációelmélet szemlélete és módszertana. Az egész vállalkozás főszerkesztőjének, Kecskeméti Gábornak a megfogalmazásában: „A retorikatörténeti-poétikatörténeti és az eszmetörténeti megközelítésmód együttesében megvalósuló szemlélet alkalmazása azzal – a tervezett szintézis egész első kötetét messzemenően érintő – következménnyel jár, hogy a litterae tematikai-tárgyi egésze részben nyelvi, részben irodalmi konstrukcióként válik szemlélhetővé. […] arról van szó, hogy egyrészt a tágan értett művelődési folyamatok és intézmények története inherens, elválaszthatatlan ingredienciája az önreflexív irodalmi mezőnek, másrészt az önreflexió referenciasémái, alakzatai messzemenően konstitutívak a litterae többi tematikai mezőjének működtetésében, azok jelentős részben nyelvi és fikciós produktumok.” Az új összefoglaló tervezett első kötete 1800-ig tekinti át irodalmunk történetét. Megírásában az osztály valamennyi tagja részt vesz.

A kézikönyv-írás módszertani hátterének kidolgozásához kapcsolódik Az értelmezés hatalma című konferencia-sorozat. Helyszíne az intézet, előadói a legtágabb szakmai körből kerülnek ki. Az eddigi rendezvények:

– A régi magyar irodalomtörténet-írás mint történetírói metodológia, 2015. március 18.

– Szerző és szerzőség a modernitás előtt, 2016. április 6.

– A kora újkori kéziratos nyilvánosság működésének módszertani kihívásai és tanulságai, 2017. március 29.

– Kontextus és kontextualizáció, 2018. március 28.

A középkor és a kora újkor magyar művelődéstörténetét áttekintő Magyar Művelődéstörténeti Lexikon (MAMŰL) Kőszeghy Péter főszerkesztésében jelent meg 2003–2012 között 13 kötetben. A sorozatot 2014-ben egészítette ki a mutatókat tartalmazó 14. kötet. A nyomtatott kiadásnál bővebb, több al-adatbázist tartalmazó digitális változata az OTKA és az MTA támogatásával készült. Az adatbázis 2016. decemberéig van frissítve. (http://mamul.btk.mta.hu/)

A lexikon célja az államalapítástól a 18. század végéig terjedő időszak bemutatása. A főszerkesztő szavaival: „Amit mi értünk művelődéstörténeten, az alapvetően a Klaniczay-iskola felfogása. Tömören: a szaktudományok által kihasított tudományszeletek együttes, komplex vizsgálata, ahol a vizsgálat tárgya sohasem elsősorban az esemény- vagy politikatörténet, hanem (az esemény- és politikatörténettől persze sohasem függetlenedő) szellemi, művészeti, tudományos, adott esetben hétköznapi termék, tevékenység, ezek szerveződése, időben változása. […] A cél […] az, hogy a lexikon egésze, a különböző, egymásra gyakran utaló szócikkek együtt tegyék lehetővé ezt a fajta tárgyalásmódot.”

Ennek jegyében a rövidebb szócikkek és az enciklopédikus összefoglalások az irodalom, a művészet, a zene, a vallás, az oktatás, az orvoslás, a hétköznapi élet és a táplálkozása története mellett a hadtörténet, a pénztörténet és még számos más terület ismeretanyagát is tárgyalják. A régiség irodalmához kapcsolódó címszavak megírásában a Reneszánsz Osztály számos munkatársa közreműködött.

A kutatási eredmények számos más hazai és külföldi publikációs fórum mellett az osztályon szerkesztett kiadványokban jelennek meg. Ezek egyik fő csoportja a források közzététele. Az ide tartozó sorozatok egy része egy-egy kiemelkedő alkotást tesz hozzáférhetővé hasonmásként (Bibliotheca Hungarica Antiqua) vagy kritikai kiadásban (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum [BSMRAe]). Mások bizonyos korszakok irodalmi termését egy kijelölt műfaji szempont szerint a teljességre törekedve, kritikai igénnyel közlik (Régi Magyar Költők Tára [RMKT], 16. és 17. századi sorozat).

A kiadványsorozatok másik fő csoportja irodalomtörténeti érdekű kutatási eredményeket ad közre. Az egyes részterületek feldolgozása tanulmánykötetekben és monográfiákban ölt testet (Humanizmus és Reformáció, Studia Humanitatis, Irodalomtudomány és Kritika). (Az egyes sorozatokról részletesebben a 4. Kiadványsorozatok pontban.)

Folyamatban lévő kutatások

Az osztály folyamatosan dolgozik a legtöbb olyan témán, amelyek több évtizedes története során tudományos tevékenységének centrumában álltak. Ez vonatkozik mind a hazai, mind a külföldi intézményekkel közösen végzett kutatásokra, egyénileg vagy különböző munkacsoportok, projektek tagjaként. A tevékenység egyik fő iránya a részvétel a készülő irodalomtörténeti szintézis fejezeteinek megírásában. Első lépésként ki-ki olyan témát dolgoz fel a kézikönyv követelményeinek megfelelően, amelyekkel egyébként is foglalkozik. Miután ez megtörtént, újabb területek megírására is szükség van, ami sok esetben alapkutatásokat igényel.

Pontosabban körülhatárolható témák:

Bartók István

Az 1530–1580 közti időszak grammatikai irodalmából a kritikatörténeti szempontból fontos információkat dolgozza fel. Folyamatban van az anyanyelvű íráshoz és olvasáshoz kapcsolódó megjegyzések értékelése, azzal a céllal, hogy pontos képet kapjunk a korszak nyelvhasználatára, nyelvszemléletére vonatkozó kortárs megfontolásokról. Ennek érdekében a legcélszerűbb módszernek bizonyul a hazai források összevetése a kapcsolódó külföldi adatokkal, mind az elvi alapokat, mind a kézikönyvekben megjelenő gyakorlati megoldásokat illetően. A korszak irodalmi gondolkodására vonatkozó eddigi megállapítások előadásokon, kisebb közleményekben és nagyobb tanulmányokban kerültek a szakmai nyilvánosság elé. A legújabb eredmények bemutatása intézeti felolvasóülésen november 27-re van betervezve.

Békés Enikő

Irodalom-, eszme- és tudománytörténeti kutatásokat végez a magyarországi humanizmus és neolatin irodalom körében, különös tekintettel az olasz–magyar kapcsolatokra, illetve az interdiszciplináris, művészettörténeti vonatkozású témákra (pl. portréművészet és fiziognómiai tanok viszonya), újabban tudománytörténet. A textológiai, filológiai módszerek mellett eszköztárába tartoznak a szövegek és képek viszonyára vonatkozó interdiszciplináris kutatások (ikonográfia, ikonológia, fiziognómia), továbbá a korábban meg nem határozott források feltárása. Munkájának eddigi eredményei tudományos és ismeretterjesztő előadások, publikációk formájában testesültek meg. Tevékenységéhez tartoznak fordítások, konferenciaszervezések, oktatás (óraadás a PPKE-n). A készülő irodalomtörténeti kézikönyvbe fontos fejezeteket ír (pl. Janus Pannonius, tudományos irodalom). Galeotto-szövegkiadása várhatóan 2019-ben jelenik meg.

Bene Sándor

A közép-európai modernitás kezdeteinek és az újsztoicizmus ideológiájának összefüggései vel foglalkozik. A feltételesen „előmodernitásként” megnevezhető korszak Rimay János munkásságától Zrínyi Miklóséig tart. Az interdiszciplináris megközelítést alkalmazza,  irodalomtörténet, teológiatörténet, politikai eszmetörténet, történeti poétika összefonódásának figyelembevételével. A Zrínyi-témáról számos publikációja látott napvilágot. Készülő monográfiájának munkacíme: Zrínyi Miklós költészete történeti poétikai megközelítésben.

Fajt Anita

A kora újkori német lutheránus kegyességi irodalom magyar nyelvű artikulációját vizsgálja, azon belül is Johann Arndt Paradiesgärtleinjának és Heinrich Müller Geistliche Erquicktundenjének magyar fordításait. Huszti Szabó István és Szenci Fekete István munkáinak párhuzamos elemzése alapján az eddigieknél pontosabban kirajzolódik a magyar imádságirodalom terminológiájának, stílusának kialakulása. Ehhez szükséges a német források eszmetörténeti hátterének feltárása; a fordítási technikákra vonatkozó kritikai reflexiók feldolgozása, továbbá az eredeti és a magyar változat összevetése terminológiai, szintaktikai és stiláris szempontok alapján.

A disszertációhoz kapcsolódó, ugyanakkor új kutatásokat is ismertető előadások:

  1. 2017. június 16, Kolozsvár, Johann Arndt és Huszti Szabó István Paradicsomkertecskéje (A konferencia címe: Protestáns szerzők olvasói Erdélyben és a szomszédos területeken).
  2. 2017. október 14, Zielona Góra (Lengyelország), Das sprachliche Erbe der Lutherbibel bei Johann Arndt (A konferencia címe: Reformation ‒ Zwischen Gewinn und Verlust, Internationale wissenschaftliche Tagung).
  3. 2017. október 28, Kolozsvár, Felekezetek metszéspontjában címmel (A onferencia címe: Váltások és (disz)kontinuitások, hagyományok és újítások a reformáció 500 éves történetében).
  4. 2017. december 16, Hódmezővásárhely, Szőnyi Benjámin énekeinek misztikus, pietista, puritán elemei címmel (A konferencia címe: Konferencia Szőnyi Benjámin születésének 300. évfordulójára).

Valamennyi konferencia-előadás megjelenés alatt.

–A témát feldolgozó disszertáció („Embernek maga Istenre való hagyása”: Huszti Szabó István Paradicsomkertecskéje és Szenci Fekete István Lelki nyugosztaló órákja) megvédésére 2017 júliusában, a Szegedi Tudományegyetemen került sor.

A dolgozat elérhető: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/4016

A tervek szerint 2018 végéig megtörténik a disszertáció publikálásra való előkészítése, a dolgozat könyv formájában várhatóan 2019 folyamán fog megjelenni.

 

Projektek

Projektek

Az egyéni és kollektív munka további eredményei az alábbi vállalkozásoktól várhatók.

Galeotto Marzio szövegkiadás, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj – Békés Enikő

– futamidő: 2017. szeptember 1–2019. augusztus 31.

– támogatási összeg (összesen a teljes futamidőre): havi nettó 124 500 Ft.

A projekt célja Galeotto Marzio De doctrina promiscua című művének jegyzetekkel ellátott kritikai kiadása.

Spiritualista irodalom a kora-újkori Erdélyben, NKFIH-OTKA 116234

Témavezető: Keserű Bálint (SZTE); Fajt Anita (MTA BTK ITI), Font Zsuzsanna, Hevesi Andrea, Katona Tünde, Magyar László András, Nagy Márta, Ötvös Péter, Schmal Dániel, Túri Tamás (SZTE).

– futamidő: 2016. január 1‒2019. december 31.

– támogatási összeg (összesen a teljes futamidőre): 11 694 000 Ft

A projekt lényegében mindazok nyomán jár, akik a hermetizmus, a „filozófiai paracelsismus”, az „alkalmazott kabbala”, egy újraéledt platonizmus, tudós alkímia jelenlétét és kutatását állítják a középpontba (német nyelvterületen újabban a radikális pietizmus jelenségének számít minden ilyen áramlat). Európa azon részében ugyanis, ahol meggyökeresedett a reformáció, a korai újkor két és fél évszázadában folyamatosan jelen volt egy olyan csöndes – vagy néha nagyon is hangos – ellenáramlat, aminek képviselői csak nagyon kivételes esetben tértek a római egyház kebelébe. A részletekben nagyon eltérők a másképpen gondolkodók véleményei, programjai. Ezért csak a korszak első felében nevezi őket és az általuk képviselt gondolkodást, irodalmukat a közmegegyezés spiritualistáknak. A vizsgálódások az 1660-as és az 1720-as évek közti időszakra összpontosítanak, mert ekkoriban volt már erősebb a nyugati spiritualista vallásfilozófiák, publicisztika és irodalmi termés befogadása Erdélyben.

MTA-SZTE Antikvitás és reneszánsz: források és recepció, MTA által támogatott kutatócsoport

Honlap:

http://klasszika.hu/mta-tamogatott-kutatocsoport/

 https://www.facebook.com/antikvitasesreneszansz/

Témavezető: Vígh Éva; Lázár István, Nagyillés János, Gellérfi Gergő, Molnár Annamária, Hajdú Attila, Ertl Péter, Petneházi Gábor, Róth Márton (SZTE), Máté Ágnes, Lengyel Réka, Szörényi László (MTA BTK ITI).

– futamidő: 2017. július 1–2022. június 30.

– támogatási összeg (összesen a teljes futamidőre): évi 18 millió forint, összesen maximum 90 millió, de évenkénti kiutalással, tehát nem garantált, hogy minden évben meg is lesz az összeg.

A projekt az antik irodalmi, művelődéstörténeti forrásokat, valamint azok reneszánsz kori recepcióját vizsgálja. Az antikvitás és reneszánsz rendkívül gazdag kapcsolatrendszerének kutatása terén az egyes részterületeken (klasszika-filológia, neolatin irodalom, újlatin nyelvek irodalma) nemzetközileg is jelentős eredményeket felmutató kutatók tevékenykednek, azonban olyan műhely, ahol a vonatkozó vizsgálatok szoros együttműködésben, szervezetten, világosan artikulált koncepció mentén folynának, jelenleg hazánkban nem található. Kutatócsoportunk az említett részterületek és kutatási irányok összehangolt vizsgálatát nemzetközi kutatásokkal is összekapcsolva valósítja meg tapasztalt kutatók koordinálásával és olyan fiatal kutatók bevonásával, akiknek rendkívül ígéretes munkái az irodalom- és kultúrtörténet e két korszakának kapcsolatához kötődnek. A kutatócsoportban folyó kutatások az európai hatástörténet vizsgálata mellett a több évszázados magyarországi recepció feltárásához is hozzájárulnak.

Vita in Hungaria: Hungarus-tudat a 17. századi multietnikus Felső-Magyarországon, posztdoktori pályázat – Papp Ingrid

– futamidő: 2017. szeptember 1–2020. augusztus 31.

– támogatási összeg (összesen a teljes futamidőre): 15 219 000 Ft

A tervezett kutatás a 17. századi multietnikus felső-magyarországi értelmiségi réteg által nyomtatásban megjelentetett szövegkorpusz biblikus cseh nyelvű hányadának feltérképezésén és vizsgálatán keresztül kívánja bemutatni az itt élők Hungarus-tudatának kialakulását és változatait. Ebben az időszakban Felső-Magyarországon és Alsó-Magyarország a Dunától északra elterülő vidékén különböző népek (magyarok, németek, szlávok) éltek egymás mellett, regionálisan változó statisztikai arányokban, gyakran pedig egyazon településen vegyesen is. Olyan kivételesen izgalmas érintkezési zóna jött létre, amelyben a Hungarus és a nem autochton kulturális elemek az összeolvadás, az egymásra való reflektálás, a befogadás átmeneti állapotában ragadhatók meg. A régió Hungarus értelmiségének Hungarus-tudata olyan értelmező metszetben szemlélhető, amelyben a több évszázados, rossz forráshelyzettel és nehéz adatolással jellemezhető identitáselemek újonnan befogadott, részint ismerős, részint mégis eltérőként megnyilvánuló ideológiai sémákkal vegyülnek, s így kivételesen erős figyelem, érdeklődés, kifejtés tárgyai lesznek. A magyarországi állapotok bizonyos mérvű megbolydulása vonatkozási pontokat hoz létre, amelyekhez képest a Hungarus eredetű lakosság és a frissen befogadott menekültek kialakulóban lévő Hungarus önreflexiója sokkal tisztábban látható és leírható.

Oláh Miklós levelezésének kritikai kiadása, MTA Prémium Posztdoktori Kutatói Program, 2016-24 – Szilágyi Emőke Rita

– futamidő: 2016. szeptember 1–2019. augusztus 31.

– támogatási összeg (összesen a teljes futamidőre): 22 849 000 Ft

A projekt a magyarországi humanizmuskutatás régi adósságát hivatott törleszteni. Oláh Miklós (1493–1568) levelezéseinek mai napig nincs teljes kiadása. A projekt célja a még kiadatlan levelek (elsősorban az 1539–1568 közti időszakból) összegyűjtése és sajtó alá rendezése. A korábbi levelezés (Leveleskönyv, 1527–1539) meglévő kiadása revideálásra szorul: egyrészt mivel Ipolyi Arnold 1875-ös edíciója nem felel meg a mai kritikai kiadások alapvető feltételeinek, másrészt időközben számos hiányosságára és tévedésére is fény derült. Az Oláh Miklós által végzett javításokat és újraírásokat egy igényes kritikai kiadásban mindenféleképpen jelölni kell, akárcsak a különböző fennmaradt példányok szövegváltozatait. Miután a Leveleskönyv szövege – kiegészítve a megadott intervallum még kiadatlan leveleivel – revideálva, apparátusokkal és jegyzetekkel ellátva kiadásra kész állapotba kerül, következik a későbbi időszak (1539–1568) levelezésének feldolgozása.

A nyomtatott változat megjelenése után egy évvel a hálózati online kiadás is elérhetővé válik; mostantól a BSMRAe-sorozat kötetei a papíralapú kiadás mellett online kiadásban is hozzáférhetőek lesznek. A projekthez tartozik egy nemzetközi konferencia szervezése (International Conference on the 450th Anniversary of Nicolaus Olahus’ Death – 2018. január 15. MTA KIK: http://iti.btk.mta.hu/images/Olahus2018_Program.pdf és http://iti.btk.mta.hu/hu/osztalyok/reneszansz-osztaly/449-beszamolo-a-nemzetkozi-olah-miklos-konferenciarol) és az előadások írott változatának megjelentetése tanulmánykötet formájában, külföldi kutatóutak lebonyolítása, a szövegkiadás 1. kötetének megjelentetése.

Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet, MTA Kiválósági Központok Támogatása

Témavezetők: Fodor Pál (MTA BTK TTI), Pap Norbert (PTE TTK); a Reneszánsz Osztály munkatársai: Ács Pál, Békés Enikő, Bene Sándor, Jankovics József, Szilágyi Emőke Rita, Szörényi László, Zászkaliczky Márton. 

– futamidő: 2018. február 1–2021. január 31.

– támogatási összeg (összesen a teljes futamidőre):

Az osztály tagjainak kutatásai a projekt emlékezetpolitikai részéhez kapcsolódnak: a mohácsi csata emlékezetének összegyűjtése, különös tekintettek az irodalmi, történelmi, művészettörténeti forrásokra. Elkészült kutatási jelentés: Szilágyi Emőke Rita, Mohács emlékezete a magyarországi latin nyelvű levelezésekben és beszámolókban a csatát követő évtizedben.

 http://mohacs.btk.mta.hu

Hosszú reformáció Kelet-Európában: konfesszionalizációk és irodalmi kultúrák a kora újkorban (1500-1800) Kutatócsoport / Long Reformation in Eastern Europe (1500-1800) Research Group, MTA BTK Lenület-projekt

Témavezető Tóth Zsombor; Móré Tünde (MTA BTK ITI), valamint további hazai és külföldi (romániai és szlovákiai) oktató- és kutatóintézményekben alkalmazott kutatók.

– futamidő: 2018. július 1‒2023. június 30.

– támogatási összeg (összesen a teljes futamidőre): nem publikus

A projekt legfontosabb újítása a többirányú/többidejű reformációk (multiple Reformations) koncepciójának alkalmazása és történeti szempontú elbeszélése egy, a hagyományos megközelítésekhez képest eltérő időkeretben, azaz 1520‒1791 között. A kutatás fókuszát a konfesszionalizációs folyamatok kettős vizsgálata képezi; részint a felekezeti és egyházi struktúrák történeti kialakulását és a többfelekezetű társadalmak kora újkori magyarországi és erdélyi kialakulását értékeli újra, részint pedig a konfesszionális tanítás irodalomtörténetileg releváns folyamataira, a multidenominális társadalmakat és írásbeliséget jellemző sajátos szövegtermésre fókuszál komparatív és eszmetörténeti kontextusokban.

A projekt kettős célt követ: 1. a hosszú reformáció fogalma köré felépülő kutatási gyakorlat megalapozását és meghonosítását a hazai kutatásban 2. egy nemzetközi kutatási és koordinációs központ felállítását, amely a meglévő REFO500-as kapcsolatrendszert, ennek tudományos piacát és publikációs lehetőségeit arra használná fel, hogy a projektet és külső-belső munkatársait a befogadó intézettel együtt a nemzetközi reformáció-kutatásban pozícionálja.

Nemzet, haza, vallás és szabadság - régi és új beszédmódok a Bocskai-felkelés szöveghagyományában és a 17. század magyar politikai gondolkodásában, K 113251, NKFI-6

Témavezető: Kruppa Tamás (SZTE); Ács Pál, Bene Sándor  (MTA BTK ITI), Kármán Gábor, Szabó András Péter (MTA BTK TTI), Teszelszky Roger (Koninklijke Bibliotheek, Nationale Bibliotheek van Nederland, Den Haag), titkár Zászkaliczky Márton (MTA BTK ITI)

– futamidő: 2015. január 1–2018. december 31, hosszabbítással: 2019. december 31.

– támogatási összeg (összesen a teljes futamidőre): 18 684 000 Ft

A projekt célja, hogy feltárja a modern politikai gondolkodás hazai megjelenésének gyökereit szövegkiadás és rendszerszerű feldolgozás révén. A feltárandó szövegek magukba foglalják a Bocskai-felkelés politikai- és propagandaszövegeit, főbb szereplői politikai levelezését és udvari tevékenységét, a felkelés katolikus visszhangját és kortárs katolikus értelmezését, a Bethlen-kori nemzetközi vonatkozású politikai pamfletháborút, a harmincéves háború korai éveinek fontosabb politikai-ideológiai, illetve irodalmi-vallási megnyilvánulásait, az 1640–50-es és 60–70-es évek nemzetközi hallgatóságot célzó idegen nyelvű nyomtatott és kéziratos deklarációit és a korszak kevéssé ismert nádori beszédeit és tervezeteit.

Az eszmetörténeti megközelítés kiindulópontnak tekinti a Klaniczay Tibor, Bán Imre, Benda Kálmán, Makkai László és mások által fémjelzett irodalom- és eszmetörténeti kutatásokat, de igyekszik meghaladni azoknak ideológia vonatkozásait. A megírandó eszmetörténeti szintézis tematikus fókuszának tekinti

  1. 1. a középkori gyökerű ún. ősi alkotmányosság 17. század eleji újraéledését és újraértelmezését
  2. 2. a lutheránus politikai teológiára visszavezethető természetjogi gondolkodás hazai recepciója és a kálvinista predesztinációs „felszabadítási teológia” interakcióját és vetélkedését
  3. 3. a katolikus egyháztan és felekezeti polémia politikai elképzeléseit, valamint
  4. 4. a neosztoicista politikai gondolkodás (Lipsius) és federális teológia (Bullinger, Althusius) kései hazai recepcióját.

Tervezett kiadványok:

  1. A Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez munkacímű antológia, amely a levéltári kutatómunka eredményeképpen előkerülő, alapvetően ismeretlen és kiadatlan dokumentumok bőséges válogatását tartalmazza magyar nyelven (az idegen nyelvű iratok magyar nyelvű fordításával)
  2. Az antológiához szorosan kapcsolódó Okmánytár, amely elsősorban a Bocskai-korszak szövegeit eredeti nyelven tartalmazza
  3. A katolikus narratíván belül speciális nézőpontot és egy jól körülhatárolható forráscsoportot képviselő Jezsuita okmánytár (Erdélyt és Magyarországot illető iratok 1607–1613)
  4. Esterházy Miklós nádor vármegyei levelezése

Kereszténység és iszlám. Keresztesháború és együttélés válaszútján a 16−17. században, NKFIH 129236 – az MTA BTK Történettudományi Intézetének interdiszciplináris projektje
– futamidő: 2018. szeptember 1.–2022. augusztus 31.
– támogatási összeg (összesen a teljes futamidőre): 46 768 000 Ft
– a projekt vezetője Molnár Antal (MTA BTK TTI), a kutatócsoport további tagjai: Újlaki-Nagy Réka (MTA BTK TTI) Székely Gábor (EMI).
– a projektben a Reneszánsz Osztály munkatársai közül Ács Pál szenior kutatóként vesz részt.
Részletek: 
http://www.tti.btk.mta.hu/9-egyeb-hirek/3332-uj-nkfi-projekt-intezetunkben-molnar-antal-vezetesevel.html

Kiadványok

Kiadványok

Kiadványsorozatok

a.) Forráskiadások

α.) Az egyes kötetek különböző részterületek fontos szövegeit tartalmazzák

Bibliotheca Hungarica Antiqua

A sorozatban 16–17. századi magyar vonatkozású nyomtatványok hasonmásai látnak napvilágot, a kiadványt és szerzőjét tudományos igénnyel ismertető kísérőtanulmányokkal, esetenként német és angol nyelvű összefoglalóval. Alapító szerkesztője Varjas Béla (1959–1985), 1986-tól Kőszeghy Péter.

Az elsődleges cél az irodalomtörténeti vagy könyvészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, sokszor csak egyetlen példányban létező munkák hozzáférhetővé tétele a kutatás számára, ám e bibliofil kiadványok sok esetben a nagyközönség érdeklődését is felkeltik. 2000-től a sorozat társkiadója az Országos Széchényi Könyvtár és az MTA Könyvtára. 2018-ig 46 kötete jelent meg.

Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum (BSMRAe)

A sorozat célja elsősorban a középkori és kora újkori magyarországi és magyar vonatkozású latin nyelvű irodalom emlékeinek hozzáférhetővé tétele a tudományos kutatás számára. Juhász László alapította 1930-ban, irányításával 1946-ig 39 kötete jelent meg. A sorozat 1976-ban indult újra (Series Nova), szerkesztője Pirnát Antal és Szörényi László, 1992-től Szörényi Pajorin Klárával, 2006-tól Békés Enikővel. 2009-től Déri Balázs szerkesztésében alsorozat indult Monumenta Ritualia Hungarica címmel, a középkori magyar liturgikus hagyomány emlékeinek megjelentetésére.

A Reneszánsz Osztály munkatársai közül a fősorozat köteteinek kiadásában a szerkesztőkön kívül közreműködött Bartók István és Szabó András; a legfontosabb külső munkatársak hosszú sorában szerepel Boronkai Iván, Csapodi Csaba, Csonka Ferenc, Kasza Péter, Kristó Gyula, Kulcsár Péter, Mályusz Elemér és Szepessy Tibor, a külföldi kollégák közül Dana Martínková, Miloslav Okál, Lech Szczucki.

A kiadványok köre a magyarországi írásbeliség kezdeteitől a 18. század közepéig terjed, de egyedi elbírálás és döntés alapján felvehetők olyan későbbi (1844-ig, a latin hivatalos államnyelvként való megszűnéséig keletkezett) szövegek is, amelyek még szerves részei a magyarországi latinságnak. Számításba vehetők az egykori történelmi Magyarország (a Magyar Királyság és kapcsolt részei, majd a török hódoltság és Erdély) területén íródott, vagy innen származó szerző által külföldön készített művek. A kritikai kiadás egyes köteteinek bevezetései és jegyzetei latin vagy valamely modern idegen nyelven készülnek. Mivel az idők során változik a textológia és a filológia elmélete és gyakorlata, a szerkesztési elvek is folyamatosan alkalmazkodnak az időszerű tudományos, technikai és tudománypolitikai elvárásokhoz. Az új sorozatnak 2018-ig 16 kötete jelent meg. (A régi és új sorozat köteteinek listája elérhető.)

β.) Átfogó művek

A sorozatok kötetei együttesen egy-egy nagyobb, összefüggő szövegkorpusz anyagát teszik közzé

Régi Magyar Költők Tára (RMKT)

A régi magyar költészet összes emlékének közzétételét már a 19. század közepén előkészítették. Toldy Ferenc, Szilády Áron, Horváth Cyrill és Dézsi Lajos munkájának eredményeként 1877–1930 között 1 középkori és 8 16. századi műveket tartalmazó kötet jelent meg. Badics Ferenc Gyöngyösi-kiadásai (1914–1927) a 17. századi költészet megismertetéséhez járultak hozzá. Ezt a hagyományt folytatták az 1956-ban megalakult Irodalomtörténeti Intézetben.

RMKT 17. századi sorozat

A Régi Magyar Irodalmi Osztály egyik fő feladata az RMKT 17. századi sorozatának megindítása volt. Szerkesztője 1959-től Klaniczay Tibor és Stoll Béla, 1993-tól Jankovics József. Az anyag közzétételében az osztály és az intézet további tagjai közül kiemelkedik, Komlovszki Tibor, Varga Imre, Varjas Béla teljesítménye. Számos külső munkatárs (Holl Béla, H. Hubert Gabriella, Vadai István…) is közreműködött. Az egyes kötetek részben korszakonként (a két Rákóczi György korának, az első kuruc mozgalmak korának költészete…), részben tematikus (szerelmi és lakodalmi költészet) vagy felekezeti (szombatos és katolikus egyházi énekek…) csoportosításban adják közre anyagukat. Önálló kötetekbe kerültek egy-egy jelentősebb szerző (Szenci Molnár Albert, Szentmártoni Bodó János, Beniczky Péter…) összes versei. A betűhíven közölt szövegekhez szövegkritikai és tárgyi jegyzetek, szerzői életrajzok járulnak. Ha megtalálható, az énekelt versek kottája is megjelenik.

A versanyag teljességre törekvő összegyűjtése rendkívül kiterjedt kutatómunkát igényel. Nyomtatott énekeskönyvek és kéziratok tömegén kívül minden, e századból eredő magyar nyomtatványt kézbe kell venni, mert akár csak egy strófányi vagy kétsornyi verses szövegnek is helye van a kiadásban. A forrásfeltárás eredményeként számos fontosabb szerző, több száz kisebb jelentőségű versíró vagy ismeretlen szerzőjű mű került elő. Mindezek a magyar írásbeliség nélkülözhetetlen forrásai, több tudományág (nyelvészet, néprajz, folklór, történetírás) számára. A sorozatnak 2018-ig 18 kötete jelent meg. (A sorozat köteteinek listája elérhető.)

RMKT 16. századi sorozat

A század magyar nyelvű költészetének tudományos igényű közreadása az1930-as években megszakadt. Az újrainduló sorozat 9. kötetének munkálatait Varjas Béla irányította, de megjelenését (1990) már nem érhette meg. A sorozat szerkesztését Szentmártoni Szabó Géza vette át. Az új sorozatnak 2018-ig 5 kötete látott napvilágot, az osztály munkatársai közül Ács Pál, Kőszeghy Péter és Szentmártoni Szabó Géza gondozásában, külső közreműködőkkel (Orlovszky Géza, Pap Balázs…) együttműködésben. (A sorozat köteteinek listája elérhető.)

b.) Irodalomtörténeti eredmények közzététele

Humanizmus és reformáció

A sorozat tanulmányköteteket és monográfiákat tartalmaz. 1973-ban indult Klaniczay Tibor szerkesztésében, azzal a céllal, hogy minél szélesebb szakmai körben szervezze meg a korszak hazai kutatásának megújítását, alkalmazkodva az időszerű nemzetközi kutatási feladatokhoz és módszerekhez, főleg a címben jelzett két területen. A sorozatot 1993-tól Jankovics József szerkeszti.

Az egyes kötetek tematikája a lehető legváltozatosabb. Jellemző az elhanyagolt vagy frissen előtérbe került témák feldolgozása. Sorra jelentek és jelennek meg új szempontú monográfiák a humanizmus meghatározó személyiségeiről (Janus Pannonius, Bonfini, Oláh Miklós) és a protestantizmus ágazatainak és alakjainak a II. világháború után kevésbé vizsgált problémáiról. Számos, korábban jelzésszerűen felvetett kérdésre sikerült mélyebb, alaposabb, új kutatásokon alapuló választ adni, vagy a hagyományostól eltérő szemlélettel felvázolni irodalmunk kiemelkedő szerzőinek vallás- és eszmetörténeti közegét (Melius Péter, Balassi Bálint, Szenci Molnár Albert, Alvinczi Péter, Zrínyi Miklós). A liberálisabb tudománypolitika jegyében a szerzők között több, korábban félreállított tudós, egyháztörténész is publikációs lehetőséghez jutott.

A sorozatban posztumusz művek is napvilágot láttak, mint például Zoványi Jenőnek a magyar protestantizmus 16. századi történetéről szóló összefoglaló munkája, vagy Klaniczay Tibor félbemaradt úttörő szintézise a magyarországi akadémiai mozgalom előtörténetéről. Gyakori egy-egy jól sikerült doktori értekezés továbbfejlesztett változatának közzététele. Az egyes kötetek függelékében számos fontos forrásszöveg is található, angol, francia, német vagy olasz összegzéssel. A sorozatnak 2018-ig 37 kötete jelent meg. (A sorozat köteteinek listája elérhető.)

Studia Humanitatis

Az idegen nyelvű könyvsorozat célja, hogy az egyetemes tudományosság számára hozzáférhető nyelveken közreadja a magyar reneszánsz-kutatásnak azokat az eredményeit, amelyek nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak. A sorozat 1973-ban indult Klaniczay Tibor szerkesztésében. 1993-tól munkáját Jankovics József folytatta. Műfaji tekintetben a kötetek nem egyneműek: van köztük egyéni monográfia, kollektív munkával készült tanulmánykötet, konferenciakötet, kiállítási katalógus. A sorozatnak 2018-ig 13 kötete jelent meg. (A sorozat köteteinek listája elérhető.)

Irodalomtudomány és Kritika

A kritikatörténeti kutatások eredményeit az Irodalomtudomány és kritika című sorozat teszi közzé. Az első kötet megjelenésétől, 1976-tól Szauder József és Tarnai Andor szerkesztette. 1994-től Szörényi László a kritikatörténeti munkacsoport vezetője, 1998-tól az Irodalomtudomány és kritika és a társsorozatok szerkesztője. A Klasszikusok társsorozat 2001-ben indult, egyes szerzői életművekre összpontosít. A fősorozat technikai okból 2006-ban kiegészült a Tanulmányok című alsorozattal. Az utóbbi kettő társszerkesztője Tverdota György.

A régiséget tárgyaló kötetek szoros kapcsolatban állnak a Reneszánsz Osztályon folyó kutatásokkal, még ha nem is mindegyiknek szerzője az osztály munkatársa. (Ezek felsorolása az osztályon folyó kutatások ismertetésénél.) Számos további kötet tisztáz 18, 19. és 20. századi kritikatörténeti problémákat, az adott korszakban illetékes osztályok munkájának eredményeként. (A fő- és társsorozat köteteinek listája elérhető.)

Reneszánsz Füzetek

A Reneszánsz Füzetek 1969-ben indult útjára. Szerkesztője Komlovszki Tibor volt, 1989-ig összesen 79 kötete jelent meg. (A füzetek listája PDF-formátumban elérhető.)

Konferenciák

Konferenciák

A Reneszánsz Osztály által szervezett konferenciák

I. Reneszánsz−barokk konferenciák (1970-től)

II. Az értelmezés hatalma – konferenciasorozat (2015-től)

 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

I. Reneszánsz−barokk konferenciák

Klaniczay Tibor az 1960-as évek végén szervezte meg a reneszánszkutatók informálisan működő (legalább kétszáz–kétszázötven tagú) munkaközösségét. Ebben az akadémiai kutatóintézetek munkatársain túl elsősorban az egyetemek oktatói és diákjai tevékenykednek, nemcsak irodalmárok, hanem történészek, vallás-, jog-, művészet-, zenetörténészek, néprajzosok, könyvtárosok és levéltárosok is. Ennek a széles tudományos közegnek a támogatásával 1970-től kezdve nagy sikerű, tematikus reneszánsz−barokk konferenciákat tart az intézet, változó, rendszerint vidéki helyszíneken. A magyar reneszánszkutatás fénykorának számító 1970-es években rendkívül nagy volt az igény a tudományos eredmények közös megvitatására. Ezért a tavaszi nagykonferenciák mellett 1969−1979 között kisebb őszi összejövetelekre is sor került, felváltva a szegedi és a debreceni egyetemen.

Az ülésszakok témáját az Irodalomtudományi Intézet és az egyetemi tanszékek közösen határozzák meg. Ezeknek a szimpóziumoknak az anyagából jól megrajzolható a magyarországi reneszánsz−barokk-kutatás fél évszázados története. A tanácskozások jellege, látóköre mindig rendkívül változatos volt és maradt. Hol a legfontosabb reneszánsz−barokk alkotók (Balassi Bálint, Bethlen Miklós, Esterházy Pál, Gyöngyösi István, Janus Pannonius, Lackner Kristóf, Pázmány Péter, Rimay János, Szenci Molnár Albert, Zrínyi Miklós stb.), hol pedig kulcsfontosságú irodalomtörténeti, irodalomszociológiai, eszmetörténeti fogalmak és irodalmi műfajok (szerelmi költészet, zsoltár, allegorézis, mezővárosi, hódoltsági, udvari és népi kultúra, retorika, poétika, devóció, reneszánsz, manierizmus, barokk, politikai gondolkodás stb.) álltak a figyelem középpontjában.

Nagy körültekintés és hosszú előkészítő munka előzi meg a munkaközösség nemzetközi konferenciáit. Siklóson az antitrinitarizmus kultúrájáról, Székesfehérváron a Mátyás-kori humanizmusról, Kolozsvárott Enyedi Györgyről, Miskolcon a börtönirodalomról tanácskoztunk idegen nyelveken, nagyszámú külföldi kolléga részvételével.

A konferenciákat kezdetben maga Klaniczay Tibor szervezte (Sántha Teréz segítségével), ő biztosította a szükséges anyagi feltételeket, személyesen ügyelve a legapróbb részletekre (a kirándulások programját és a búcsúvacsorák ülésrendjét is maga állította össze). Élete vége felé viszont már azt javasolta, hogy a Reneszánsz Osztály kutatói felváltva szervezzenek ülésszakokat saját kutatási területük témáiban, és a tanácskozások anyagából állítsanak össze szerkesztett konferenciaköteteket. Klaniczay halála után ez a terv, a szemléleti sokféleség vált gyakorlattá, és egymást követték a különféle tematikus kiadványok, amelyekre méltán lehet büszke a szakma.

A reneszánsz−barokk konferenciákhoz hasonló tudományos fórumként havi felolvasóüléseket is rendezünk az intézetben. Nyitottság, sokszínűség, egymás kutatásai iránti érdeklődés és szabad vitaszellem jellemzi ezeket a délutánokat, ahol 1969 óta évi tíz alkalommal a kora újkor hazai és külföldi kutatói mutathatják be új eredményeiket. Számos nagy jelentőségű felfedezést jelentettek már be ezen az országszerte elismert tudományos fórumon.

Az ülésszakok listáját összeállította: Sántha Teréz.

Köszönetet mondunk az Universitas és a Kriterion Kiadó, valamint a Miskolci Egyetem BTK szíves támogatásáért, 
amellyel lehetővé tették, hogy a bolti forgalomban már nem kapható konferenciakötetek elektronikus változatát itt közreadhassuk.

1970. május 7–9., Sárospatak

Manierizmus-ülésszak 

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportja együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1970. május 7–9-én tudományos ülésszakot rendezett Sárospatakon Manierizmus-ülésszak címmel. Az ülésszak tudományos titkára Komlovszki Tibor volt. 

ItK 1970 4 borito

 

1971. május 6–8., Sopron

A közép-európai humanizmus kérdései. (Ülésszak Lackner Kristóf születésének 400. évfordulóján)

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportja együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1971. május 6–8-án tudományos ülésszakot rendezett Sopronban A középkori humanizmus kérdései (Ülésszak Lackner Kristóf születésének 400. évfordulója alkalmából) címmel. Az ülésszak tudományos titkára Varjas Béla, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

helikon borito

 

1972. március 27–31., Pécs

Janus Pannonius-ülésszak. (Janus Pannonius halálának 500. évfordulóján)

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportja és a Magyar Tudományos Akadémia Ókortudományi Kutatócsoportja együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1972. május 27–31-én tudományos ülésszakot rendezett Pécsett Janus Pannonius: Tudományos ülésszak a költő halálának 500. évfordulója alkalmából címmel. Az ülésszak tudományos titkára V. Kovács Sándor, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

Janus Pannonius tanulmanyok0001

1973. május 3–5., Kőszeg–Sárvár

A nyomdászat kezdetei és a magyar irodalom. (Ülésszak a magyar nyomdászat megindulásának 500. évfordulója alkalmából)

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportja együttműködésben a három tudományegyetem régi magyar irodalomtörténeti tanszékével, valamint az MTA Könyvtörténeti Bizottságával 1973. május 3–5-én tudományos ülésszakot rendezett Kőszegen és Sárváron A nyomdászat kezdetei és a magyar irodalom címmel. Az ülésszak szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

mksz borito

 

1974. május 15–18., Sárospatak

Szenci Molnár Albert és a magyar késő-reneszánsz. (Ülésszak Szenci Molnár Albert születése 400. évfordulója alkalmából)

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportja együttműködésben a három tudományegyetem régi magyar irodalomtörténeti tanszékével 1974. május 15–18-án tudományos ülésszakot rendezett Sárospatakon Szenci Molnár Albert és a magyar késő-reneszánsz: Ülésszak Szenci Molnár Albert születésének 400. évfordulója alkalmából címmel. Az ülésszak tudományos titkára Vásárhelyi Judit, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

szenci borito

 

1975. május 16–22., Mátrafüred

A reneszánsz irodalom- és művészetszemlélete

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportja együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1975. május 16–22-én tudományos ülésszakot rendezett Mátrafüreden A reneszánsz irodalom- és művészetelmélete címmel. Az ülésszak szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

filologiai kozlony borito

 

1976. május 11–15., Eger

Balassi Bálint életműve

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Osztálya együttműködésben a három tudományegyetem régi magyar irodalomtörténeti tanszékével, az egri Gárdonyi Géza Társasággal, valamint az egri Tanárképző Főiskola magyar irodalomtörténeti tanszékével 1976. május 12–15-én tudományos ülésszakot rendezett Egerben Balassi Bálint életműve címmel. Az ülésszak tudományos titkára Bán Imre, Keserű Bálint, Klaniczay Tibor, Kovács Béla, Nagy Sándor, Tolnai Gábor és Bitskey István, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

ItK 1976 5 6 borito

 

1977. május 11–14., Győr

A magyarországi barokk kezdetei

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Osztálya együttműködésben a három tudományegyetem régi magyar irodalomtörténeti tanszékével 1977. május 11–14-én tudományos ülésszakot rendezett Győrben A magyarországi barokk kezdetei címmel. Az ülésszak tudományos titkára Komlovszki Tibor, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

nyelirodoszt borito

 

1978. május 15–21., Visegrád

Politikai gondolkodás és történetszemlélet a reneszánsz korban

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportja együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1978. május 15–21 között tudományos ülésszakot rendezett Visegrádon Politikai gondolkodás és történelemszemlélet a reneszánsz korában címmel. Az ülésszak szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

1979. május 15–19., Siklós

Antitrinitarianism in the second half of the 16th century. International Colloquium on the 400th Anniversary of Ferenc Dávid’s death

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportja együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1979. május 15–19-én nemzetközi tudományos ülésszakot rendezett Siklóson Antitrinitarianism in the second half of the 16th century: International Colloquium on the 400th Anniversary of Ferenc Dávid’s death címmel. Az ülésszak tudományos titkára Dán Róbert, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

antitrinitarism borito

 

1980. május 14–17., Nyíregyháza

A magyar irodalom műfajai és a reneszánsz társadalom

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Osztálya együttműködésben a három tudományegyetem régi magyar tanszékeivel, valamint a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolával 1980. május 14–16-án tudományos ülésszakot rendezett Nyíregyházán A magyar irodalom műfajai és a reneszánsz társadalom címmel. Az ülésszak tudományos titkára Horváth Iván, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

1981. május 14–16., Debrecen

Régi magyar irodalmi konferencia

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Osztálya együttműködésben a tudományegyetemek régi magyar tanszékeivel 1981. május 14–16-án tudományos ülésszakot rendezett Debrecenben. Az ülésszak tudományos titkára Bitskey István volt.

1982. május 18–22., Keszthely

Késő-reneszánsz, manierizmus, kora-barokk Magyarországon (Rimay János és kora)

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Osztálya együttműködésben a három tudományegyetem régi magyar tanszékeivel, valamint a keszthelyi Helikon Kastélymúzeummal 1982. május 18–22-én tudományos ülésszakot rendezett Keszthelyen Késő-reneszánsz, manierizmus, kora-barokk Magyarországon (Rimay János és kora) címmel. Az ülésszak tudományos titkára Horváth Iván, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

ItK 1982 5 6 borito

 

1983. május 12–14., Szeged

Eszmetörténeti problémák a régi magyar irodalomban

1984. május 15–19., Pápa

A magyar reneszánsz udvari kultúra

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportja és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem együttműködésben a tudományegyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1984. május 15–19-én tudományos ülésszakot rendezett Pápán A magyar reneszánsz udvari kultúra címmel. Az ülésszak tudományos titkára Horváth Iván, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

Magyar reneszansz udvari borito

 

1985. május 16–18., Pécs

Régi magyar irodalmi konferencia

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportja együttműködésben a négy tudományegyetem régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel, valamint a Pécsi Akadémiai Bizottsággal 1985. május 16–18-án tudományos ülésszakot rendezett Pécsett. Az ülésszak szervezőtitkárai Máté Györgyi és Nagy József voltak.

1986. május 21–25., Szigetvár

„Török világ Magyarországon”: A hódoltság művelődéstörténete

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportja együttműködésben a négy tudományegyetem régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1986. május 21–25-én tudományos ülésszakot rendezett Szigetváron „Török világ Magyarországon”: A hódoltság művelődéstörténete címmel. Az ülésszak tudományos titkára Kovács Zsuzsa, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

keletkutatás borito

 

1987. május 21–23., Debrecen

Zrínyi–ülésszak

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportja, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Debreceni Akadémiai Bizottság és a TIT Hajdú-Bihar megyei szervezete együttműködésben a tudományegyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1987. május 21–23-án tudományos ülésszakot rendezett Debrecenben Zrínyi-ülésszak címmel. Az ülésszak szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

ItK 1987 88 1 2 borito

 

1988. május 18–22., Salgótarján–Eresztvény

Versszerzés és poézis: A XVI–XVII. századi magyar költészet

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportja és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Nográd Megyei Tagozata együttműködésben a négy tudományegyetem régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel, valamint a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságával 1988. május 18–22-én tudományos ülésszakot rendezett Salgótarjánon és Eresztvényen Versszerzés és poézis: A XVI–XVII. századi magyar költészet címmel. Az ülésszak tudományos titkára Horváth Iván, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

ItK 1989 3 borito

 

1989. május 19–20., Szeged

Régi magyar irodalmi konferencia

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportja és a József Attila Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1989. május 19–20-án tudományos ülésszakot rendezett Szegeden. Az ülésszak tudományos titkára Ötvös Péter, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

1990. május 16–19., Székesfehérvár

Matthias Corvinus and the Humanism in Central Europe: International Colloquium on the 500th Anniversary of Matthias Corvinus’ death

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportja együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1990. május 15–20-án nemzetközi tudományos ülésszakot rendezett Székesfehérvárott Matthias Corvinus and the Humanism in Central Europe: International Colloquium on the 500th Anniversary of Matthias Corvinus’ death címmel. A konferencia tudományos titkára Geréby György, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

matthias corvinus borito

 

1991. május 24–25., Pécs

Régi magyar irodalmi konferencia

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportja együttműködésben a tudományegyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1991. május 24–25-én tudományos ülésszakot rendezett Pécsett.

1992. május 20–23., Tata

Közköltészet, népi kultúra a XVI–XVII. században

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Osztálya együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1992. május 20–23-án tudományos ülésszakot rendezett Tatán Közköltészet, népi kultúra a XVI–XVII. században címmel. A konferencia tudományos titkára Ács Pál, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

ItK 1992 5 6 borito

 

1993. május 21–22., Debrecen

Toposzok és exemplumok régi irodalmunkban: 300 éve szabad királyi város Debrecen, 1693–1993

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Kossuth Lajos Tudományegyetem Régi Magyar Irodalmi Tanszéke, valamint a Debreceni Akadémiai Bizottság és Debrecen Város Önkormányzata együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1993. május 21–22-én tudományos ülésszakot rendezett Debrecenben Toposzok és exemplumok régi irodalmunkban címmel. A konferencia tudományos titkára Bitskey István, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

stud litt 32 borito

 

1994. május 24–28., Esztergom

A magyar Amphion: Konferencia Balassi Bálint halálának 400. évfordulóján

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, az esztergomi Balassa Bálint Társaság és Esztergom Város Önkormányzata együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1994. május 24–28-án tudományos ülésszakot rendezett Esztergomban A magyar Amphion: Konferencia Balassi Bálint halálának 400. évfordulójára címmel. A konferencia tudományos titkára Szentmártoni Szabó Géza, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

1995. május 22–25., Miskolc

Retorikák, poétikák, drámaelméletek

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Osztálya, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke és a Magyar Műhely szerkesztősége együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1995. május 22–25-én tudományos ülésszakot rendezett Miskolcon Retorikák, poétikák, drámaelméletek címmel. A konferencia tudományos titkára Kecskeméti Gábor, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

ItK 1995 borito

 

1996. május 24–26., Pécs

Neolatin irodalom Európában és Magyarországon

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Irodalomtörténeti Tanszéke együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1996. május 24–26-án tudományos ülésszakot rendezett Pécsett Neolatin irodalom Európában és Magyarországon címmel. A konferencia tudományos titkára Bartók István, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

jankovits kg1996a

 

1997. május 23–25., Pécs

Janus Pannonius és a humanista irodalmi hagyomány

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Osztálya és a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Klasszikus Magyar Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéke együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1997. május 23–25-én tudományos ülésszakot rendezett Pécsett Janus Pannonius és a humanista irodalmi hagyomány címmel. A konferencia tudományos titkára Kecskeméti Gábor, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

jankovits kg1998 borito

 

1997. szeptember 2–6., Kolozsvár

Enyedi György és a kelet-közép-európai unitarizmus a XVI–XVII. században: Unitárius válasz az ezredforduló kihívásaira

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, a Magyarországi Unitárius Egyház, az Erdélyi Múzeum Egyesület és az Erdélyi Unitárius egyház 1997. szeptember 2–6-án tudományos ülésszakot rendezett Kolozsváron Enyedi György és a kelet-közép-európai unitarizmus a XVI–XVII. században: Unitárius válasz az ezredforduló kihívásaira címmel. Az ülésszak tudományos titkárai Káldos János és Kovács Sándor, szervezőtitkárai Sántha Teréz és Andrássy György voltak.

enyedi györgy borito

 

1998. május 21–23., Piliscsaba

Pázmány Péter és kora

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Osztálya és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Irodalomtudományi Intézete együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1998. május 21–23-án tudományos ülésszakot rendezett Piliscsabán Pázmány Péter és kora címmel. Az ülésszak tudományos titkára Hargittay Emil, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

pazmany borito

 

1999. május 26–29., Sátoraljaújhely

Ámor, álom és mámor: A szerelem a régi magyar irodalomban és a szerelem ezredéves hazai kultúrtörténete

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, a Kazinczy Ferenc Társaság és Sátoraljaújhely Város Önkormányzata együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 1999. május 26–29-én tudományos ülésszakot rendezett Sátoraljaújhelyen Ámor, álom és mámor: A szerelem a régi magyar irodalomban és a szerelem ezredéves hazai kultúrtörténete címmel. Az ülésszak tudományos titkára Szentmártoni Szabó Géza, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

Amor mamor borito

 

2000. szeptember 27–30., Tihany

Szent István alakja a régi magyar és az európai irodalomban, művészetben és történetírásban: A késő középkortól a XVIII–XIX. század fordulójáig

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet Reneszánszkutató Osztálya és a Tihanyi Bencés Apátság együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2000. szeptember 27–30-án tudományos ülésszakot rendezett Tihanyban Szent István alakja a régi magyar és az európai irodalomban, művészetben és történetírásban: A késő középkortól a XVIII–XIX. század fordulójáig címmel. Az ülésszak tudományos titkára Bene Sándor, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

  • programfüzet
  • 1. körlevél
  • a tanulmányok nyomtatott megjelenése: Bene Sándor, szerk., Hol vagy, István király? A Szent István-hagyomány évszázadai. Budapest: Gondolat Kiadó, 2006.

istvan király borito

 

2001. május 31–június 2., Nagykőrös

Mezőváros, reformáció és irodalom (XVI–XVIII. század)

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Osztálya, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Régi Magyar Irodalmi Tanszéke, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2001. május 31–június 2-án tudományos ülésszakot rendezett Nagykőrösön Mezőváros, reformáció és irodalom (XVI–XVIII. század) címmel. Az ülésszak tudományos titkára Szabó András, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

Mezovaros borito

 

2002. május 23–25., Debrecen

Religió, retorika, nemzettudat régi irodalmunkban: Tudományos ülésszak Klaniczay Tibor emlékére

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, a Debreceni Egyetem Régi Magyar Irodalom Tanszéke és a Debreceni Akadémiai Bizottság együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2002. május 23–25-én tudományos ülésszakot rendezett Debrecenben Relígió, retorika, nemzettudat régi irodalmunkban: Tudományos ülésszak Klaniczay Tibor emlékére címmel. Az ülésszak tudományos titkára Oláh Szabolcs, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

Religio borito

 

2003. május 15–18., Szeged

A magyar költészet műfajai és formatípusai a XVII. században (RMKT XVII. század)

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztálya és a Szegedi Tudományegyetem Régi Magyar Irodalom Tanszéke együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2003. május 15–18-án tudományos ülésszakot rendezett Szegeden A magyar költészet műfajai és formatípusai a 17. században (RMKT XVII. század) címmel. Az ülésszak tudományos titkára Szilasi László, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

Kolteszet borito

 

2004. május 26–29., Sárospatak

A szerelem költői: Konferencia Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik, Gyöngyösi István halálának háromszázadik évfordulóján

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel és Sárospatak Város Önkormányzatával 2004. május 26–29-én tudományos ülésszakot rendezett Sárospatakon A szerelem költői: Konferencia Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik, Gyöngyösi István halálának háromszázadik évfordulóján címmel. Az ülésszak tudományos titkára Szentmártoni Szabó Géza, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

A szerelem koltoi borito

 

2005. május 25–28., Gyula

A politika műfajai a régi magyar irodalomban

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2005. május 25–28-án tudományos ülésszakot rendezett Gyulán A politika műfajai a régi magyar irodalomban címmel. Az ülésszak tudományos titkára Bene Sándor, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

2006. május 24–27., Kolozsvár

Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Magyar Irodalomtudományi Tanszéke együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2006. május 24–27-én tudományos ülésszakot rendezett Kolozsvárott Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban címmel. Az ülésszak tudományos titkára Tóth Zsombor, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

Devocio borito

 

2007. május 24–27., Csurgó

A zsoltár a régi magyar irodalomban

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Régi Magyar Irodalmi Tanszéke együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2007. május 24–27-én tudományos ülésszakot rendezett Csurgón A zsoltár a régi magyar irodalomban címmel. Az ülésszak tudományos titkárai Petrőczi Éva és Szabó András, szervezőtitkára Sántha Teréz voltak.

Csurgo kotet

 

2008. szeptember 18–20., Esztergom

Identitás és kultúra a török hódoltságban

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2008. szeptember 18–20-án tudományos ülésszakot rendezett Esztergomban Identitás és kultúra a török hódoltságban címmel. Az ülésszak tudományos titkára Ács Pál, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

Identitas borito

 

2009. június 3–6., Pécs

Egyházi műveltség a régi Magyarországon:Tudományos konferencia a Pécsi egyházmegye ezredik és Janus Pannonius püspökké választásának ötszázötvenedik évfordulóján

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, a Pécsi Tudományegyetem BTK Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéke, valamint az MTA-OSZK Res Libraria Hungariae-Fragmenta Codicum kutatócsoport együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2009. június 3–6-án tudományos ülésszakot rendezett Pécsett Egyházi műveltség a régi Magyarországon. Tudományos konferencia a Pécsi egyházmegye ezredik és Janus Pannonius püspökké választásának ötszázötvenedik évfordulóján címmel. Az ülésszak tudományos titkárai Jankovits László és Pap Balázs, szervezőtitkára Sántha Teréz voltak.

2010. május 26–29., Körmend

Szolgálatomat írom kegyelmednek: Misszilis és fiktív levelek, naplók, emlékkönyvek, dedikációk és alkalmi feljegyzések a régi magyar irodalomban

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, a Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, Körmend Város Önkormányzata, a körmendi Dr. Batthyány–Strattmann László Múzeum, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2010. május 26–29-én tudományos ülésszakot rendezett Körmenden Szolgálatomat írom kegyelmednek: Misszilis és fiktív levelek, naplók, emlékkönyvek, dedikációk és alkalmi feljegyzések a régi magyar irodalomban címmel. Az ülésszak tudományos titkára Szentmártoni Szabó Géza, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

2011. május. 25‒28., Miskolc

Filológia és textológia a régi magyar irodalomban

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságának Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia I. Osztályának Textológiai Munkabizottsága együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2011. május 25‒28-án tudományos ülésszakot rendezett Miskolcon Filológia és textológia a régi magyar irodalomban címmel. Az ülésszak tudományos titkára Kecskeméti Gábor, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

Filologia textologia borito

 

2012. május 24–27., Debrecen

A kora újkori prózai kegyességi műfajok rendszere és elmélete

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, valamint a Debreceni Akadémiai Bizottság és a Debreceni Református Kollégium intézményei együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2012. május 24‒26-án tudományos ülésszakot rendezett Debrecenben A kora újkori prózai kegyességi műfajok rendszere és elmélete címmel. Az ülésszak tudományos titkára Fazakas Gergely Tamás, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

stud litt 2013 borito

 

2013. május 22–25., Kőszeg

Irodalom, művészet és barokk reprezentáció Esterházy Pál udvarában

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2013. május 22‒25-én tudományos ülésszakot rendezett Kőszegen Irodalom, művészet, barokk reprezentáció Esterházy Pál udvarában címmel. Az ülésszak tudományos titkára Ács Pál, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

Esterhazy boritokep 210x300

 

2014. május 21‒24., Szekszárd

„Jelentem versben mesémet”: Fikció és rejtett értelem a régi magyar irodalomban

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula karának és Szekszárd Város Önkormányzatának közreműködésével 2014. május 21‒24-én tudományos ülésszakot rendezett Szekszárdon „Jelentem versben mesémet”: Fikció és rejtett értelem a régi magyar irodalomban címmel. Az ülésszak tudományos titkára Szentmártoni Szabó Géza, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

2015. május 28‒30., Szeged

A felvilágosodás előzményei Erdélyben és Magyarországon (1650–1750)

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszéke, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár és a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2015. május 28‒30-án tudományos ülésszakot rendezett Szegeden A felvilágosodás előzményei Erdélyben és Magyarországon (1650–1750) címmel. Az ülésszak tudományos titkára Bartók István, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

rebakucs20150001

 

2016. május 18‒20., Miskolc

Bethlen Miklós (1642–1716) és a kora újkori börtönirodalom hagyománya

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2016. május 18‒20-án nemzetközi tudományos ülésszakot rendezett Miskolcon Bethlen Miklós (1646–1716) és a kora újkori börtönirodalom európai hagyománya címmel. Az ülésszak tudományos titkára Tóth Zsombor, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

borton borito kicsi

 

2017. május 18‒20., Debrecen

A reformáció emlékezete a kora újkori Magyarországon

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete (Reformációkutató és Kora Újkori Művelődéstörténeti Műhely és a Magyar Emlékezethelyek Kutatócsoport) és Debrecen Város Önkormányzata együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel, valamint a Refo 500 – RefoRC nemzetközi konzorciummal és az Országos Széchényi Könyvtárral 2017. május 18–20-án tudományos ülésszakot rendezett Debrecenben A reformáció emlékezete a kora újkorban címmel. Az ülésszak tudományos titkára Fazakas Gergely Tamás, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

reformacio emlékezete borito

 

2018. május 3‒5., Kolozsvár

A dialógus formái a régiségben (1450–1750)      

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának Magyar Irodalomtudományi Intézete (Res Litteraria Transylvaniae Vetus Irodalom- és Művelődéstörténeti Műhely) és a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel, valamint a Refo 500 – RefoRC nemzetközi konzorciummal 2018. május 3‒5-én nemzetközi tudományos ülésszakot rendezett Kolozsvárott A dialógus formái a régiségben (1450–1750) címmel. Az ülésszak tudományos titkára Tóth Zsombor, szervezőtitkárai Farmati Anna és Ács Pál voltak.        

honlapra kolozsvar 2018

 

2019. május 23‒25., Pécs

Imitáció és parafrázis: Szövegváltozatok a magyar régiségben  

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Pécsi Tudományegyetem Reneszánsz Kutatóközpontja, valamint a Pécsi Történettudományért Kulturális egyesület együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2019. május 23‒25-én tudományos ülésszakot rendezett Pécsett Imitáció és parafrázis: Szövegváltozatok a magyar régiségben címmel. Az ülésszak tudományos titkára Bartók István, szervezőtitkára Sántha Teréz volt.

Imitacio kiskep

 

 

2020. szeptember 3‒5., Eger

Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és az Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi és Művészeti Karának Magyar Irodalomtudományi Intézete együttműködve az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2020. szeptember 3‒5-én tudományos ülésszakot rendez Egerben Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet címmel. Az ülésszak tudományos titkára Bene Sándor volt.

Rebakucs 2021

 

 

2021. szeptember 8‒11., Budapest

Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya együttműködve az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2021. szeptember 8‒11-én tudományos ülésszakot rendez Budapesten Betegség és gyógyulás a kora újkorban címmel. Az ülésszak tudományos titkára Draskóczy Eszter volt.

 

 

 

 

A Reneszánsz Osztály által szervezett felolvasóülések (pdf) 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

II. Az értelmezés hatalma – konferenciasorozat


Az BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztálya az irodalomtörténeti szintézis megírásának előkészületeként 2015-től kezdődően konferenciasorozatot rendez Az értelmezés hatalma címmel, ahol a résztvevők a régi magyar irodalom kutatásának módszertani kérdéseit, sajátosságait vitatják meg. A rendezvénysorozat célja, hogy számba vegye és áttekintse az érvényben levő, metodológiai fedezettel működtetett és fenntartott praxisokat, majd a megfelelő elméleti és módszertani koordinátákon belül kialakítsa egy lehetséges történetírói metodológia alaprajzát.

 

Az értelmezés hatalma I. 
A régi magyar irodalomtörténet-írás mint történetírói metodológia 
2015. március 18.

Az értelmezés hatalma első konferenciáját 2015. március 18-án rendezte meg az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, amely a régi magyar irodalomtörténet-írás módszertani kérdéseit járta körül.


Konferenciafelhívás
Felkérő levél
Program 
Videók

 

Az értelmezés hatalma II.
Szerző és szerzőség a modernitás előtt
2016. április 6.

Az értelmezés hatalma második konferenciáját 2016. április 6-án rendezte meg az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, amely a szerző-fogalom kialakulását és változását járta körül.

Konferenciafelhívás
Program
Videók

Az értelmezés hatalma III.
A kora újkori kéziratos nyilvánosság működésének módszertani kihívásai és tanulságai
2017. március 29.

Az értelmezés hatalma harmadik konferenciáját 2017. március 29-én rendezte meg az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, amely a kéziratos és a nyomtatott nyilvánosság kérdéseit járta körül.

Konferenciafelhívás
Felkérő levél
Program
Videók


Az értelmezés hatalma IV.
Kontextus és kontextualizáció
2018. március 28.

Az értelmezés hatalma negyedik konferenciáját 2018. március 28-án rendezte meg az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, amely a kontextus és kontextualizáció lehetőségeit járta körül.

Konferenciafelhívás
Program
Videók


Az értelmezés hatalma V.
Korszakaink a régi magyar(országi) irodalomban
2019. március 20.

Az értelmezés hatalma ötödik konferenciáját 2019. március 20-án rendezte meg az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, amely a korszakfogalmak és a periodizáció kérdéseit járta körül.


Konferenciafelhívás
Program
Videók

 

Munkatársak

Munkatársak

Kecskeméti Gábor intézetigazgató, osztályvezető, az MTA levelező tagja
Bartók István
Békés Enikő
Bene Sándor
Draskóczy Eszter
Jankovics József (nyugdíjas, emeritus kutató)
Móré Tünde
Papp Ingrid
Sántha Teréz (nyugdíjas szervező titkár)
Szilágyi Emőke Rita posztdoktori ösztöndíjas, az intézet tudományos titkára
Szörényi László (prof. emeritus)
Tóth Zsombor a „Hosszú reformáció Magyarországon és Erdélyben: konfesszionalizációk és irodalmi kultúrák a korai újkorban (1500–1800)” Lendület kutatócsoport vezetője 
Tubay Tiziano

 

Az osztály hírei

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a magyarországi és határon túli egyetemek régi magyar irodalmi tanszékeivel és a korszak kutatásában érdekelt egyéb szakmai műhelyekkel együttműködve 

Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet 

címmel tudományos konferenciát rendez 2020. május 21–23. között. 
A házigazda és a társszervező intézmény ebben az évben az egri Eszterházy Károly Egyetem lesz. 

A konferenciára Zrínyi Miklós születésének négyszázadik évfordulóján kerül sor, ezért a szervezők, a tanácskozás középpontjába az író, költő Zrínyi munkásságát állítva olyan előadásokat várnak, amelyek (az előzmények, a minták, a párhuzamok feltárása mellett az utóélet, a hatástörténet bemutatásával is) segítik a páratlan jelentőségű életmű tágabb (poétikatörténeti, eszmetörténeti, nyelv- és érzelemtörténeti, filozófia- és teológiatörténeti) kontextualizálását, a tradícióhoz kötődő és kísérletező, újító vonásainak értelmezését.

A konferenciafelhívást tartalmazó első körlevél letölthető.

reneszansz2020januarA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2020. január 28-án, kedden 16:00 órakor tartja vitaülést tartott. 

Tárgy:

Bartók István
„Mártának öccse, Mária”
A 16. századi prédikációirodalom
kritikatörténeti vonatkozásaiból

A prédikációkhoz kapcsolódó irodalmi gondolkodás jellemzői a 16. században Magyarországon legnagyobbrészt a szerzők kapcsolódó megjegyzéseiből bontakoznak ki, az egyes kötetek ajánlásaiból, előszavaiból.
A kísérőszövegekben felfedezhetők olyan mozzanatok, amelyek a prédikátor céljairól, írásmódszeréről, szövegalkotási eljárásairól, a beszédek szerkezeti, stiláris követelményeiről árulnak el egyet s mást. A nemzeti nyelvű irodalom kibontakozását illetően különösen fontosak az anyanyelvű művelődésre, a megcélzott közönségre vonatkozó elképzelések. A korábbi szakirodalomban más összefüggésekben idézett részleteket kritikatörténeti szempontból értelmezve, kiegészítve eddig figyelmen kívül hagyott megnyilvánulásokkal és az elszórt adalékokat rendszerezve felvázolhatók az elméleti megfontolások legfontosabb csoportjai. Az előadás ezekből mutat be néhányat.

Helyszín: BTK Irodalomtudományi Intézet, 1118 Budapest, Ménesi út 11–13., Tanácsterem 

A meghívó letölthető.

JanusPannoniusA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézeté-nek Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2019. december 17-én 16:00 órakor vitaülést tartott. 

Tárgy: 

Zsupán Edina
A szövegalkotás tényezői
Janus Pannonius Apophthegmata-fordításában 

A görög nyelvből készített fordítások vizsgálata régóta fontos területe a Janus Pannonius-kutatásnak. Az előadás Plutarchos Apophthegmata regum et imperatorum (Királyok és hadvezérek bölcs mondásai) című művének fordítását veszi újbóli elemzés alá. A vizsgálat kiterjed a latin fordítás és a görög eredeti szoros egybevetésére, emellett pedig arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen intenciók határozták meg Janus szövegalkotását a végleges forma kialakítása során. Az elemzés alapját két műhöz való viszonyulás képezi, a plutarchosi eredetihez és Francesco Filelfo fordításához. Az előadás kodikológiai kérdésekre is kiterjed. Mindenekelőtt a Janus-fordítást tartalmazó kódexet, a lipcsei kéziratot helyezzük el a 15. századi hazai írásbeliség kontextusában, a Filelfo-vonatkozás pedig itáliai eredetű kódexkincsünket bővítheti. 

Helyszín: BTK Irodalomtudományi Intézet, 1118 Budapest, Ménesi út 11–13., Tanácsterem 

A meghívó letölthető. 

 

 

OlahAZ MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztálya és az MTA Könyvár és Információs Központ 2018-ban közös nemzetközi konferenciával emlékezett Oláh Miklós halálának 450. évfordulóján a híres humanista életére és munkásságára. 

A konferencia anyagából készült Nicolaus Olahus 450 című tanulmánykötetet, amelynek szerkesztője Szilágyi Emőke Rita, 2019. november 26-án, kedden 19:00 órától mutatták be Bécsben, a Collegium Hungaricumban (Hollandstraße 4, 1020 Wien).

A kötetet bemutatta: PD Dr. Christian Gastgeber.

A meghívó és a könyvbemutatón készült képek letölthetők.

 

Az Ókortudományi Társaság 2019. november 15-én 17:00 órakor felolvasóülést rendezett,
ahol az Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának munkatársa, Békés Enikő is előadást tartott Az antik idézetek szerepe a humanista olvasási és szövegalkotói gyakorlatban címmel.

Az előadás Galeotto Marzio De doctrina promiscua (1490) című művének idézési technikáját mutatta be. Arra keresett választ, hogy milyen szerepet töltenek be az antik auktorok a Galeotto-mű orvosi, asztrológiai, csillagászati és gyógyszerészeti kontextusán belül, majd azt vizsgálta, hogyan illeszkedik ez a kompilációs eljárás a humanista olvasási és pedagógiai gyakorlathoz.

Ezt követen Kasza Péter tartotta meg Egy osztrák Bonfini. Wolfgang Lazius ének magyar vonatkozásai című előadását.

A meghívó letölthető.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyekkel közösen 2019.  november 19-én 16:00 órakor vitaülést tartott az intézet Eötvös Könyvtárában. 

Tárgy: 

RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES
Mihály doktor, pécsi vikárius 

„A magyar reneszánszot ez a felfogás álomnak tartja, amely lényegében az uralkodói központra és néhány főpapi udvarra korlátozódott, nem rendelkezett talapzattal és igazából alig volt folytatása” – vagy mégis. Bonfini Symposionjától a pécsi asztaltársaságig. 

A további részleteket tartalmazó meghívó letölthető. 

2019. november 7–9. között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszéke adott otthont a 


Latin nyelvű udvari kultúra Magyarországon –
Stephanus Taurinus és a 16. századi latin nyelvű epika 


című IV. Neolatin Konferenciának.
Társrendezőként közreműködött az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete, az MTA-ELTE Humanizmus Kelet-Közép-Európában Lendület Kutatócsoport, valamint az MTA BTK Művészettörténeti Intézetének „Hatalmi reprezentáció és udvari kultúra a késő középkori és kora újkori Magyarországon” kutatócsoportja is.

 
neolatin konf1
 
A konferencia programjának részeként került sor a III. Neolatin Konferencia kötetének bemutatójára: 

A reformáció és a katolikus megújulás latin nyelvű irodalma 
(Convivia Neolatina Hungarica 3.)
Szerk. Békés Enikő – Kasza Péter – Kiss Farkas Gábor –Lázár István – Molnár Dávid  
MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2019. 297.l. 
 
 
 
***

Az előzmények a korábbi konferenciafelhívásban olvashatók.

A Szlovák Tudományos Akadémia Szlovák Irodalmi Intézete és a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara 2019. október 24-én Literatúra na prelome (Podoby literatúry na prelome 18. a 19. storočia) címmel közös konferenciát rendezett Pozsonyban a 18. és 19. század fordulójának irodalmáról Bohuslav Tablic (1769–1832) és Juraj Palkovič (1769–1850) születésének 250. évfordulója alkalmából.

A konferencián intézetünk Reneszánsz Osztályának munkatársa, Papp Ingrid is előadást tartott Ladislaus Bartholomaeides tudományos és irodalmi gondolkodása a De Sajone amne című művében (Vedecké a literárne myslenie Ladislava Bartholomeidesa v diele De Sajone amne) címmel.

Helyszín: Ústav slovenskej literatúry SAV, Dúbravská cesta 9, Bratislava.

A konferencia programja letölthető.

További cikkeink...

  1. A Reneszánsz Osztály októberi vitaülése
  2. Imitáció és parafrázis – beszámoló a pécsi konferenciáról
  3. A reformáció és a katolikus megújulás latin nyelvű irodalma
  4. Theodor de Bèze 500
  5. A Reneszánsz Osztály júniusi vitaülése
4. oldal / 12
A BTK Irodalomtudományi Intézet bibliográfiai portálja

Bibliográfiai portál

A BTK Irodalomtudományi Intézet textológiai portálja

textologia logo

A BTK Irodalomtudományi Intézet Arany János-gyűjteménye

Arany-gyűjtemény logo

Közelgő eseményeink

Nincsenek események

ITI Logo

Logo RefoRC

Bethlen-év

Bethlen-év